A már több mint egy éve tartó járványhelyzet következtében számos vállalkozás kényszerült arra, hogy bezárja kapuit. A válsággal azok a cégek küzdöttek meg legsikeresebben, amelyek lehetővé tették az otthonról történő munkavégzést – egyre csak növekszik azoknak a dolgozóknak és ügyfeleknek a száma, akik megtanultak megbirkózni a home-office kihívásaival. A legkevesebb gonddal az IT-szektor szembesült, ahol sokan eddig is online végezték a munkájukat külföldi cégek számára. A legsúlyosabb pénzügyi következményeket azok szenvedték el, akiknek a munkakörei személyes jelenléthez vagy utazáshoz kötöttek. A diákoknak hiányzik a tanárokkal és barátokkal történő személyes kapcsolattartás, számos család tagjait pedig hónapok óta elválasztják a lezárt határok – mutat rá a különböző nehézségekre a Magločistač portál elemzése.
Több, külföldi (főként magyarországi) munkára való toborzással foglalkozó szabadkai cég számára is lehetetlenné vált a munkavégzés már a járványhelyzet elején, amikor lezárták a határokat. Ennek következményeként sok munkás hónapokra munkalehetőség nélkül maradt. Hasonló helyzet alakult ki a kisbajmoki ipari zónában is, ahol külföldi cégek foglalkoztatják a munkásokat: itt dolgozók százainak mondtak fel a járvány kezdete óta, pontosabban nem hosszabbították meg a határozott időre szóló szerződéseiket.
A határlezárások megnehezítették a külföldön dolgozók helyzetét
Bajtai Kornél, a külföldi munkavégzésre toborzással foglalkozó Viapan Group szabadkai területi képviselője azt mondja, a nehézségek 2020 márciusában, a vírus megjelenésével és a határok lezárásával kezdődtek, és főként a magyarországi, határ menti állásokat érintették.
–A cégek közül már kezdetben, a határok lezárása előtt is egyre többet zártak be, Magyarországon ráadásul szinte minden leállt márciustól júniusig, jelentősen zuhant az ipar. Új dolgozókat a cégek nem fogadtak, így a munka sok esetben a mi embereinktől függött, akik már korábban átutaztak dolgozni a határ túloldalára – meséli Bajtai.
Elmondása szerint a munkások közül voltak, akik nem tudták kivárni a helyzet javulását: a hétvégén hazautaztak, visszatérni azonban nem tudtak a karantén-szabályok miatt, így arra kényszerültek, hogy egy időre itthon maradjanak.
–Akik képesek voltak elfogadni, hogy a határlezárás miatt egy ideig nem utazhatnak haza, többnyire jelenleg is ugyanott dolgoznak, mint akkoriban, a munkaviszony az esetek többségében fennmaradt. Előfordult olyan eset is, hogy egy dolgozónak felmondtak, később azonban újra felvették. Ez alatt az egy év alatt mindenesetre nem igazán lehetett megoldani az ingázást – foglalja össze a helyzetet Bajtai.
A képviselő elmondása szerint azok a magyarországi cégek, amelyeknek különösen fontos volt a külföldi munkaerő, hajlandóak voltak többletköltségeket is állni a munkásaik számára.
–Tavaly nyáron valamelyest feléledt a magyar gazdaság, így a munkáltatók közül többen készen álltak arra, hogy magukra vállalják a szükséges költségeket a Szerbiából érkező alkalmazottakkal kapcsolatban. Ennek keretében a cégek kifizették a kéthetes karantén és az ez idő alatti élelmezés, valamint a PCR-teszt költségeit – mondja Bajtai.
Hozzáteszi, az oltásnak köszönhetően az elmúlt egy hónapban elkezdett újjáéledni a termelés és a gazdaság Magyarországon, így egyre nagyobb az igény a munkaerő iránt is.
–A gyárak tulajdonosai azt várják, hogy a helyzet helyreálljon, és hogy a határátkelésre vonatkozó szabályok kikristályosodjanak. Magyarországon jelenleg is hatályos az éjjeli kijárási tilalom, ennek ellenére a helyzet sokat javult az előző év márciusához képest – véli Bajtai.
