Miután 2020 tavaszán Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter bejelentette, hogy az új típusú koronavírus a Szerb Köztársaságban is megjelent, az ország lakóit feszült várakozás töltötte el. Azzal mindenki tisztában volt, hogy előbb-utóbb azt a hírt olvashatja majd a reggeli kávé mellett, hogy a vírus a saját településére is megérkezett, legfeljebb abban reménykedhettünk, hogy erre minél később kerül sor. Igaz volt ez a kisebb községek, így Zenta esetében is, ahol a vírus elleni küzdelem megszervezése külön kihívást jelentett helyi szinten.

A zentaiak nagyjából négy hónapig éltek ebben a várakozó helyzetben, a község rendkívüli helyzetekkel foglalkozó törzskara ugyanis július 23-án értesítette a lakosokat arról, hogy a községben négy fertőzöttet tartanak nyilván. Ehhez képest a bő fél évvel későbbi, 2021. február 10-ei adatok szerint 34 az aktív fertőzöttek száma – erről Zenta község önkormányzata tájékoztatta lapunkat. A tájékoztatásból az is kiderül, hogy a járvány megjelenése óta összesen 539 személynél mutatták ki a vírus jelenlétét a község területén. Azt is szerettük volna megtudni, eddig hány halálos áldozata van a vírusnak, ezzel az információval viszont az önkormányzat elmondása szerint csak a Kikindai Közegészségügyi Intézet rendelkezik. Kérdéseinkkel felkerestük az intézetet is, válasz azonban e cikk megjelenéséig nem érkezett.

Javul a helyzet Zentán, de a személyzet még mindig túlterhelt

„A községben egyre kevesebb az új fertőzött, naponta átlagosan 2-3 személynél mutatják ki a vírust” – ismerteti az aktuális zentai járványhelyzetet dr. Surján Gusztáv, a Zentai Egészségház igazgatója. Elmondása szerint a helyzet sokat javult az elmúlt időszakban, pár héttel ezelőtt ugyanis még átlagosan 10–15 új beteget regisztráltak egy nap alatt. Felhívta azonban a figyelmet a vírus súlyosságára: a kor előrehaladtával fokozódik a súlyos lefolyás kockázata, de korántsem veszélytelen a kórokozó a fiatalokra nézve sem.

Dr. Surján Gusztáv, a Zentai Egészségház igazgatója: Már rendelkezünk a vírus elleni legerősebb fegyverrel, a vakcinával, de nagyon fontos, hogy továbbra is betartsuk az óvintézkedéseket

Dr. Surján Gusztáv, a Zentai Egészségház igazgatója: Már rendelkezünk a vírus elleni legerősebb fegyverrel, a vakcinával, de nagyon fontos, hogy továbbra is betartsuk az óvintézkedéseket

A teszteléssel kapcsolatban Surján azt is elmondta, hogy a teszteket folyamatosan küldik Nagykikindáról Zentára, így mindig elegendő áll rendelkezésre. PCR-tesztet orvosi indikáció alapján végeznek, ugyanez igaz az antigén gyorstesztekre is. Az igazgató elmondása szerint átlagosan 5–10 tesztet végeznek el naponta. Tünetmentes személyek számára orvosi indikáció nélkül csak a közegészségügyi intézetekben van lehetőség PCR-teszt végzésére, az antigén gyorstesztet viszont kérésre, fizetett szolgáltatásként is elvégzik az egészségházban. Surján kiemelte, hogy a Covid-ambulancia fenntartása, a vakcináció és a betegek ellátása nagyon sok időt és energiát igényel, így elegendő kapacitás sem lenne a kérésre végzett PCR-tesztekre. Hangsúlyozta, habár már rendelkezésünkre áll a vírus elleni legerősebb fegyver, a vakcina, nagyon fontos ezentúl is betartanunk az óvintézkedéseket – elsősorban a maszkviselést, a fertőtlenítést és a távolságtartást.

Hol és hogyan tesztelhetnek a zentaiak?

Tesztelni, tesztelni, tesztelni! – hallhattuk és olvashattuk számos helyen már a járvány korai szakaszában is. A minél nagyobb számban történő és minél szervezettebb tesztelésre hívta fel az államok figyelmét az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a kormányok figyelmét a szakértők és az ellenzék, a polgárok figyelmét pedig ezenfelül a különböző hatóságok, esetleg hozzáértő ismerősök is. A szinte naponta változó szabályokból és a tesztelési folyamat átláthatatlanságából viszont gyorsan kirajzolódott a kép: olyan összetett, nagyrészt ismeretlen és rengeteg kapacitást igénylő problémával állunk szemben, amely még legalább pár hónapra kaotikus állapotokat vetít előre. A vírus első hulláma óta majdnem egy év telt el, a transzparencia azonban nem sokat javult.

