Hétfőn tették le az esküt a Szerbiai Parlament újonnan megválasztott képviselői. A Danas napilap szerkesztőségi kommentárban foglalkozott a köztársasági képviselőház alakuló ülésévével és azzal, hogy kik alkothatják az új kormányt.
– Ebben a koronaidőben kaptunk egy új összetételű parlamentet is, két hónappal a régi összetételű mandátumának lejárta után.
Vannak, akik a parlamentet ebben az új összetételben fikusz parlamentnek hívják, mások egypárti szavazógépezetnek, megint mások csonkának, és olyanok is, akik nem ismerik el a legitimitását, nemlétezőnek érzik.
Az ellenzék nem ismeri el. Az ellenzék, amelyik az utcán „alakult meg”, és ahol a bojkott párti blokkot Marinika Tepić képviselte, az intézményesített ellenzéket pedig Saša Radulović, most már volt képviselő.
Ezt az „utcán történt megalakulást” nem lehet összehasonlítani a júliusi négynapos zavargásokkal és tüntetésekkel, amelyek szikrája a kijárási tilalom esetleges újbóli visszaállítása volt.
A körülbelül száz tüntető inkább azért jelent meg, hogy támogatásáról biztosítsa az intézményen kívüli ellenzéket, ugyanúgy, ahogy számos közszereplő tette ezt nyilatkozatain keresztül, mintsem azért, hogy a parlament ellen tüntessen.
Az egyik ismertebb tüntetőt, Srđan Nogót gyakorlatilag néhány órával azután, hogy megszűnt a képviselőket megillető mentelmi joga, bekísérték a rendőrállomásra.
Azt, hogy végül milyen parlamentet kaptunk, majd csak ezután látjuk meg, de azt már tudjuk, hogy mi nem lesz az – Vučić elnöki hatalmának akadályozója és felügyelője.
Lehet, nemsokára megváltoztatjuk az alkotmányt, Koszovót benne hagyjuk valamelyik szakaszában, de beletesszük azt, hogy az elnököt a parlament választja meg, és nem közvetlen választáson szavazunk a személyéről.
Ebben az esetben 2022-ben meglehetne a tökéletes kétharmad a 188 SNS-es képviselőből, plusz az SPS-JS 32 képviselőjéből, és lehet, Aleksandar Šapić mind a tíz képviselőjéből. Ez már 230 képviselő a 250-ből, és az önálló Vladan Glišić, valamint a nemzeti közösségek képviselői nélkül is elég lenne ahhoz, hogy Vučić ilyen módon történő újraválasztását egyhangúlag történő újraválasztásnak nevezzék.
A parlamentben tehát nincsenek már radikálisok, nincs a DS, az LDP és a DSS sem, hacsak nem számoljuk azokat, akik átpártoltak az SNS-be, mint például Nebojša Bakalec.
Viszont parlementi székbe ült a Pink fiatal csillaga, Lav Grigorije Pajkić, aki valamikor a Nenad Popović vezette SNP-ben volt, ma pedig az SNS táborában van. Itt vannak a régebbi parlamentek nagy öregjei is, olyanok, mint Dragomir Karić, de az SNS ifjú titánjai is, akiket most úgy tűnik, Vladimir Orlić, és nem Aleksandar Martinović vezet.
A kérdés, hogy ki lesz a képviselőház elnöke, kik lesznek a frakcióvezetők csak jelzésértékű az új kormány megalakulásának négy lehetséges fogatókönyvének tükrében, mondta Vučić.
Kitalálni, hogy melyik négy eshetőségre gondolt az elnök, olyan mint logikai feladatokat megfejteni. A bojkottpárti blokk képviselői azt üzenték, ott voltak a középiskolában azon a tanórán, és szerintük a következő lehetőségek léteznek: az első az SNS, a második az SNS és a szocialisták, a harmadik az SNS és Šapić, a negyedik pedig az SNS, az SPS és Šapić.
