Amerika visszatért, de Európa nem; az uniós szankciók hatástalanok Oroszországgal szemben; Olaszországban pedig Mario Draghi próbál felülkerekedni a válságon. Ezekről írt a héten a világsajtó.

Biden: Amerika visszatért

Joe Biden amerikai elnök első politikai döntéseiről a római La Repubblica ezt írja:

A G7-csúcson és a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián tartott beszédeiben Joe Biden amerikai elnök új napirendet javasolt: a világjárvány legyőzését, a gazdaság újjáépítését és az éghajlat védelmét, valamint az autokráciák támadásainak megakadályozását, különös tekintettel Oroszországra és Kínára. Olyan stratégiai megközelítésről van szó, amely az egyes országok menetrendjével is megegyezik.”

A Neue Zürcher Zeitung am Sonntag szerint lehet, hogy „Amerika visszatért”, de Európa nem:

Amerika visszatért, jelentette be Joe Biden a müncheni biztonsági konferencia elégedett közönségének. De Európa valójában nem tért vissza.

Azt is mondhatnánk, hogy Európa soha nem is volt ott, miután a két világháborúban súlyos helyzetbe került, és a hidegháború vége óta a közös intézményi irányítással volt elfoglalva. […] Amerika visszatérése a multilateralizmushoz és az atlanti szövetséghez (NATO) üdvözölendő, de mindez nem kompenzálja az európaiak gyengeségét.

Európának világos elvekre és bátorságra van szüksége. Ez azt jelenti: csak az erre kész államok kis csoportja tudja Európa külpolitikáját vezetni. És ez is csak egy csúcstechnológiával rendelkező katonasággal lesz elérhető.”

Az olasz politikusoknak támogatniuk kell Draghit

A londoni Financial Times az új olasz kormány kilátásait elemzi:

Néhány uniós kormány aggódik Olaszország hatalmas nemzeti adóssága miatt, amely a becslések szerint a bruttó hazai termék közel 160 százalékát teszi ki. […] Mario Draghi küszöbön álló változásokat jelzett amikor figyelmeztetett arra, hogy a gazdasági tevékenység bizonyos formáinak – akár radikálisan is – meg kell változniuk. […] Draghi reformjai lehetőséget kínálnak arra, hogy megalapozzák Olaszország sokkal jobb jövőjét […]. Elengedhetetlen, hogy Olaszország vitás politikusai inkább a miniszterelnököt támogassák, mintsem akadályokat gördítsenek elébe.”

A budapesti Élet és Irodalom (ÉS) irodalmi és politikai hetilap az új olasz kormányról ír:

»Újjá kell építenünk az országot, ahogyan a második világháború után kellett, nemzeti összefogásra van szükség, ez közös kötelességünk a hazaszeretet jegyében.« Így szólította fel támogatásra a parlamenti képviselőket és pártokat óriási várakozás közepette elhangzott programbeszédében Mario Draghi, az új olasz kormányfő.

A válságjárvány (immár százezer halottal), gazdasági visszaesés (- 8,9 százalék), társadalmi rétegek, csoportok lecsúszása a legnagyobb a háború óta, hangoztatta, de közös erővel és Európa segítségével megoldható. »Hagyjunk utódainkra jobb országot, mint a mostani«, buzdított mindenkit. A programot felvázolta mindehhez, és kormánya tagjaiként kitűnő szakembereket sorakoztatott fel a megvalósításhoz.”

Hatástalanok az Európai unió intézkedései Oroszországgal szemben

A londoni Times az EU intézkedéseit hatástalannak tartja:

Ezek egyike sem fogja megrendíteni Putyin rendszerét, és nem fogja az elnököt Navalnij szabadon bocsátására késztetni. Ő csak vélhetőleg a szeptemberi parlamenti választások után fogja fontolóra venni az irányváltást az Európai Unió vagy a Biden-kormányzat iránt.

Addig pedig Putyin támaszkodhat az európai belső megosztottságra.”

A varsói Rzeczpospolita gazdasági és jogi napilap az Oroszország elleni EU-szankciókról ezt írja:

Ha Brüsszelnek nem sikerül elérni valamit egy omladozó diktatúrával szemben, jelesül Lukasenka ellen, akkor nem meglepő, hogy az európaiak nem tudnak egy közös politikáról megállapodni a Kremllel szemben sem – Oroszország végül is csaknem 600 milliárd dollár megtakarítással és számtalan olaj- és gázkészlettel rendelkezik.”

Az iráni nukleáris megállapodást fel kell támasztani

A stockholmi Dagens Nyheter így kommentálta az Iránnal kötött nukleáris megállapodást:

Irán mindaddig betartotta ígéreteit a nukleáris megállapodásról, amíg Donald Trump nem döntött az alku felmondásáról. A választási kampány során Biden megígérte a megállapodás megújítását, az ahhoz vezető út azonban egy aknamezőn vezet keresztül. A zárt, tekintélyelvű rendszerrel folytatott tárgyalások során mindig vannak problémák.

A nukleáris megállapodás működött és hosszabb életet érdemel. Az iráni garanciákban meg kell ugyan bízni – de ellenőrizni is kell azokat.”

A zürichi Tages-Anzeiger is az Iránnal kötött nukleáris megállapodás feltámasztásáról folytatott tárgyalásokról ír:

Az Iszlám Köztársaság hivatalosan soha nem lépett ki a szerződésből. De facto azonban ma már annyi alapvető megállapodási rendelkezést sért, hogy a szerződés emiatt nem tölti be legfontosabb funkcióját – azt, hogy megakadályozza Iránt abban, hogy még közel se kerüljön a bombához.

Teherán csak akkor hajlandó valóban újból betartani a megkötött szabályokat, ha Amerika hajlandó feloldani az összes szankcióit Irán ellen.”

Aggasztó a sajtószabadság helyzete az Európai Unióban

Az amszterdami de Volkskrant napilap aggasztónak látja az Európai Unió több országában zajló intézkedéseket a sajtószabadság ellen:

Magyarországon és Lengyelországban a sajtószabadság állandó támadásoknak van kitéve. Ennek eredményeként Lengyelország a tavalyi 18. helyről a 62. helyre csúszott a Riporterek Határok Nélkül rangsorában. Magyarországon a Klubrádió leállítása csak a jéghegy csúcsa.

A sajtószabadsággal azonban más uniós tagországokban is mostohán bánnak. Itt az ideje megállítani az ilyen gyakorlatokat és nagyobb figyelmet fordítani a törvényszegések megakadályozására.”

Negyven éve puccskísérlet zajlott Spanyolországban

A mexikóvárosi La Cronica de Hoy napilap a 40 évvel ezelőtti spanyolországi puccskísérletre emlékezik. „1981. február 23-án Spanyolország azon volt, hogy visszatérjen sötét múltjába”, majd így folytatódik az írás:

Pontosan 18:23-kor Tejero alezredes és fegyveres férfiak behatoltak a madridi parlamentbe, ahol a képviselők akkor egy új kormányról szavaztak.

Ez volt az első puccs, amelyet a rádió közvetlenül sugárzott, és egy félelmetes pillanat volt a még fiatal spanyol demokrácia számára.”

Az Iránnal kötött atomalkuban kulcsszerepet játszó államok képviselői 2015-ben Bécsben. Azok az idők gyorsan elmúltak. (Fotó: Dragan Tatic, Reuters/Wikipédia)