Szerbiában júniusban huszonötezer ember nézte végig a helyszínen a belgrádi labdarúgó-örökrangadót, majd megtartották a háromszintű választásokat, ma pedig tizennyolc községben, illetve városban rendeltek el rendkívüli helyzetet a koronavírus-járvány miatt. Az ország ugyanott tart, mint április elején, amikor a köztársasági válságstáb SMS-ben az olasz és a spanyol forgatókönyv szerbiai előfordulásával próbálta meg otthonmaradásra biztatni az embereket. A lélegeztetőgép segítségével életben tartottak és a halottak száma nő, s közben olyan információk is napvilágot láttak, hogy a szerb kormány által közölt adatok köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.

Mint derült égből a villámcsapás, úgy jelentek meg ismét a köztársasági válságstáb tagjainak nyilatkozatai néhány órával az önkormányzati, a tartományi és a köztársasági választások után: azok az emberek, akik június eleje és június 20-a között úgy tűntek el, mint szürke szamár a ködben, egyik pillanatról a másikra megint főszereplőkké váltak, és közölték, baj lesz, Belgrádban nemsokára jelentősen megugrik majd a fertőzöttek száma.

És igazuk lett, ugyanis az egy nap alatt regisztrált fertőzöttek száma június 24-én, vagyis három nappal a választások után százról előbb százötvenre ugrott, majd július 2-án már 359 új koronavírusos betegről számolt be a hivatalos honlap, a covid19.rs.

Szerbia nagyon gyorsan leküzdötte magát arra a szintre, amely megegyezik azzal a helyzettel, amelyik idején a köztársasági válságstáb SMS-t küldött a polgároknak (az MTS szolgáltató készségesen megadta a felhasználóinak a telefonszámát), amelyben a következő üzenet állt:

„A helyzet drámai. Közeledünk az olasz és a spanyol forgatókönyv felé. Arra kérjük, maradjon otthon. Aláírás: a COVID-19 fertőző betegség megfékezésére létrehozott válságstáb”

A köztársasági válságstáb COVID 19 név alatt április elsején küldött SMS-e – mint kiderült, nem áprilisi tréfának szánták (fotó: printscreen)

A legfontosabb dátum: május 3.

A szerbiai polgárok éppen túl voltak a majálisi, mindössze 35 órás kijárási tilalmon, ami április 30-tól május 2-ig tartott, amikor május 3-án, vasárnap este az ország elnöke közölte: a szükségállapot 7-én szűnik meg, mivel folyamatosan csökken az új fertőzöttek száma. Ebben az interjúban Vučić még nem tudta pontosan megmondani, hogy június 14-én vagy 21-én rendezik meg a háromszintű választásokat.

Ugyanezen a napon a köztársasági válságtörzs is közölte, a jövőben nem tartanak minden nap sajtótájékoztatót. Az indoklás az volt, hogy csökkent a média érdeklődése az új fertőzöttek száma iránt, és úgy ítélték meg, nincs is szükség napi rendszerességgel megtartani a tájékoztatót, az adatok úgyis fent lesznek a covid19.rs honlapon.

Huszonnégy óra sem telt el, a szerb elnök közölte, megegyezett a választásokon induló pártokkal, így Szerbia június 21-én választ. A Beta hírügynökség által közzétett írás arra is kitért, hogy Aleksandar Vučić elmondta, májusban nem lesznek nagy tömegrendezvények, főleg nem zárt területen.

Az elnök állta a szavát, májusban valóban nem rendeztek tömeges rendezvényeket, de egészen más volt a mese júniusban, amikor több hónapos kihagyás után folytatódott a labdarúgó-bajnokság, engedélyezték a vásárok megtartását, és Novak Đoković is megszervezhette Belgrádban az Adria-tour teniszverseny első állomását.

A Partizan és a Crvena zvezda labdarúgói június 10-én mintegy 25 ezer néző előtt léptek pályára a Szerb Kupa elődöntőjében, négy nappal később a már bajnok piros-fehérek Zentán telt ház előtt játszottak. Vagyis Szerbiában a labdarúgó-mérkőzések már nézők előtt zajlottak, s sehol nem tartották be az akkor még érvényes előírásokat, a szociális távolságtartást.

A nemzetközi sajtó szóvá is tette, hogy Szerbia úgy, mondhatnánk bután, viselkedik, mintha teljesen elfelejtette volna, hogy két hónappal ezelőtt az olaszországi és spanyolországi forgatókönyvvel ijesztgette az állampolgárait. A sportesemények következményei ma már mindenki számára ismertek: a Crvena zvezda öt labdarúgójának és a sportigazgatójának is pozitív lett a tesztje, Đoković és felesége, valamint a teniszező erőnléti edzője, a bolgár Grigor Dimitrov, illetve a horvát Borna Ćorić is koronavírusos lett, a zárai állomáson a döntőt már nem is rendezték meg.

