Dr. Papp Árpád néprajzkutató, muzeológus, történész a közelmúltban Szabadkán és Zentán is bemutatott, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet gondozásában megjelent két könyve, a Délszlávok Párizsban – Egy határszakasz megrajzolásának krónikája és dokumentumai, és az Igaz történetek Mindenkiföldjéről I – II című kötete a vajdasági magyarság történetének két sorsdöntő időszakát dolgozza fel a maga rendkívüli és hiánypótló módján.

Az első könyv a Trianoni szerződés megkötéséről szól, amelyről a könyvbemutató moderátora, Katona Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa a szerzővel való beszélgetés során elmondta: a kötet Papp Árpád tanulmányának leközlése mellett 127 szerb és francia nyelvű hivatalos dokumentum magyar nyelvű fordítását tartalmazza, s a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság határainak a kialakulását, valamint a trianoni konferencián résztvevő délszláv szakértői bizottságokat mutatja be olyan okmányok alapján, amiket még a szerb történészek sem dolgoztak fel ez idáig.

Papp Árpád ennek kapcsán elmondta, hogy a könyv megírásakor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy Trianont, az összmagyarság legsúlyosabb történelmi tragédiáját tárgyilagosan közelítse meg, és hogy a magyar olvasók is tisztában legyenek a délszláv küldöttség legfőbb céljaival és érveivel. A szerző a beszélgetések során a trianoni délszláv bizottság tagjai közül Jovan Cvijić földrajztudós és etnológus, a szerb földrajz alapítójának nevét és szerepét emelte ki, és rámutatott, már az I világháború kitörésének évében a tudósok a nagyhatalmi központokban népszerűsítették a délszláv állam megállapítását, ahogyan azt is hangsúlyozta, Cvijić szembeszegült Nikola Pašićtyal, aki 1891–92, 1904–05, 1906–08, 1909–11, 1912–18 között Szerbia, majd pedig nyolc éven át az SZHSZ Királyság miniszterelnöke volt, mivel Cvijić konkrétan őt okolta az ország I. világháborús összeomlásáért. Papp Árpád mindkét esten elmondta, hogy könyvében nem elsősorban történelmi szemszögből világította meg az eseményeket, hanem egy sokkal izgalmasabb, a néprajzkutató szemével rögzített módon, másrészt pedig nem kizárólag a magyar fájdalom, hanem a délszláv öröm szempontjából is megvilágítja a Trianonban történteket.

Ahogyan Szabadkán, úgy Zentán is, ez a könyv mellett bemutatták a Papp Árpád szerkesztésében készült Igaz történetek Mindenkiföldjéről című könyv első és második kötetét is, amely a vajdasági magyarság életét mutatja be az 1941—1948-as időszakban, számos adatközlőnek és gyűjtőnek köszönhetően. A szabadkai néprajzkutató, muzeológus és történész által vezetett csapat harminc bácskai településről gyűjtött össze igaz történeteket a II. világháborúról, majd pedig az ezt követő magyarellenes megtorlásokról, illetve arról, hogy a térségben élők miképpen élték meg a Tito és Sztálin közötti 1948-as szakítást és ennek következményeit.

Kovács Zoltán