A kínai gazdaság idén is jelentősen fog bővülni; csupán pár nap választ el bennünket az amerikai elnökválasztástól; meglehet Trumpot a nők fogják megbuktatni; Törökország és Franciaország szócsatát vív – ezekről a témákról írt a héten a világsajtó.

Kínán nem fog a korona

A brüsszeli De Standaard napilap a koronavírus-járvány nyomán kialakult világválság Kínára vonatkozó hatásáról ír:

Kína lesz az ún. korona-válság győztese. Ha hihetünk a legfrissebb gazdasági előrejelzéseknek, akkor Kína lesz szinte az egyetlen olyan ország a világon, amelynek idén növekedni fog a gazdasága.

Ez jó hír Belgium számára is: a kínai bővülés Németországon keresztül Belgiumig fog hatni. Keleti szomszédjaink számára Kína az elmúlt években nagyon fontos értékesítési piaccá vált. […]

Vélhetőleg azonban a bővülés csak átmeneti hatású lesz, és ezért nem szabad túlbecsülni. Ugyanis a második koronavírus-hullám »kettős zuhanást« idézhet elő Németországban és Belgiumban is.”

A Le Parisien viszont a járványügyi intézkedések szigorításáról ír Franciaországban:

A statisztikák egyértelműek. Ha az [éjszakai] kijárási korlátozásoknak nem lesznek egyértelmű hatásuk, akkor fennáll a veszélye, hogy a kórházak túlzsúfolódnak.

Tegnap az [éjszakai] kijárási tilalmat 38 közigazgatási területre terjesztették ki. […] A lezárások nem terjednek ki az egész ország területére, hanem helyiek, úgy mint Németországban, Spanyolországban vagy Olaszországban. A következő lépés egy országos lezárás lehet. Ez azonban gazdasági katasztrófához vezetne.

Szigorúbb abortusztörvény született Lengyelországban

Lengyelországban ismét ezrek tiltakoztak az abortusztörvény szigorítása ellen. A madridi El Pais így ír az ügyről:

A nők jogai súlyos csorbítást szenvedtek Lengyelországban. Az országban már eddig is az európai államok egyik legszigorúbb abortusztörvénye volt hatályban, amely csak erőszak vagy vérfertőzés esetén engedélyezte az abortuszt, valamint abban az esetben, ha az anya élete veszélybe került vagy a magzat súlyosan károsodott.

De a varsói alkotmánybíróság most törölte ezt az utolsó pontot. Ennek következtében nőni fog azoknak a nőknek a száma, akik külföldön szakíttatják majd meg a terhességüket, mert odahaza súlyos büntetéssel kell számolniuk.”

A varsói Rzeczpospolita gazdasági és jogi napilap így foglalja össze az ország abortusztilalmát:

Katolikus körökből most hangos tapsnak kellene fölzúdulnia, ám ez mégsem történik meg. Megértették a katolikusok, hogy itt valami nincs rendben? Tényleg most van itt a legjobb alkalom egy szörnyű ideológiai konfrontációra? Nem inkább a pandémia ellen kellene összefognunk?”

Mivel kell szembenéznie kedden Donald Trumpnak? (Fotó: Patrick Semansky/AP)

Amerikai kapcsolatok a jövőben

A brüsszeli De Standaard flamand napilap azt a kérdést vizsgálja, hogy milyenek lehetnek a transzatlanti kapcsolatok Biden választási győzelme után:

Több irányú nemzetközi kapcsolatok, emberi jogok, a jogállamiság tiszteletben tartása: ezek az Unió külpolitikájának alapvető célkitűzései. Nem csoda, hogy az EU-ban az emberek azt remélik, hogy Joe Biden fogja megnyerni a választásokat.

De ez nem jelenti azt, hogy az EU figyelmen kívül fogja hagyni azt a tényt, hogy továbbra is fennállnak a feszültségek az EU és az Egyesült Államok között. Kérdéses az is, hogy hajlandó lenne-e az EU koalícióra lépni Amerikával Kína ellen, továbbá az is, hogy Biden – ha megválasztják – hajlandó lesz-e egyáltalán energiát fektetni a külpolitikába.”

A stockholmi Svenska Dagbladet napilap arról ír, hogy a tudomány világa Joe Bident támogatja:

A Scientific American, a Science és a Nature egyaránt felszólított mindenkit, hogy szavazzanak Joe Bidenre. A kutatók már nem bíznak Trumpban. Különösen Trump járványkezelése és klímapolitikája késztette a szakirodalmi lapokat az állásfoglalásra. De a szaklapok véleményalkotása sem problémamentes: ha politikai álláspontot képviselnek, saját szerepüket kérdőjelezik meg.”