Több ellenzéki politikus is a választások elhalasztásáért szállt síkra, de a felkéréseik a Szerb Haladó Párt által ellenőrzött közmédiában süket fülekre találtak, egy fél mondatot sem kaptak a híradásokban. A választások ugyan lezajlottak, de az észrevételek, a fellebbezések, az ismétlések és a visszaélések száma minden rekordot megdöntött. A Dosta je bilo szervezet 2700 szavazóhely esetében nyújtott be fellebbezést a Köztársasági Választási Bizottsághoz, ami a szavazóhelyek egyharmadát teszi ki.

Szerbia elnöke szerint a szavazás során senki nem kapta el a koronavírust (fotó: Mina Delić – Szabad Magyar Szó)

A Szerb Haladó Párt minden szinten fölényes győzelmet jegyzett, s csak pár község volt – köztük három észak-bácskai; Topolya, Magyarkanizsa és Zenta –, ahol nem sikerült nyerniük. Ahogy ilyenkor illik, rezesbanda jelenlétében, és maszkok nélkül meg is ünnepelték még június 21-én éjszaka a győzelmet. Azon már kevesen lepődtek meg, hogy néhány nappal később arról szóltak a hírek, hogy Maja Gojković házelnök, Aleksandar Vulin hadügyminiszter, Marko Đurić, a szerb kormány Koszovóval megbízott irodájának az igazgatója, Čedomir Jovanović, kvázi ellenzéki vezér is elkapta a koronavírust. Valamennyien ott ünnepeltek Aleksandar Vučićtyal június 21-én…

Így ünnepelt a Szerb Haladó Párt vezetése június 21-án (fotó: Whatsapp)

És aki ezután azt hiszi, hogy a szerb állam hamut szórt a saját fejére, és elismerte a tévedését a választások megtartásával kapcsolatban, az nem ismeri a balkáni mentalitást. A beismerés helyett a szerb elnök pár nappal ezelőtt egy interjúban közölte: a választások során minden óvintézkedést megtettek, senki nem fertőződött meg a szavazóhelyen. És még azt is hozzátette, hogy ami a koronavírussal történő fertőzést illeti, egy bolti vásárlás nagyobb kockázatot rejt magában, mint a háromszintű szavazáson való részvétel.

Második segélycsomagra már nincs pénz

A szerb kormány a koronavírus-járvány okozta válság miatt a magánszférában három hónapon keresztül (májusban, júniusban és júliusban) minden munkás után egy teljes minimálbért fizetett ki a munkaadónak egy, erre a célra létrehozott számlára. A pénzt kizárólag a dolgozó fizetésére lehetett fordítani. Emellett minden szerb állampolgár, aki betöltötte a 18. életévét, száz eurónak megfelelő támogatást kapott a már meglévő vagy a támogatás miatt létrehozott folyószámlájára.

Ez azonban, úgy tűnik, csak ideig-óráig jelentett megoldás, mert annak ellenére, hogy az utolsó támogatást éppen ma, július hetedikén fizette be az állam a cégeknek, a Blic napilap gazdasági melléklete már a hétvégén arról írt, hogy aggódnak a munkáltatók és a munkavállalók a gazdasági válság miatt. A vállalkozók attól tartanak, hogy a járvány okozta válság valódi következményei őszre lesznek érzékelhetőek. A szakszervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy már most naponta 300-400 személy állása szűnik meg, ez a szám pedig jelentősen növekedhet a jövőben.

A legnehezebb helyzetben az utazási irodák vannak, amelyeknek eddig is sok kárt okozott a válság, s ehhez még hozzájött a görög állam rendelete, amelynek értelmében (egyelőre) július 6-tól 15-ig nem engedi be a szerb állampolgárokat az ország területére, ami egyenesen katasztrofális következményekkel járhat. Az irodák a megtakarított pénzüket égetik naponta, s pillanatnyilag nem látni, mikor változhat meg a helyzet.

A használtautó-eladással foglalkozó cégek sincsenek irigylére méltó helyzetben: Szerbiában a március 15-én bevezetett és május 7-én megszüntetett szükségállapot miatt a potenciális vásárlók kétharmada elhalasztotta a tervezett autóvásárlást. A másik, vagyis az eladói oldalról még inkább negatív adatok érkeztek, ugyanis a használtautó-kereskedések nyolcvanegy százaléka jelezte, nem egész két hónap alatt egyetlenegy személygépkocsit se adott el, derült ki a Polovniautomobili.com honlap adataiból.

Pár hete egyes gazdasági szakértők arról beszéltek, hogy a szerb kormánynak egy újabb támogatási csomagot kellene létrehozni, de ebbe már nem kerülne mindenki bele, azonban ennek az ötletnek a gyökerét azonnal elvágta Aleksandar Vučić államfő, aki kijelentette, erre már nincs pénze a szerb kormánynak.

