A szerb kormánynak már nem áll rendelkezésére annyi erőforrása egy jelentős gazdasági beavatkozásra, ugyanis irracionálisan elköltött 600 millió eurót, amikor minden nagykorú szerb állampolgárnak kifizetett száz eurót. Emellett a 2020-as évet a kormány megnövelt államadóssággal kezdte, aminek az oka az állami szektorban végrehajtott túlzott, mintegy tíz százalékos béremelés volt – állapította meg a Költségvetési Tanács abban az elemzésben, amelyben a koronavírus-járvány következményeit vizsgálta a 2020-as és a 2021-es évre vonatkozóan.
Az elemzés során kihangsúlyozták, hogy a követkető évben elkerülhetetlen lesz a nyugdíjak és a bérek emelésének ellenőrzése, s azoknak a befagyasztása is indokolt lenne, ugyanis a helyzet azt mutatja, hogy az állami deficit a bruttó hazai termék (GDP) hét százaléka lesz, miközben két százalékra kellene csökkenteni, hogy az államadósság az év végén ne haladja meg a GDP hatvan százalékát. A Költségvetési Tanács figyelmeztet, hogy az előrejelzések alapján a bruttó hazai termék csökkenése három százalékot tesz majd ki, azonban, ha a járvány elhúzódik, akkor mínusz öt százalékkal is számolni kell, ami miatt 30 000 és 50 000 között lesz azoknak az embereknek a száma, akik elveszítik a munkájukat.
– Nem emlékszem olyan esetre, amikor a Költségvetési Tanács egy fontos dologgal kapcsolatban olyan véleményt fogalmazott volna meg, ami később nem következett be, éppen ezért úgy vélem, hogy az általuk kiadott figyelmeztetés teljesen helyénvaló. Én még élesebben fogalmaznék, s azt mondanám, hogy valamit kezdeni kell a nyugdíjakkal, s ezt annak ellenére mondom, hogy én is nyugdíjas vagyok. Nagyon sok munkavállaló elveszíti majd a munkáját, vagy a fizetése lecsökken a minimálbér szintjére. Olyan időszak előtt állunk, amikor a munkások jövedelme jelentősen csökken majd a nyugdíjakhoz és a társadalom összes résztvevőjének a bevételéhez képest, s ez nem tesz jót az egyensúlynak. Végső esetben a Költségvetési Tanács ajánlata szerint kell majd eljárni, de nem vagyok benne biztos, hogy ez meghozza majd a kívánt eredményt, s nem kell még drasztikusabb intézkedéseket meglépni. Ha a vírus jelenléte nem csökken, és az aktivitása folytatódik ősszel is, akkor minden bizonnyal még erélyesebb intézkedésekre lesz szükség annál, amit a Költségvetési Tanács javasol – nyilatkozta Ljubomir Madžar, az Alfa Egyetem professor emeritusa, aki a nyilatkozatában finoman utalt arra, hogy
nem biztos, hogy lesz lehetőség a nyugdíjak növelésére, s fel kell készülni a befagyasztásra.
A Szabad és Független Szakszervezetek elnöke, Ranka Savić szerint már őszre, amikor elmúlik a hatása az állam által minden munkás után kifizetett minimálbérnek, Szerbia gazdasága sokkal rosszabb helyzetben lesz, mint ahogy azt most a Költségvetési Tanács látja.
– A szakszervezeti megbízottak egész Szerbiából jelentik, hogy a munkaadók már most jelzik nekik, milyen nehéz helyzetben vannak, hiszen nincs termelés, a kivitel egyre nehezebb, nincs pénz – ezek a beszélgetések arra szolgálnak, hogy felkészítsék az embereket arra ami őszre vár rájuk, amikor sok cég nem tud majd dolgozni – mondta Savić, aki hozzátette, nem tudja, hogy a bruttó hazai termék mennyivel csökken majd, de az biztos, hogy több lesz azoknak a száma, akik elveszítik a munkájukat annál, amennyit a Költségvetési Tanács megjelölt.
Az elnök szerint szeptember és október körül mintegy félmillió munkanélküli lesz.
A Költségvetési Tanács elemzésében arra is figyelmeztet, hogy nem lenne szabad tovább növelni a fizetéseket egyes közvállalatokban, amelyek között ott található a Szerbiai Villanygazdaság is, amely „évek óta rosszul gazdálkodik, a fizetések viszont nyolcvan százalékkal magasabbak a magánszektorban kifizetett béreknél“. A tanács külön kihangsúlyozza, az áram árának növelése után nem szabad megengedni, hogy a Szerbiai Villanygazdaságban újabb fizetésemelés történjen, ugyanis az átlagfizetés ebben a közvállalatban már most százezer dinár körül van.
A Költségvetési Tanács szerint „a magasrangú állami képviselők egyre többször előforduló kijelentései, hogy 2025-ben az átlagbér 900 euró lesz, tévesek, s az ilyen állításoknak a koronavírus megjelenése előtt sem voltak hitelesek“.
