A beoltott polgároknál kifejlődött a Covid-19-cel szembeni immunitás – ez derült ki tízezer polgár vizsgálatát követően, melyet az Atomenergetikai Intézet (Institut za primenu nuklearne energije – INEP) végzett el, tudatta a Danas napilap.

A kutatás szerint minden, Szerbiában használt oltóanyag hatékony védelmet kínál a koronavírussal szemben.

A kutatók elemezték a beoltott személyeknél az antitestek jelenlétét a szervezetben két héttel az első és két héttel a második oltást követően, valamint havi bontásban is, magyarázta el a napilapnak Marija Gnjatović, az INEP munkatársa.

A kutató kiemelte: az antitestek képződése nem a szervezet egyetlen immunválasza, a kutatás célja pedig az, hogy felmérjék, melyik nemzedék hogyan reagált az oltóanyagokra Szerbiában.

„Tízezer mintát vizsgáltunk meg és azt állapítottuk meg, hogy a Szerbiában használt minden oltás jó védettséget alakít ki. A vizsgált csoportban egyetlen haláleset sem jegyeztünk. Megállapítottuk, hogy a polgárainknál a Pfizer vakcinája már az első dózis után antitesttermelést idéz elő. A beoltottak több mint 85 százaléka már termel ellentesteket a Pfizer-oltás első adagjának beadását követő két hétben. Azon polgárok esetében, akik megkapták az emlékeztető oltást is, az ellenanyag-termelés a polgárok 95 százalékánál megtörtént” – mondta a kutató.

Marija Gnjatović elmondta: a Szputnyik V ugyancsak jó immunválaszt vált ki, mérhető mennyiségű antitest pedig az első oltást követő három hét után képződik, míg a második oltást követően ez az oltottak 92 százalékánál is megtörténik.

„Hasonló a helyzet az AstraZenecával is: az oltottak legnagyobb része jól reagál, a szervezetben beindul az antitesttermelés, noha Szerbiában még senki sem kapta meg ennek a vakcinának a második adagját. A Sinopharm oltóanyaga esetében az ellenanyag-termelés a 20-65 éves korosztálynál az oltottak több mint 90 százaléka esetében beindul: az első mérhető mennyiség két héttel az oltást követően képződik, illetve a második oltást követően” – pontosított a kutató, hozzátéve: a kínai oltóanyaggal oltott idősebb korosztálynál valamivel kisebb az ellenanyag-termelés, ez azonban nem jelenti azt, hogy a szervezet nem szerzett immunitást.

„Nagyon fontos a szervezet sejtszintű immunitása is, nemcsak az antitestek játszanak ebben szerepet. A sejtszintű immunitást külön kellene vizsgálni azoknál a pácienseknél, akiknél nem képződött antitest. Mindazonáltal az antitestek száma és a védettség között nincs korreláció, azaz az antitestek száma nem vetíti előre, hogy mekkora a szervezet védettsége. Az antitestek ugyanis az emberi szervezet csak egyik válasza a kórokozókra” – magyarázta Gnjatović.