A külföld is Bindent választaná, állítja a budapesti Népszava napilap:

Az Ipsos 24 országot felölelő felmérése szerint a külföldiek 48:17 arányban Joe Bindenre szavaznának. A különbség a svédek, belgák és kanadaiak esetében a legnagyobb (73:10, 63:10 és 62:12). Csupán az oroszok relatív többsége választaná Donald Trumpot (27:13), illetve a lengyeleknél alakult ki holtverseny (27:27). A jelenlegi elnököt viszonylag sokan támogatják Törökországban és Magyarországon (27:30 és 23:33). Az Ipsos hasonló, 2016-os közvélemény-kutatása azt mutatta, hogy a külföld egyértelműen Hillary Clintonnak szurkolt (58:12).”

Trump Amerika hanyatlásának tünete, írja a londoni The Guardian napilap és hozzáteszi:

Donald Trump elnöksége valóságos horrorshow volt, amely járvánnyal, gazdasági recesszióval és fokozódó politikai polarizációval zárult. Trump egy katasztrofális dráma szerzője. Ugyanakkor ő az a politikai vezető, aki legkevésbé képes megbirkózni ezzel a helyzettel. Trump első négy éve rettenetes hatással volt az Egyesült Államok demokráciájára. Lehet, hogy [ez a demokrácia] további négy évet nem is élne túl.”

A nők buktatják meg Trumpot?, teszi fel a kérdést a budapesti Élet és Irodalom (ÉS) hetilap, majd így folytatja:

Mizogínia – kóros gyűlölet a nők iránt – volt az egyik lesújtó bélyeg, amit ellenfelei Donald Trump homlokára ragasztottak a 2016-os elnökválasztási küzdelemben. Amit például a fő riválisával, Hillary Clintonnal – Amerika egykor „legcsodáltabb asszonyával” – művelt a kampányban, valóban párját ritkító volt. Az egyik televíziós vitájukban nyolcvanmillió néző előtt „utálatos asszonynak” nevezte őt.

Egy másik alkalommal – a Monica Lewinsky-afférra burkoltan utalva – így élcelődött a volt first ladyvel: „Hogy akar valaki kielégíteni egy országot, ha még a férjét sem tudja?” Nem csoda, hogy a női szolidaritás működésbe lépett: a nők 12 százalékpontos fölénnyel Hillaryra voksoltak, de még ez is kevés volt ahhoz, hogy ellensúlyozza Trump előnyét a férfi szavazóknál. Donald Trump elnökségét egyértelműen a fehér férfiaknak köszönhette (plusz a republikánusokat erősen favorizáló elektori kollégiumnak).

Komoly konfliktus Franciaország és Törökország között

A párizsi La Croix napilap arról a vitáról ír, amely a Mohamed-karikatúrák kapcsán alakult ki Franciaország és Törökország között:

Franciaország hazarendelte törökországi nagykövetét. Ritka eljárás ez a diplomáciában. Ennek az volt az oka, hogy Erdogan elnök sértő megjegyzést tett Macron elnökre.

A francia diplomácia aggódik amiatt, hogy a muszlim országokban – különösen Törökországban – hány sajtóorgánum ismerteti Macron beszédeit [a szólásszabadságról]. Szavait gyakran kiszakítják a kontextusból, és az iszlám elleni támadásokként tárják olvasóik elé.”

A Frankfurter Allgemeine Zeitung erről ezt írja:

Ankarában a török ​​elnök azt mondta, hogy »népem: ne figyelj a francia márkákra, és ne vásárold meg őket«. Eközben az iszlamofóbia népszerűsítésével vádolta Európa államfőit, és »fasisztáknak« nevezte őket. Az európai politikusok bírálták Erdogan ezen kijelentéseit. Heiko Maas [SPD] külügyminiszter »új mélypontról« beszélt.”

A londoni The Times napilap Erdogan török ​​elnök megszólalásait kommentálta:

Erdogan ismét haragot szít a Közel-Keleten, hogy ezzel saját pozícióját erősítse otthon és a muszlim világban. Ezúttal Macron francia elnök volt a célpontja. 

A demagóg vádaskodásban Erdogan nincsen egyedül. A régió más vezetői is külföldi bűnbakot keresnek, hogy eltereljék magukról a nép haragját a gyenge járványkezelés miatt.”

Tüntetők Varsóban (Fotó: MTI)