A parlamenten a sor, hogy kitalálja, mire gondolt az elnök.
Eredetiben itt.
Személyiség nélküli képviselők alkotta szavazógépezet
A parlament megalakulását követően Čedomir Čupić, a belgrádi Politikai Tudományok Karának tanára és Savo Manojlović, az Alkotmányosság és Törvényesség Megóvásáért Egyesület képviselője értékelte a képviselőház összetételét az N1 televízió vendégeként.
– Ez Vučić parlamentje, ő döntötte el, kik legyenek a képviselők, ez a bekebelezésének az utolsó szakasza, ezek saját személyiség nélküli, politikailag súlytalan emberek, egy embermassza, amelyik megszavazza azt, amit ő akar. Ők Vučić emberei, ő a parlament – véli Čupić.
Manojlović szerint azt, ami hétfőn megalakult, nem lehet parlamentnek nevezni. Úgy érzi, azzal, hogy voltak olyan képviselők, akik parancsszóra szavaztak az előző összetételben kiskorúsítva lett a képviselőház, majd ezt követte egy olyan választás, ahol bizonyítottan csoportokba hordták az embereket szavaztatni, amire az ügyészség a mai napig nem reagált.
– Egy olyan parlamentünk van, ahol a képviselők nem a polgárokat képviselik. Ahhoz, hogy vita folyjék, véleményekre van szükség, a parlamentben pedig nincsenek vélemények, és nem a lakosságot képviseli. Minden egyes polgárnak meg kell értenie, hogy éppen ő a demokratikus értékrend sejtje. A polgárok védik az alkotmányt azzal, hogy védik a folyóikat, hogy kiálltak Aleksandar Obradović szabadsága mellett, hogy a diaszpórában élők néhány városban elkezdtek tiltakozni. Hiszem, hogy egy társadalom kapacitását az emberek adják, és ezt bizonyítjuk is akkor, amikor látjuk, hogy vannak emberek, akik meg tudnak védeni egy parkot. Mindaddig, amíg ők léteznek, él a remény, hogy visszatérhet a demokrácia – nyilatkozta Manojlović.
Čupić professzor szerint a despoták és tirannusok ismérve, hogy „törtetnek és meghódítják a csúcsot, amikor pedig felérnek rá, letörik azt”.
– Nem tart ez még sokáig. Nehéz megmondani, hogy mikor kezdődik meg az ellenállás. A lakosság megosztott: vannak a megfélemlítettek és a nem megfélemlítettek, rengetegen rettegnek a munkájuk miatt, zsarolják őket, nagy a szegénység… Ez viszont egyszer eljut majd arra a szintre, amikor már fenntarthatatlanná válik, és akkor felszabadul az emberek energiája. Kritikus tömeg nélkül semmit sem lehet elérni. Az ellenzéknek fel kell készülnie arra, hogy a polgárok számára biztosítson valamiféle szervezetet akkorra, amikor megkezdődnek a tüntetések. Ez a politikai elit feladata, az ellenzéké – fel kell készülniük. A bojkott két dolgot bizonyított: lassan összekovácsolja a széthullott, magatehetetlen ellenzéket és meg is tisztította azt. A számítók mindegyike felült annak, amit Vučić ajánlott nekik. Ez a választási küszöb az ellenzék diadala, mert azok, akik számítóak voltak, részt vettek a választásokon, ezzel letisztult az ellenzék. Ők politikailag használhatatlanná váltak. Aki részt vett a választásokon, bebizonyította, hogy az önös haszon érdekében sok mindent eltűr. Most várhatóan bejelentik az egyesült ellenzék megalakulását, amely megfogalmazza, mi alapján társulnak, a polgárok pedig tisztában lesznek azzal, hogy ők azok, akik kitartottak amellett, hogy nem vesznek részt ezeken a választásokon – fogalmazott Čupić professzor.
A beszélgetés további részletei ezen a linken olvashatják, nézhetik meg.
( Fotó: danas.rs/FoNet)
