Az arabok után a kínaiak is megvetették lábukat a vörös bolygón, múlt héten egymás után érkezett a Marshoz az Egyesült Arab Emírségek és Kína. Mindkét ország új vendég a szomszédos bolygón, így hatra emelkedett a „marslakók” száma. Amerika sem sokkal maradt le, tegnap este érkezett meg az új marsjáróval.

Mindkét „új” ország ötvenedik évfordulót ünnepel, az Emírségek megalapításának ötvenedik évfordulója lesz idén, Kína pedig tavaly ötven éve indította az első műholdját.

Az igazi ok azonban nem ez, tavaly nyáron nyílt egy olyan rendkívül kedvező indítási ablak, amikor  megérte missziókat indítani. Négyen „pályáztak”, Kína, az Emírségek, az Egyesült Államok és Európa. Az első három ország el is indította az űrszondákat tavaly, Európa azonban kimaradt a koronavírusra hivatkozva (Európa országainak együttes űrügynöksége van). Eddig az Egyesült Államoknak, Európának, az oroszoknak, és Indiának sikerült eljutni a Marsra.

A tavalyi indítások közül elsőként az Emírségek űreszköze érte el a Marsot, Kína egy nappal később követte, mindkét ország sikeres pályára állást hajtott végre. Az Egyesült Államok tegnap este érkezett az általa már jól ismert vörös bolygóhoz.

Az Emírségek nem teljesen egyedül hajtotta végre a bravúrt, kellett hozzá néhány amerikai egyetem és egy japán rakéta (az indításhoz). A küldetés legnehezebb része az volt, hogyan juttassák el Japánba az űrszondát, hiszen a tavaly nyári indítási ablak már bőven beleesett a koronavírus miatti lezárásokba.

Az Egyesült Arab Emírségek marsi érkezése azért is különleges mert az országnak mindössze hat éve van űrügynöksége. A mérnökök 50-50 százalék esélyt adtak annak, hogy sikeres lesz-e a 200 millió dolláros küldetés. Az Emírségek a második olyan ország, amelynek az első kísérlet alkalmával sikerült elérni a Marsot. Az első India volt 2013-14-ben, abban a misszióban a magyaroknak is volt része, a földi követőállomáshoz a magyarok is fejlesztettek műszereket.

A mostani arab és kínai misszió között az az alapvető különbség, hogy az Emírségek nem fog leszállni a Marsra, Kína viszont igen. Az arabok űrszondájának célja, hogy a légkört a lehető legalaposabban felmérje, tanulmányozza. Egy marsi évig (nagyjából két földi évig) fog keringeni a vörös bolygó körül és adatokat küldeni az Al-Amal (Remény), ez lesz az eddigi legrészletesebb felmérés a Mars légköréről. Sok más mellett például azt tanulmányozzák, hogyan és miért szökik az oxigén és a hidrogén a légkörből.

Kína már elég régen van jelen az űrben (ötven éve) és a Mars körül is nézelődik, de idáig még nem tudott önálló akciót végrehajtani. Az oroszokkal közösen próbálkoztak 2011-ben, de nem jártak sikerrel. A kínai űrszonda a sikeres pályára állása után még egy ideig „nézelődik” a Mars fölött, aztán májusban le is száll és az amerikaiak után a második ország lesz, amelyik marsjárót enged a felszínre.

Kína kutatásához rendelkezésre állnának az amerikai adatok, de úgy tűnik Kína inkább maga akarja feltérképezni a leszállóhelyeket és ennek megfelelően késésre is hajlandó.

Az amerikai Perseverance (Kitartás, állhatatosság) csütörtökön érkezett a Marsra és a NASA nem húzta az időt, gyorsan le is tették az új marsjárójukat. A Perseverance különlegessége egy kis helikopter, az Ingenuity, amely az első repülő szerkezet lehet a vörös bolygón. Ha a helikopter beválik, a NASA óriási előnyre tehet szert, hiszen repülve sokkal nagyobb területeket fedezhetne fel, mint az eddigi, guruló marsjárókkal.

A Perseverance elsősorban az élet nyomait fogja keresgélni, ezért olyan helyre tették le, ahol korábban tómeder volt, mert az üledékes kőzetben lesz a legnagyobb esélye ilyet találni. A valamikori élet nyomai utáni kutatás közben a marsjáró össze is fog szedegetni kőzeteket és azokat „összekészíti”. Később ezeket a készleteket egy másik űreszköz el fogja hozni a Marsról. A 2030-as évekre tervezett kőzetszállítás az első misszió lesz, amelynek keretében egy másik bolygóról kerülnek minták a Földre.

A Percy-nek becézett marsjárót a Jezero-kráternél „engedték szabadon”, amelyet egy kis boszniai településről neveztek el. Az elnevezés arra utal, hogy itt valamikor egy folyó táplálta tó helyezkedett el. A nevet nem (csak) a NASA választotta, az elnevezések egy nemzetközi szervezet (Nemzetközi Csillagászati Unió) hatáskörébe tartoznak. Amikor 2018-ban eldöntötték, hogy a marsjáró itt fog landolni, a NASA marskutatási programjának igazgatója levelet küldött Jezero polgármesterének, üdvözölve a település kapcsolatát a Mars-küldetéssel.

Ha a mai napon a Google keresőbe beírjuk a Perseverance szót vagy a Mars-küldetés, Mars2020 kifejezést, a találatok mellett egy kis tűzijáték is fogad, a Google így köszönti a sikeres missziót.

A Perseverance tervezett útja a Jezero-kráternél (Fotó: NASA-JPL-Caltech)