Az első SMS-t a brit Neil Papworth küldte 1992. december 3-án. Az első üzenet még egy számítógépről indult és egy mobiltelefonra érkezett, a címzett a Vodafone vezetője volt, a szöveg pedig „Boldog Karácsonyt” kívánt.

A Vodafone cégnél akkor már három éve dolgozott a programozó Papworth a „rövid szöveges üzeneten”, de a gondolat jóval korábbi, 1984-ben javasolta a finn Matti Makkonen egy távközlési konferencián, hogy ki kellene dolgozni egy ilyen szolgáltatást. Az, hogy éppen 160 karakter legyen egy SMS a németek „találmánya”, Friedham Hillebrand telekommunikációs kutató a postai levelezőlapokat, képeslapokat vette alapul, amelyre az 1980-as években átlagban 150 karakternyit írtak az emberek. Az SMS elküldésének költsége függött az üzenet hosszától és ez a 160 karakter méret tűnt megfelelőnek ahhoz, hogy gazdaságosan lehessen küldözgetni.

Az SMS-ezés elég hosszú idő alatt jött divatba, ennek eleinte technikai okai voltak, ugyanis nem léteztek olyan mobiltelefonok, amelyek alkalmasak lettek volna üzenet küldésére és fogadására. Csak 1994-ben gyártotta le a Nokia az első olyan telefont, amelyik tudott SMS-ezni. Az ezredfordulóra aztán már belejöttek az emberek az üzenetküldözgetésbe, de nem sokkal később megjelentek az okostelefonok és a mobil internet. A 2010-es években elég sokan keresztet vetettek az SMS-re, mert azt gondolták, a netes üzenetküldő applikációk kiszorítják a telefonos üzenetváltást. Ez nem, hogy nem történt meg, hanem az SMS-ek forgalma még növekedett is. A személyes üzenetküldés száma valóban csökkent, a szolgáltatásokhoz kötődő azonban emelkedett.

A világon ma ötmilliárd embernek van mobiltelefonja, de a készülékek közül csak 2,87 milliárd az okostelefon. Az sem garantált, hogy akinek okostelefonja van, az mind előfizet mobil internetre. Az elérhetőség tehát még mindig a jó öreg SMS esetében a legbiztosabb, ezt ki is használják a marketingesek. A személyre szabott SMS-eket a címzettek 90 százaléka 3 percen belül elolvassa. Sokkal kevesebb az SMS spam, mint az internetes üzenetekben, és azáltal, hogy mindössze 160 karakterben elmondják a lényeget, a felhasználók el is olvassák és gyorsan értelmezik is a szöveget. Sokkal több SMS-ben küldött kupon vagy kedvezmény kerül felhasználásra, mint a netes változatok.

Az SMS-ek száma azért sem csökken, mert sok olyan helyen, ahol biztonságos adatküldésre van szükség, csak erre hagyatkozhatnak. A különböző regisztrációs kódok, biztonsági kódok, ellenőrző adatok kiküldése nem kerülhet át egy internetes alapú üzenetküldő applikációkra, hiszen például egy bank ügyfelei közül vélhetőleg mindenkinek van (valamilyen) telefonja, de egyáltalán nem biztos, hogy van okostelefonja, internete és még azon belül sem kötelezheti a bank az ügyfeleket, hogy mindnyájan azonos üzenetküldőt használjanak.

Amikor 20. születésnapját ünnepelte az SMS, a BBC interjút készített az ötletgazda Matti Makkonennel, mégpedig stílusosan: SMS-ben. Az SMS atyjaként is ismert Makkonen nem szerette magát így hívni, mert szerinte a kitalálás után még nagyon sok mérnöknek kellett dolgoznia azon, hogy az ötletből valóság legyen. Ő maga sosem tartott igényt jogdíjra és eszébe sem volt levédeni a találmányt. Mikor arról kérdezték, az SMS meg fog-e érni még 20 évet, azt mondta biztos benne, csak már esetleg nem kell érte fizetni egyenként. A jövőre szóló nagy ötletei közül egyet említett: jó lenne a szemüvegére kivetíteni a mobil képernyőjét.

Az sms-nek az idők során külön nyelvezete alakult ki (Fotó: Pixabay)