Nő a halottak száma, a pontos adatokat nem tudni

Jelenleg tizennyolc szerbiai községben, illetve városban – Belgrád, Šabac, Čačak, Arilje, Kraljevo, Novi Pazar, Tutin, Kragujevac, Vranje, Ivanjica, Požega, Užice, Priboj, Lučani, Vladičin Han, Pirot, Brus, Bogatić – rendeltek el rendkívüli helyzetet, amiből látszik, hogy egyre nagyobb a gond. Amikor Aleksandar Vučić bejelentette, hogy bezárják az egyetemista kollégiumokat a szerb fővárosban, a hallgatók vasárnap tüntetést szerveztek, s végül az oktatási miniszter, Mladen Šarčević mentette meg a helyzetet azzal, hogy közölte, a szerb elnök rossz információt kapott, nem kell az egyetemistáknak a vizsgaidőszak kellős közepén hazautazniuk. A szerb sajtó információi szerint június közepe és július eleje között több mint háromszáz egyetemista kapta el a koronavírust…

A múlt héten pár nap alatt megháromszorozódott a lélegeztetőgépeken levő személyek száma, s július harmadikán a hivatalos adatok szerint huszonnégy óra alatt tizenegy emberéletet követelt a COVID-19, ami a leggyászosabb eredmény április 14. óta, amikor kilenc ember hunyt el a betegség miatt.

A legfrissebb adatok még rosszabb mutatókat hoztak, ugyanis július hetedikén azt közölték a hivatalos szervek, hogy huszonnégy óra alatt tizenhárman vesztették életüket a koronavírus miatt, s már száztíz személy van lélegeztetőgépen.

A másik nagy problémája a szerb kormánynak, hogy Milorad Ivanović, a Balkáni Oknyomozó Hálózat (BIRN) szerkesztője közzétette, a koronavírus miatt elhunytak számáról szóló hivatalos adatok köszönőviszonyban sincsenek a valós számokkal.

Míg a szerb kormány szerint július 7-ig 311 személy hunyt el a betegség miatt, addig a BIRN újságírói szerint március 13-a és június 1-je között Szerbiában a koronavírusnak 1080 halálos áldozata volt.

A BIRN azt állítja, hogy hatszázharminckét halálesetről konkrét bizonyítékokkal rendelkeznek, a többi esetben vagy volt a páciensnek egy negatív tesztje, vagy nem voltak egyértelműek az adatok, vagy menet közben valahogy elvesztek.

Így alakult a fertőzöttek száma a szerb kormány hivatalos oldala szerint

Zoran Radovanović járványügyi szakember június végén azt mondta, hogy szerinte a BIRN adatai helytállóbbnak tűnnek annál, amit a kormány hivatalosan ismertetett:

„Kötelesek vagyunk a polgárokkal közölni a valós adatokat, ezek alapján döntik el, hogyan viselkednek, és be kell tartaniuk a korlátozásokat”.

Azt, hogy az állam adataival akad némi gond, a görög adatok is alátámasztják, ugyanis Görögországban az elmúlt huszonnégy órában – amikor még a szerb állampolgárok beléphettek az ország területére – 43 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, ebből 36-ot a Promachonas határállomáson, s közülük húszan szerbiai állampolgárok voltak.

Mikor alakul meg az új összetételű hatalom?

A Vajdasági Újságírók Független Egyesülete (NDNV) felszólította az egészségügyi és a többi állami intézményt is, hogy tegyék lehetővé az újságíróknak a hozzáférést a valós adatokhoz, és ne csak a néhány nappal korábbi információkat közöljenek. Mivel regionális szinten az egészségügyi intézmények alig kommunikálnak a sajtóval, a válságstáb pedig sok esetben nem a kérdésekre válaszol, hanem közleményeket küldözget, így az újságírók nem tudják a feladatukat elvégezni, és megfelelő módon tájékoztatni a nyilvánosságot a fertőzöttek számáról az adott községben.

Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, ahelyett, hogy a mandátumok kiosztása után, ami már megtörtént, az önkormányzatokban elkezdődnének a tárgyalások a pártok között, és kikristályosodna, milyen koalíciók jönnek létre, hogy néz majd ki az új vezetés, egyelőre síri csönd honol szinte valamennyi községben.

A tárgyalások vagy meg sem kezdődtek, vagy leálltak, s a képviselő-testületi ülések időpontját is a törvényes határidő utánra tűzték ki. Habár sehol nem hangoztatják, a színfalak mögött mindenki úgy tudja, ennek egyetlen egy oka van: a koronavírus.

És hogy Szerbia ismét ott tart, ahol április közepén arról Predrag Kon, a szükségállapot ideje alatt egészségügyi alezredessé előléptetett nyilatkozata tanúskodik, aki kedden délelőtt azt nyilatkozta, a helyzet a héten még rosszabbodni fog, majd csak a hét vége felé lehet némi javulásra számítani. A járványügyi szakember a nyár kellős közepén arról beszélt, hogy az ősz gyorsan itt lesz, és fel kell készülni.

Már csak az a kérdés, hogy a válságstáb szerint a koronavírus második hullámának x+1. fázisára, vagy az első hullám fenetudjahányadik szakaszára, vagy egy újabb kijárási tilalommal fűszerezett szükségállapot 2.0-ra kell készülniük a Szerbiában élő polgároknak. Bármelyik is lesz ezek közül, az biztos, hogy a kialakult káosz csökkentéséhez nem fog hozzájárulni.

Nyitóképünkön: Azokban a városokban, ahol rendkívüli helyzetet hirdettek, egyre többet viselik a maszkot (forrás: Danas)