Tavaly január végén kezdtek egyre türelmetlenebbek lenni azok a vajdasági termelők, akik a Prosperitati Alapítvány támogatásának köszönhetően fejlesztették gazdaságukat és a szerződésben foglaltakkal összhangban a megtermelt termény egy részét a Seb-Agrar Kft.-nek, vagyis az integrátornak adták át. Februárban írtunk arról, hogy a Seb-Agrar Kft. csődje után a Prosperitati Alapítvány a csonoplyai Agroturs Kft.-vel állapodott meg, így a gazdák ezzel a vállalattal kötöttek szerződést. A kifizetés egy ideig gördülékenyen ment, de már 2020 őszén felmerültek az első problémák az Agroturs Kft.-vel kapcsolatban. Az idén február közepére több tíz millió dináros adósságot halmozott fel a cég a gazdák irányába.

Megkeresésünkre akkor több gazda elmondta, hiába könyörög a pénzéért, az Agroturstól semmilyen válasz nem érkezik.

Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője a Szabad Magyar Szó kérdésére, miszerint mit lép az alapítvány a gazdák érdekében, a következőket válaszolta:

„A vállalat vezetőivel folytatott beszélgetés alapján arra számítunk, hogy február végéig rendezi tartozásait az Agroturs Kft., hogy ez sikerüljön, mindannyiunk érdeke.”

A hétvége és a hétfő délelőtt folyamán, a gazdákkal való egyeztetés után elmondható, hogy az Agroturs múlt héten megkezdte az adósságok törlesztését, de hogy a pénzbeli törlesztés folytatódik-e, nem tudni, ugyanis a gazdáknak hétfőn azt mondták, vagy elfogadják a műtrágyát a tartozás fejében, vagy hoppon maradnak, mert pénzt nem fognak látni.

„Jobban járnánk, ha a Tiszába öntenénk a termést”

Több termelő irányába törlesztették az adósságot, másoknak pedig műtrágyát, folyékony ureát és lejárt, tízéves kukorica vetőmagot kínáltak. Az utóbbi csoportba tartozó gazdák felháborodva vették tudomásul, hogy nekik nem jut pénz.

Egy zentai, a neve elhallgatását kérő termelő elmondta, a családban két gazdaság is van, két szerződéssel is kötődnek az Agroturshoz, amely összesen egymillió dinárral tartozik nekik.

– Október óta tartoznak. Főként kukoricát és egy kevés búzát adtunk át. Úgy volt, hogy a múlt héten fizetnek, de nem került rá sor. Három héttel ezelőtt küldtünk egy ügyvédi felszólítást a vállalatnak, de egyáltalán nem érkezett rá semmilyen válasz. Több alkalommal is hívtam őket, legutóbb március elsején reggel. A válasz a következő volt: vagy elfogadom a tartozás fejében a műtrágyát, vagy megnézhetem magam, mert ők pénzt nem tudnak adni.

A legnagyobb gondom az, hogy nekem műtrágyára nincs szükségem, mert, amikor kértem tőlük, nem volt nekik. Nekem azt már el kellett szórnom a földeken, úgyhogy egy másik cégtől kellett úgynevezett “agrorokra” kihoznom, mert nem volt pénzem miből megvenni. Úgyhogy azt majd szeptemberben törleszthetem, persze kamatostul.

Így a 38 helyett, amennyi eredetileg volt, most 45 dinárért vettem, de mire a kifizetésre sor kerül, 50 dinár is lesz az ára kamattal együtt – meséli az elkeseredett gazda.

Az Agroturs Kft.-t hiába kerestük, cikkünk megjelenésééig nem válaszoltak a kérdéseinkre.

A Prosperitati Alapítvány álláspontja az, hogy jelenleg a két fél megegyezésén múlik a probléma rendezése, ők továbbra is figyelik a fejleményeket.

A gazdák azt szeretnék, ha változnának a feltételek, és nem köteleznék őket arra, hogy egy bizonyos integrátornak adják át a termést, mert teljesen elveszítették a bizalmukat az irányukba.

Ami a feltételeket illeti, Juhász Bálint a Szabad Magyar Szó kérdésére a következőket válaszolta:

„Az integrációs szerződések fenntartása kapcsán beérkezett termelői megkeresések és az integrátorokkal történt egyeztetések alapján a Prosperitati Alapítvány a következőkről értesíti a pályázókat:

Ha a termelő, aki rendelkezik integrációs szerződés alapján a Prosperitati Alapítvánnyal megkötött támogatási szerződéssel, harmadik félnek (nem az integrátornak) adja át a terményét, nem minősül szerződésszegésnek abban az esetben, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

  • – igazolja, hogy jobb feltételek mellett tudja eladni a terményt,
  • – erről előzetesen írásban értesíti az integrátort,
  • – az adott évben az adott kultúrának a teljes szerződött mennyiségét a harmadik félnek adja el.

A leírt esetekben, valamennyi meghatározott feltétel teljesítésével az integrációs szerződés időtartama nem szakad meg, azaz az adott év is beleszámítódik a fenntartási időszakba.”

Illusztráció (pixabay)