Az amerikai Legfelsőbb Bíróság pénteken véget vetett azoknak a Trump-párti kísérleteknek, hogy jogi úton megdöntsék az elnökválasztás eredményét. A 6:3-as konzervatív bírói többség 9:0 arányban utasította el azt az utolsó republikánus próbálkozást, amelyről az elnök azt tweetelte, hogy „EZ A NAGY DOLOG!” Kedden ugyanilyen arányban vetettek el egy másik, kisebb horderejű keresetet.

Az egyik döntés egyszavas volt: „Elutasítva”, a másik pedig egymondatos: „Texas nem demonstrált jogilag értelmezhető alapot ahhoz, hogy érdeke lenne, hogyan bonyolítja le egy másik állam a választásokat.”

A korábbi sürgősségi keresetet egy pennsylvaniai jobboldali képviselő nyújtotta be a Legfelsőbb Bíróságnak azt kérve, hogy saját államában (azon a választáson, amelyen ő maga is győzött) dobjanak ki 2,5 millió levélszavazatot, vagy utasítsák Pennsylvania törvényhozását Trump elektorainak kinevezésére a republikánus többséggel törvényesen felhatalmazott elektorok helyett. (Joe Biden 81.660 szavazattal, 50,0:48,8 százalékos arányban győzött az államban.)

A legutóbbi, kedden beadott és pénteken elutasított sürgősségi kereset viszont még annál is szánalmasabb volt:

Texas állam igazságügyminisztere beperelte Georgia, Michigan, Pennsylvania és Wisconsin államokat és azt kérte – minden más jogi instanciát átugorva – közvetlenül a Legfelsőbb Bíróságtól, hogy alpereseket kötelezze Biden győzelmének megsemmisítésére, illetve Trump győzelmének kikiáltására.

Történt mindez az után, hogy december 8-áig, a törvényes határidőig, mind az 50 szövetségi állam és Washington főváros kinevezte az elektorokat, azaz hivatalosan megerősítette az elnökválasztás végeredményét, amellyel Joe Biden demokrata jelölt kapta az elektori többséget – pontosan abban a 306:232 arányban, ahogyan azt még november 7-én jelezte a nagy tévétársaságok szakmai konzorciuma.

Országos viszonylatban Biden 4,5 százalékkal, több mint 7 millió szavazattal kapott többet, mint a vesztes jelenlegi elnök.

Mindkét szánalmas próbálkozás előzménye volt, hogy Trump elkeseredetten, de hiába telefonálgatott barátainak, illetve pártja legbefolyásosabb tagjainak, hogy döntsék meg a választások eredményét. Különösen Georgia, Michigan és Pennsylvania republikánus vezetőinek könyörgött – de egyikük sem volt hajlandó megszegni törvényes kötelezettségét és alkotmányellenesen cselekedni. Még eddigi határtalanul hűséges szövetségi igazságügyminisztere, Bill Barr – aki ellehetetlenítette a Mueller-vizsgálatot és számos más ügyben az elnök kedvére tett –, még tehát ez a Trump-csatlós is kijelentette, hogy nem találtak semmilyen bizonyítékot eredménymódosító csalásokra.

A különböző államokban indított helyi választási perek közül Trump eddig 56-ot elvesztett és csak egyetlenegyben győzött – aminek viszont semmilyen hatása nem volt a végeredményre.

Ekkor lépett elő Ken Paxton texasi igazságügyminiszter – aki ellen már öt éve folyik egy per kereskedelmi jogi csalások miatt, és akit akkor le is tartóztattak, az idén pedig újabb törvényszegések miatt indult ellene szövetségi vizsgálat. Feltehetőleg éppen ezért volt hajlandó az utolsó szánalmas próbálkozásra – Trump ugyanis kegyelmet kínál mindenkinek, aki még mindig kitart mellette. Paxtonnak szüksége is lehet rá, az FBI éppen a héten tartott irodájában házkutatást…

A Trump-tábor szerdán és csütörtökön minden korábbinál elkeseredettebb módon próbálta demonstrálni erejét: Texas legfelsőbb bírósági keresetéhez 17 másik állam republikánus igazságügyminisztere csatlakozott 126 jobboldali képviselővel együtt, ún. „Bíróság barátja” beadványok útján.

A jogi hattyúdal azonban rövidre sikeredett: a jogállam működött. A Legfelsőbb Bíróság – amelynek immár egyharmadát Trump nevezte ki, a legutóbbit éppen azzal a megjegyzéssel, hogy „szükség lesz rá a választási döntésben” – egymás után kétszer 9:0-val vetette el a megalapozatlan, alkotmányellenes kereseteket.

Az Elektori Testület hétfőn, december 14-én ül össze az egyes államok fővárosában, illetve Washingtonban, hogy leadja szavazatait az elnök- és alelnökjelöltekre. Noha nem egyszer akadt „hűtlen elektor” (aki nem saját pártjának listájára szavazott), a végeredményt ez aligha befolyásolhatja.

Az amerikai elnökválasztás utolsó, valójában egyetlen hivatalos, összesített eredményét viszont a Kongresszus két házának egyesített ülése mondja majd ki január 6-án, az elektori szavazatok átvételekor, ill. megszámlálásakor. Noha azokat a számokat már hétfőn hallani fogjuk, még azon az ülésen is van politikai esély az egyes államok szavazatainak kétségbe vonására. Ha ilyesmi előfordulna, akkor a Kongresszus két háza külön-külön, majd újra egyesítve dönt a helyszínen benyújtott panaszról.

Mivel a Képviselőházban megmarad a demokrata többség, kizárt dolog, hogy az az oldal elfogadja a Trump-tábor esetleges panaszait. Ha viszont a két Ház nem képes megegyezni, akkor a Képviselőház elnöke teheti le január 20-án az esküt és léphet elő az USA ideiglenes elnökévé. Ez a személy a január 3-án összeülő új Kongresszusban is demokrata (feltehetően Nancy Pelosi jelenlegi házelnök) lesz.

Azt sem szabad azonban teljesen figyelmen kívül hagyni, hogy Trump legelvetemültebb hívei – például a 30 milliós közönséggel bíró, gyomorforgatóan fröcsögő, rádiós agitátor-milliomos Rush Limbaugh és betelefonálgató fegyveresei – már országos felkelésről, sőt „elszakadásról” beszélnek. Egyszer történt ilyen az ország történetében, amikor a rabszolgatartó államok kiléptek – majd totális vereséget szenvedtek a négyéves polgárháborúban.

  A Trump-tábor által kikezdett amerikai demokrácia küzdelme a megmaradásért (Fotó: Andrew Harnik/AP)