Az Egyesült Államok és Kína konfliktusa egyre több területre terjed ki. A szakértők szerint a viszály olyannyira elfajult, hogy már nem lehet könnyen elsimítani. A kereskedelmi egyensúly hiánya, ill. a technológiai verseny mentén éleződött ki és csakhamar vámháborúhoz vezetett. Az elmúlt hónapokban újabb tényezők súlyosbították a viszonyt: mindenekelőtt Hongkong autonómiájának kérdése, amelyet a felek különbözőképpen ítélnek meg, valamint a koronavírus-járvány, amelynek az elharapózásáért az amerikai elnök Kínát tette felelőssé. Az Egyesült Államokat mindezen túl zavarja Kína tevékenysége és területi követelése a Dél-kínai-tengeren, habár ott egyértelműen „dél-kínai” tengerről van szó és nem „amerikai” tengerről.
Mit mond az amerikai nép?
Nemcsak Donald Trump és a kormányzat hozzáállása változott nagy mértékben Kínával szemben, hanem az amerikaiak többsége is sokkal kritikusabban szemléli a világpolitikában felemelkedő és mind meghatározóbb szerepre törő kommunista uralmat. A Pew kutatóintézet új felmérése szerint az amerikaiak 73 százaléka negatív képet alkot a világ legnépesebb országáról, és csak 22 százalékuk szemléli Kína szerepét pozitívan. Kína megítélése az Egyesült Államokban 2018 óta 26 ponttal, ez év márciusa óta pedig további hét ponttal romlott. Ebben a tekintetben nem meglepő, hogy a megkérdezettek körülbelül kétharmada, 64 százalékuk azzal vádolja a kínai hatóságokat, hogy „rossz munkát” végeztek a koronavírus-járvány kezdetén, és csak 31 százalékuk van azon a véleményen, hogy a kínai hatóságok megfelelően jártak el.
A megkérdezett amerikaiak több mint háromnegyede, azaz 78 százalékuk Kínát hibáztatja a koronavírus globális elterjedéséért is, és elfogadja saját kormányuk álláspontját, miszerint Kína felelős a világjárvány kitöréséért. Ez persze nem csoda, hiszen Trump előszeretettel beszél „kínai vírusról”. Ennek következtében az amerikaiak fele támogatja azt, hogy Kínát vonják felelősségre az egészségügyi válságban és a járvány terjedésében játszott szerepéért.
Vetélytárs vagy ellenség?
Egy új amerikai közvélemény-kutatás szerint Hszi Csin-ping kínai vezetőt az amerikaiak megbízhatatlannak tartják: a megkérdezettek 77 százaléka nyilatkozott így. Általánosságban elmondható, hogy az amerikaiak többsége a kínai–amerikai kapcsolatot meglehetősen komornak tekinti. A megkérdezettek több mint kétharmada, 68 százalékuk van azon a véleményen, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok meglehetősen rossz állapotban vannak.
Valószínűleg az ujgurok elnyomásáról szóló híreknek, valamint Kína ellentmondásos hongkongi tevékenységének betudhatóan az amerikaiak közel háromnegyede, azaz 73 százaléka szerint az USA politikájának fő céljává azt kell tenni, hogy kikényszerítse az emberi jogok fokozottabb védelmét Kínában. Ezzel szemben a megkérdezettek csupán 23 százaléka gondolja úgy, hogy a két országnak leginkább a kétoldalú gazdasági kapcsolatok megerősítésére kell törekednie. Míg az amerikaiak többsége (57 százalékuk)Kínát versenytársnak tekinti, addig nőtt azoknak az aránya, akik a kommunista országot „ellenségnek” vélik; ez most 26 százalék, míg az arány tíz évvel ezelőtt pusztán 15 százalék volt.
Az amerikai közvélemény-kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy Kína megítélése drasztikusan romlott az amerikaiak szemében a koronavírus-válság idején. Különösen rossz véleményen vannak Kína iránt a Republikánus Párt támogatói, ugyanakkor a Kínával szemben szkeptikus demokrata szavazók száma is jelentősen megnőtt. Ezért még a demokrata Joe Bidennek sem lenne könnyű visszatérnie a status quo ante-hez a két ország közötti kapcsolatokban – ha egyáltalán módja lesz arra törekedni.
Mit hozhat az elnökválasztás?
Az amerikai elnökválasztáshoz közeledve a viszony alighanem tovább fog romlani, hiszen Trump a viszály kiélezésétől szavazatokat remél. Ha Trumpot újraválasztják, akkor az amerikai politika Kínával szemben aligha fog megváltozni: újabb vámok és még több fenyegetés jöhet – állítja William Reinsch, a Center for Strategic and International Studies (Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja) nevű agytröszt tanácsadója.
Reinsch szerint ennek ellenére Kína mégis inkább Trump újraválasztásának örülne, mintsem annak, ha Joe Biden nyer novemberben! Reinsch azt is állítja, hogy a Kínában tevékenykedő amerikai (titkosszolgálati) források egybehangzóan igazolják ezt a feltevést. Nem kis meglepetés! Ennek az lehet az oka, hogy Kína valójában úgy véli, hogy Trump több kárt okoz majd az esetleges újraválasztása után a nyugati szövetségeseinek, mint Kínának, és ezért Kína egészében véve jól jön ki az összetűzésből.
Ez így igaz: Trump 2017-től kezdődő elnöksége óta többször vámokkal fenyegette meg az Európai Uniót, az USA felmondta az iráni atomalkut, lépett több nemzetközi szervezetből, nemrég pedig azzal fenyegette meg Németországot, hogy kivon az országból 9500 amerikai katonát.
Vajon az amerikai–kínai viszály kiélezése után amerikai–európai, amerikai–kanadai vagy amerikai–brit összetűzés következik?
Trumptól bármi kitelik!
USA–Kína (Illusztráció: Pixabay)