(Fotó: Pixabay)
Az online végezhető munkákat nem veszélyezteti a válság
Kovács Attila, topolyai vállalkozó lapunknak elmondja, a személyes találkozók hiánya nem jelentett akadályt azon cégek számára, amelyek korábban is az online térben működtek. Ezek a vállalkozások fellendültek a járványhelyzet kezdete óta: közülük is azok jártak legjobban, amelyek tevékenysége vagy termékei szükségesek az otthonról történő munkavégzéshez vagy tanuláshoz.
–Itt elsősorban az IT-szektorban működő cégekre, a programozókra, szállítással vagy nagykereskedelemmel foglalkozó vállalatokra, bútorüzletekre gondolok, valamint azokra a cégekre, amelyek étel és ital házhozszállítását kínálták – magyarázza Kovács.
A vállalkozó szavai szerint a munka mennyiségének növekedése miatt még új alkalmazottakat is kerestek azokban az üzletágakban, amelyek a járványhelyzet idején fontosabbnak tekinthető termékekkel foglalkoznak vagy a tevékenységük iránt megnőtt az érdeklődés az elmúlt időszakban.
–Több üzlet is áttért az áru internetes értékesítésére azok közül az üzletek közül, amelyek tevékenysége azelőtt főként az üzlethelyiségekre korlátozódott. Ahelyett, hogy az üzletben árulnák a termékeket, a dolgozók most a raktárakban állítják össze a rendeléseket ezeken a helyeken. Azt biztosan kijelenthetjük, hogy a helyzetből az otthoni munkavégzést lehetővé tevő cégek jöttek ki legjobban, a legnagyobb megpróbáltatással pedig azok szembesültek, akiknek a munkája személyes jelenléthez kötött – mondja Kovács.
A vállalkozó szerint még a “virtuális munkák” esetében is igénylik az ügyfelek az évi 1-2 személyes találkozást. A probléma áthidalására jó módszer a webkamera használata: jól bevált például a “virtuális kávézás” vagy a “pizsama-napok”, amelyek segítettek kevésbé hivatalos élménnyé tenni egy-egy találkozót. Ezeknek a megoldásoknak köszönhetően egyre több ügyfél megszokta az otthonról történő munkavégzést.
Kovács hozzáteszi, hátránya is van ennek a fajta munkastílusnak, a munkaidő ugyanis összemosódik a szabadidővel – az alkalmazottak sokszor egész nap, sőt a hétvégéken is dolgoznak.
Zárt határok – szétválasztott családok
Egy neve elhallgatását kérő szabadkai olvasó lapunknak azt meséli, évekig dolgozott Angliában, nemrég azonban hazaköltözött Szabadkára. Döntésének egyik oka az volt, hogy szerette volna meglátogatni a Budapesten élő gyerekeit, ez viszont nehézkes a jelenlegi helyzetben: a határátlépés lehetősége területileg és időbelileg is korlátozott.
–Karantén-kötelezettség nélkül csak 24 órát lehet Magyarországon tartózkodni a határátlépéstől számítva, és azt is csak a határsávtól számított 30 km-es területen belül. Ezek miatt a szabályok miatt Szegeden találkoztunk a gyerekekkel, eltöltöttünk egy napot együtt, majd visszautaztam Szerbiába – meséli interjúalanyunk.
Elmondása szerint nem ütközik akadályba az, aki Angliába szeretne menni dolgozni, hiszen ott a rendszer szervezetten működik.
–A határátlépéshez PCR-teszt szükséges, amennyiben azzal valaki nem rendelkezik, kéthetes karanténba kell vonulnia. A munkavégzés szervezett, a rendszer jól működik, de a mostani körülmények között fárasztó tud lenni az utazás haza és vissza – véli olvasónk.
A vállalkozóknak is alkalmazkodniuk kellett az új körülményekhez
Stanko Krstin, a Vajdasági Munkaadók Uniójának igazgatóbizottsági tagja úgy véli, a koronavírus-járvány a világ összes cégének működésére hatással van. Nincs ez másként a vajdasági vállalatok esetében sem, a helyzet következményei persze tevékenységtől függően eltérőek.
–A fogyasztás csökkenése miatt minden gazdasági egységnek csökkent az aktivitása, az áruforgalma és a bevétele, ez pedig egyes esetekben munkahelyek, sőt egész cégek megszűnéséhez vezetett – magyarázza a vállalkozó.
