Újabb, 4,2-es erősségű földrengés rázta meg Horvátországot vasárnap kora délután, amelynek epicentruma a közép-dalmáciai Gračacban volt, Zadartól ötvenegy kilométerre, mintegy tíz kilométeres mélységben. A rengést egész Dalmáciában és Likában érzékelte a lakosság, de károkról nem érkezett bejelentés.
Krešimir Kuk szeizmológus a sajtónak elmondta: a földrengés nincs összefüggésben a zágrábi epicentrikus területtel. A horvát fővárost és környékét március 22-én rázta meg földrengés. A fél óra különbséggel bekövetkezett 5,6-os, majd 5,1-es erősségű földmozgásban számos épület megrongálódott és több ember megsérült. A fölmozgás Zágrábban és környékén huszonötezer épületben okozott kárt. A városmagban megrongálódott a főváros jelképének számító katedrális, a horvát parlament és a kormány épülete, valamint több templom és a kulturális örökséghez tartozó építmény. Több kórházból is evakuálni kellett az embereket.
Az Európai Unió augusztusban 88,9 millió euróval járult hozzá a Zágrábot és környékét sújtó nagy erejű földrengés utáni helyreállításhoz. A horvát szábor a múlt héten fogadta el az újjáépítésről szóló törvényt. Az állam hatvan százalékban, az önkormányzat húsz százalékban támogatja a magánépületek helyreállítást, a maradék húsz százalékot a tulajdonosoknak kell állniuk. Azoktól a károsultaktól, akik minimálbérből élnek és nem rendelkeznek jelentősebb vagyonnal, az állam és az önkormányzat átvállalja az önrészt.
Zágrábban a márciusi földrengés óra folyamatosak az utórengések. A szakemberek mintegy kétezer utólökést jegyeztek fel, amelyek negyede volt érezhető. Hatezer épület továbbra sem biztonságos, köztük több óvoda, általános iskola, középiskola, egyetem, kulturális és tudományos intézet.
Horvátországban az egyik legsúlyosabb, 7,6-os erősségű földrengés háromszázötven éve, 1667. április 6-án volt Dubrovnikban, és majdnem az egész várost elpusztította. A lakosság fele, mintegy háromezer ember vesztette életétét. Egy 6,3 erősségű földrengés 1880-ban Zágrábot is érintette. Az ezt követő egy évben száznyolcvanöt utórengést jegyeztek fel a fővárosban, a lakosság egy része ezért Bécsbe, Grazba, Mariborba, Celjére, Ljubljanába és Triesztbe települt át.
