Igencsak elképedtem szombaton a Facebook oldalain megjelentetett fizetett politikai hirdetésen. Nem azért, mert egy magánprofil tulajdonosa megfizetteti a politikai szervezettel, amelynek élén áll, a tartományi képviselőház tisztségviselőjeként megejtett látogatásáról összeállított, közhelyekkel teletűzdelt beszámolóját. Tudjuk, mindez a környezetünkben immár mindennapossá vált (az is lehet, az államelnök példája kötelezően követendő lett). Olvassák el, meglehet rájönnek, mi is zavar, de a végén azt le is írom!
Az sem zavart, hogy a szövegben jó pár emoji (a gyengébbeknek, olvasd: emodzsi, magyarul – hangulatot, érzelmeket, érzéseket kifejező piktogramok és ábrák). Kezdetben Japánban használták, de ma már szinte minden országban megtalálhatók, sőt igyekeznek azokat szabványosítani. Ha valaki nem ismeri ezeket, itt van a Magyarországon használt szinte mindegyik. Ezek segítségével „dekódoltam” a hirdetés szövegében találhatókat, így rájöttem, e pár emoji értelme nem mindig egyezik a hozzá csatolt szöveggel. Ha nem hiszik, le lehet ellenőrizni.
 |
= |
OK (rendben) |
 |
= |
Kézfogás (üdvözlet) |
 |
= |
Lényeg (hangsúly) |
 |
= |
Kérdés (kíváncsiság) |
 |
= |
Izgatott (ne felejtsd el) |
Szerintem már az is óriási eredmény, hogy az öt használt emoji közül kettőt helyesen helyeztek el a szövegben, de azért azt ajánlom, illene utánanézni, milyen érzelmet vagy hangulatot mely piktogrammal vagy ábrával lehet (de inkább: ajánlatos) helyettesíteni.
Nem lovagolok most a helyesíráson sem (de azért a legnagyobbról el kell mondanom, hogy egy intézmény nevének minden szavát nagy betűvel kell kezdeni), inkább maradok a tényeknél. Nem igaz, hogy a pacséri (általános) iskola 50 éve áll fenn. Javaslom még, a fizetett hirdetés megírójának is, olvassa el Pénovácz Antal: Régvolt időktől napjainkig című könyvét (esetleg annak kibővített változatát, Pénovátz Antal: Pacsér), ahol én is megtaláltam a következő tényeket.
Pacséron:
- 1780 körül már létezett szerb iskola,
- a jász-kúnsági betelepülők 1789-ben felépítették a református iskolát, volt már „oskolarektoruk” (Keresztesi Gábor),
- 1824-ben felépítették a katolikus templomot és hozzá a katolikus iskolát is,
- 1855-ben a görögkeleti szerb, a katolikus és a nem sokkal előbb felépített zsidó mellett létezett még két református (azaz összesen négy) iskola,
- 1870-ben az addigi felekezeti iskolák helyett egy községi iskola alakult, amelyet 1913-ban állami iskolává változtattak.
Sajnos, a monográfiának is nevezhető könyvek hiányossága, hogy az első, majd a második világháborút követő évekről szinte semmilyen konkrét adat sincs az iskolaépületekkel kapcsolatban, kivéve azt, hogy 1970-ben (azaz nem 50, hanem 51 éve) elkészült az általános iskola új épülete. Így magam sem tudom mikor nevezték el, na meg, miért ezt az iskolát Moša Pijade személyéről (1957-ben, a festőművész/politikus halálakor, esetleg az új iskolaépület felépítésekor), valamint ráadásul: mi az oka, hogy ragaszkodnak ehhez az elnevezéshez, mert kétlem, hogy az illető sűrűn megfordult tájainkon, sőt azt is, hogy vallása (széfárd zsidó volt) miatt létezik valamiféle kapcsolat, habár ennek egy kicsit nagyobb a valószínűsége, mert a XIX. században még Pacséron is volt zsidó iskola. Mondhatják – és igazuk van –, ennek semmi köze a fizetett hirdetés írójához, ezért ezt inkább a pacsériaktól kérdezem, ahogyan az is: Hogyan is állnak az alkotmányos, a magyar nyelv használatát szavatoló jogaikkal (pl. a pacséri Moša Pijade Általános Iskola honlapja)?
A pacséri Moša Pijade Általános Iskola épülete