A legnagyobb veszteség a vendéglátóipari egységeket, a turizmust, valamint az utasszállítást érte, de a gazdaság más olyan szektoraira is jelentősen kihatott a válság, amelyek valamilyen módon személyek nagyobb számának a gyülekezésével függnek össze, mondja interjúalanyunk. Hozzáteszi, a nemzetközi fuvarozás és árukereskedelem ebben a helyzetben sem állt le.
Krstin kiemeli azt is, hogy az idénymunkások számára egyre nehezebb a határátkelés, mivel a szükséges PCR-teszt nem olcsó, ezenfelül több helyen emlegetik valamilyen fajta „Covid-útlevél” bevezetését is.
–Sokan foglalkoznak betegápolással külföldön, főként nyugati országokban. A járványhelyzet kezdetén a zárt határok nagy gondot jelentettek számukra, de már ők is meg tudják oldani az utazást, ha betartják az előírásokat és a feltételeket – mondja a vállalkozó.
A járványhelyzet okozta nehézségek körül Krstin arra is felhívja a figyelmet, hogy az üzleti utak megvalósítása körülményessé, szinte lehetetlenné vált. A munkahelyi megbeszélések most többnyire internetes úton zajlanak, személyes érintkezés nélkül.
–Minden cégnek meg kellett tanulnia alkalmazkodni az új körülményekhez: a belső elrendezéstől kezdve a kesztyű- és maszkviselésen át a közvetlen érintkezés csökkentéséig vagy kiiktatásáig számos változást kellett bevezetniük – magyarázza.
Krsin elmondja, azt biztosan tudjuk, hogy számos cég bocsátott el dolgozókat, sőt többen kénytelenek voltak a bezárás mellett dönteni, ezekről az esetekről azonban pontos számadatok nem állnak rendelkezésre.
Az egyetemi hallgatóknak is hiányzik a személyes kapcsolat
Táborosi Margaréta, zentai olvasónk Magyarországon jár doktori képzésre, de tavaly november óta ő is online hallgatja az előadásokat.
A helyzettel kapcsolatos tapasztalatairól mesélve elmondja, a nyár folyamán többször csináltatott PCR-tesztet, mivel a Magyarországra történő beutazáshoz két negatív tesztre volt szüksége. Télen ezután beszerezte az utazáshoz szükséges dokumentumokat és igazolásokat, így a továbbiakban ezek segítségével léphette át a határt.
–Elsőéves vagyok a képzésen, így alig volt időm megismerni az évfolyamtársaimat, erre szinte egyáltalán nem volt lehetőségünk. A szemtől-szembe kommunikáció nagyon hiányzik. Hiányzik, hogy végre ne azon kelljen aggódni, késik-e a hang , megszakad-e az internetkapcsolat, és az is, hogy végre személyesen érzékelhessük annak a kisugárzását, akivel beszélgetünk – foglalja össze a nehézségeket Táborosi.
(Fotó: Pixabay)
Hozzáteszi, az online oktatás és vizsgázás már teljesen megszokottá vált, az oktatási rendszert rákényszerítették a körülmények, hogy elérje a fejlettségnek ezt a szintjét.
–Az új körülmények között úgy érzem, nem jelent akkora problémát, ha később teszek le egy vizsgát vagy nem fejezek be időben egy feladatot, mert az emberek a jelenlegi helyzetben megszokták, hogy bármit el lehet halasztani, le lehet mondani, át lehet tenni más időpontra. Nem tudom, ez idővel pozitív hatással lesz rám vagy pont az ellenkező történik és közömbösséget ébreszt majd bennem – meséli Táborosi.
Natalija Jakovljević (Magločistač)
Illusztráció (Fotó: Pixabay)
Ez a cikk az Együtt az aktív polgári társadalomért – ACT című projektum keretein belül jött létre, amelyet a Helvetas Swiss Intercooperation és a Građanske inicijative szervezetek bonyolítanak le a svájci kormány támogatásával. A cikkben közölt szerzői álláspontok és vélemények nem feltétlenül tükrözik a svájci kormány, a Helvetas és a Građanske inicijative álláspontját és véleményét.
A cikk szerb nyelvű változata:
Rad u doba korone: Kad fizički kontakt i neposrednu komunikaciju zameni onlajn poslovanje
A cikk szlovák nyelvű változata:
