Különleges ünnepi időszak elé nézünk, most kivételesen nem a koronavírus miatt, hanem mitológiai és csillagászati szempontból. A Jupiter és a Szaturnusz együttállását figyelhetjük meg a téli napfordulón, miközben a csöndes, szép napokról és a jégmadarakról emlékezünk a mitológiában és mezőgazdaságban.

A „halküoni napok” kifejezés már régóta él a mitológiában, és a téli napforduló előtti és utáni hét napot jelenti. Ebben az időszakban elcsendesednek a vizek, tengerek, nincsenek nagy viharok, béke és nyugalom (kellene) uralja a lelkünket és napjainkat.

A görög mitológiában Alküoné volt Aiolosz, a szelek istenének lánya. Alküoné házasságra lépett Kéüx királlyal, akivel nagyon szerelmes, szép kapcsolatban éltek. Annyira, hogy egymást Zeusznak és Hérának szólították, ami fellobbantotta az igazi Zeusz dühét és a halálba küldte Kéüx királyt egy tengeri utazása során. Alküoné számára Morpheus, az álmok istene megvitte a hírt álmában. A királyné a partokhoz rohant, ahol megtalálta férje testét és olyan mély bánatba esett, hogy az istenek megkönyörültek rajtuk, jégmadarakká változtatta a szerelmeseket, hogy azok az év egy időszakában találkozni tudjanak egymással. A jégmadarak a legenda szerint a vizeken fészkelnek a téli napforduló idején, tehát Aiolosz, a szelek istene erre az időszakra elcsendesítette a tengereket, hogy lánya találkozni tudjon a férjével.

A jégmadár neve latinul is a csendes, nyugodt kifejezésből származik. Ez a madár valóban létezik, sőt halászmadár mivolta miatt a vizek közelében él; igazából nem a vízen fészkel, hanem a partok közelében, halcsontokból épített rejtekhelyén.

A népi megfigyelés szerint ezt a két hetet valóban a csendes, nyugodt időjárás jellemzi, nincsenek nagy viharok, heves esőzések. Mivel a mezőgazdaságban is a nyugalmas, csendes, a földeken nem végzett munkák időszakát jelentette, ezért is lett a csendes napok kifejezés elterjedt ezekre a hetekre.

Idén egy különleges látvánnyal is gazdagodhatunk a téli napfordulón, amelyet 400 éve lehetett utoljára látni. Megjelenik a betlehemi csillag az égen.

Vélhetőleg Jézus születése idején is volt egy ilyen együttállás, amikor a Jupiter és a Szaturnusz ennyire megközelítette egymást.

Szabad szemmel nézve egybeolvad a két bolygó december 21-én; úgy közelítik meg egymást, hogy összeérnek az égen és távcső nélkül is egy különlegesen fénylő égitestnek fogjuk látni őket. December 21-én, a mi időzónánkban 16:15 után érdemes figyelni a délnyugati égboltot, ha valaki meg akarja pillantani Betlehem csillagát.

A szépséges jégmadár röptében (Fotó: Wikipedia)