Csaknem kétszer annyiba kerül egy hektár termőföld Vajdaságban, mint a szomszédos Horvátországban, Magyarországon vagy Romániában. Az árak továbbra is emelkednek, igaz, hogy kicsit lassabban, mint az előző években, írja összefoglalójában a 021.rs.
A szomszédos országok mind az Európai Unió tagjai, így az agrárpolitikájukat követve tisztességesen támogatják a mezőgazdasági termelőket. Attól függően, hogy a gazda mit vet a földbe, a hektár alapú támogatás akár négy-ötszöröse is a szerbiainak.

Szerbiában azonban más a helyzet, ematt logikus volna, hogy a megművelhető föld után is alacsony a kereslet. A helyzet azonban pont az ellenkezője.

Változó árak

Az egyik oka annak, hogy a kereslet nem csökken, hogy az emberek szeretik a megtakarított pénzüket befektetni. Az ingatlan mellett földet is szívesen vásárolnak az emberek és nem csak Vajdaságban, hanem Szerbia más területein is.

Az árak nagyon különböznek, így egy hektár folder Vajdaságban 8, de akár 12 ezer eurót is kérnek, addig a Mačva környékén 7000, Šumadijában és Nyugat-Szerbiában pedig mindössze 4.500 eurót kérnek. Dél-Szerbiában, ahol az előző években egyáltalán nem tudtak értékesíteni földterületet, most egy hektárért 2,500 eurót is lehet kapni.

Az árak mindenhol helyileg változnak, és függnek a terület nagyságától, a parcella bővíthetőségétől, a város közelségétől, a migrációs szokásoktól, a közelben lévő gyárak számától és a föld minőségétől is.

Elvesznek a megművelhető földterületek

A földek átminősítése miatt viszont egyre kevesebb marad a földművelő gazdáknak, hiszen a területeket egyre többen építési területté minősítik át, hogy az alkalmas legyen akár ipari termelésre is. Az elmúlt két évtizedben Vajdaságban 50.000 hektár mezőgazdasági földterületet minősítettek át és ezzel veszítettek el a termelők, illetve az ország, hiszen Vajdaság rendelkezik az egyik legminőségesebb termőfölddel egész Európában.

Szerbia ezen felül nem maximalizálta a tulajdonban lévő földterület nagyságát, így a magánosítást követően vannak olyan csoportosulások és nagygazdák, akik tíz illetve több ezer hektárt művelnek, néhány százan, akik több mint ezer hektáron gazdálkodnak, és vannak még néhányan, akik több száz hektárt művelnek.

A befektetők

Természetesen vannak olyan tulajdonosok is, akik be szeretnék fektetni a pénzüket: a földet megveszik, majd bérbeadják. Sokan olyan parcellát választanak, amelyeket idővel át lehet minősíteni építési telekké, így várják a terület értékének növekedését. Akár több tíz éven keresztül. Ilyesmi történhetett akkor is, amikor a közelmúltban egyetlen hektár földterületért 31,000 eurót fizettek Újvidék határában.

Ezzel egyidőben nő a bérelt földterület ára is. Szerbiában a megművelt földterületek hatvan százaléka bérelt parcella, ami azt jelenti, hogy a termelés is drágább lett. Az árak azonban vagy nem változtak, vagy éppen csökkentek. A járvány miatt jelentősen csökkent a kereslet az élelmiszer, különösen a hústermékek iránt, miközben a szója és a kukorica ára 50-70 százalékkal is nőtt.

A földművesek viszont abba a helyzetbe kerültek, hogy nehezen tudják bővíteni meglévő területeiket. A termelés ugyanis egyre drágább, a mezőgazdasági termékek ára stagnál vagy éppen csökken, ezért számukra megmagyarázhatatlan a földterületek árának folyamatos növekedése.

Az elmúlt két évtizedben Vajdaságban 50.000 hektár mezőgazdasági földterületet minősítettek át építési területté (Pixabay)