Képzeljük csak bele magunkat egy Zentán élő személy helyzetébe, aki szeretne elvégeztetni egy koronavírustesztet. Többféle okból merülhet fel nála ennek a szüksége: észlelhetett magán tüneteket, utazni szeretne vagy csak egyszerűen tudni szeretné, hordozza-e a kórokozót. Számos kérdés merül fel ezen a ponton a teszt fajtájától kezdve a költségeken keresztül a jelentkezés módjáig. Alapos utánajárás után a következő lehetőségek rajzolódnak ki a tesztelni vágyó zentai előtt:

  1. Szerológiai (antitest) teszt: Ez a fajta teszt a vérből vett minta segítségével a fertőzött személy immunrendszere által termelt antitesteket mutatja ki. A fertőzöttség korai szakaszában (az első 8–10 napban) egyes esetekben álnegatív eredményt mutathat, a már hosszabb ideje tartó vagy már lezajlott fertőzést viszont megbízhatóan jelzi. A szerológiai tesztet önkéntesen elvégeztethetjük magánlaborokban is, a zentai Jugolab munkatársai például arról számoltak be lapunknak, hogy naponta átlagosan 5–10 ilyen tesztet végeznek el, a teszt fajtájától függően 2090 vagy 4090 dináros áron. Ez a fajta teszt hasznos lehet akkor, ha szeretnénk megtudni, átestünk-e a fertőzésen, külföldre utazás esetén viszont már nem vesszük hasznát, ilyenkor PCR- vagy antigéntesztre van szükségünk.
  2. Antigén gyorsteszt: A teszteknek ez a fajtája az orrgaratból vett mintából mutatja ki a vírus fehérjéinek jelenlétét, viszont a PCR-teszthez képest csak rövidebb időn belül. Surján Gusztáv a különbség lényegét kérdésünkre úgy foglalta össze, hogy ha egy páciensnek legfeljebb öt napja vannak tünetei, antigéntesztet végeznek, ha azok annál régebben jelentkeztek, akkor pedig már PCR-tesztre van szükség. Ezt a fajta tesztet orvosi indikációra vagy önkéntes jelentkezés alapján is elvégzik a Zentai Egészségházban, utóbbi esetben 3500 dináros költséggel kell számolnunk. Szintén fordulhatunk magánlaborhoz is, a Jugolab tájékoztatása szerint ezt azonban Zentán nem, legközelebb csak a szabadkai és újvidéki laborokban végzik el. Az antigéntesztet már több ország elfogadja a határain való belépéskor is – Ausztriába például 72 óránál, Németországba pedig 48 óránál nem régebbi teszttel is beléphetünk a PCR-teszten kívül.
  3. PCR-teszt: Szintén légúti mintából mutatják ki a vírus jelenlétét a PCR-teszt alkalmazásakor, ez a teszt akár már a tünetek megjelenése előtt is megbízhatóan jelzi a fertőzöttséget. PCR-tesztet a Zentai Egészségházban csak orvosi indikációra végeznek, önkéntes jelentkezés alapján csak a közegészségügyi intézetekben van rá lehetőség. Ez a zentaiak számára azt jelenti, hogy a körzeten belül csak a Kikindai Közegészségügyi Intézetben tesztelhetnek akkor, ha tünetmentesek és például utazás miatt van szükségük az eredményre. Habár egyre több ország fogadja el belépéskor a negatív antigéntesztet is, számos munkáltató várja el a negatív PCR-eredményt, így sokak számára a mintavétel nem oldható meg Nagykikindára utazás nélkül.

Küzdenek a polgárok, küzd az egészségügyi rendszer

A fent felvázolt helyzet – mint sok más dolog a járványhelyzetben – bőven okoz nehézségeket a polgárok és az egészségügyben dolgozók számára egyaránt. A PCR-teszt 9000 dináros ára önmagában is megterhelő, de felmerülnek más problémák is.

Egy olvasónk, Horvát Klára a következőket meséli a tapasztalatairól:

– A tesztelésre elektronikus úton, előre kell bejelentkezni, az időpontot SMS-üzenetben igazolják vissza. A feltüntetett számlaszámra be kell fizetni a 9000 dináros költséget, ezután a megadott időpontban Kikindára kell utazni. A fő gond az, hogy számomra további 60 eurós költséget jelent az utazás oda és vissza. Ausztriában ápolok idős személyeket, így a teszteredményem nem lehet 48 óránál régebbi, azt azonban nem küldik el nekem e-mailben arra hivatkozva, hogy a rendszer túl lassú. Csak úgy tudom megoldani emiatt az utazást, ha közvetlenül az azelőtti napra sikerül időpontot kapnom, és megvárnom az eredményt. Nincs azonban más választásom, mivel a cég és az ápolt személyek családja is PCR-tesztet kér – részletezte olvasónk.

Klára esete nem egyedi, az Ausztriában és Németországban dolgozó vajdaságiak rendszeresen szembesülnek hasonló problémákkal. Fontos azonban figyelembe lenni a „másik oldal” nehézségeit is, az egészségügyi rendszer ugyanis rendkívüli munkaerőhiánnyal és túlterheltséggel néz szembe a járvány kezdete óta. Ennek egyik tragikus bizonyítéka a Szerbiai Orvosok és Gyógyszerészek Szakszervezete által közölt adat, miszerint a pandémia következtében már 106 egészségügyi dolgozó veszítette életét az országban.

Kókai Csilla

A cikk nyomtatott verziója a Családi Kör hetilap február 25-ei számában jelent meg.

                

 

  

Ez a cikk az Együtt az aktív polgári társadalomért – ACT című projektum keretein belül jött létre, amelyet a Helvetas Swiss Intercooperation és a Građanske inicijative szervezetek bonyolítanak le a svájci kormány támogatásával. A cikkben közölt szerzői álláspontok és vélemények nem feltétlenül tükrözik a svájci kormány, a Helvetas és a Građanske inicijative álláspontját és véleményét.

A cikk szerb nyelvű változata:

Családi Kör: U Senti više od 500 zaraženih korona virusom od početka epidemije

A cikk szlovák nyelvű változata:

Senta: Od začiatku epidémie viac ako 500 nakazených korona vírusom

Többfajta teszt is használatos a fertőzöttség megállapítására, de országonként eltérő szabályok vonatkoznak arra, ezek közül melyik szükséges a beutazáshoz (Fotó: Pinterest)