A kínai Országos Népi Gyűlés (ONGY), az ország parlamentje a héten elfogadta a Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvénytervezetet.

A törvény ellen Hongkongban napok óta nagy tüntetések folynak – a kijárási tilalom ellenére – amiért Peking rá akarja erőszakolni a félautonóm városállamra a kínai stílusú korlátokat. A felmérések szerint a lakosság többsége támogatja a gyakran erőszakba torkollott tiltakozásokat. A legutóbbi, márciusi felmérés azt mutatta, hogy ez volt a lakosság 58 százalékának a véleménye. Ezzel szemben csupán 28 százalék utasította el a tiltakozásokat.

A hongkongi társadalom erősen polarizálódott az elmúlt hónapokban. Többször heves támadások értek semleges járókelőket is. Így múlt vasárnap az aktivisták rátámadtak egy hongkongi ügyvédre. Az internetes videón látható, hogy egy álruhába öltözött embercsoport a földre terített egy embert, majd agyba-főbe verte. A hongkongi ügyvédi kamara megerősítette a hírt és élesen elítélte a tagja ellen elkövetett támadást. A szövetség arra hívta fel a tüntetők figyelmét, hogy az eltérő politikai véleményű embereket nem szabad erőszakkal elhallgattatni.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerint a nemzetbiztonsági törvény elfogadása „Hongkong autonómiájának megszüntetését” jelenti. Carrie Lam hongkongi miniszterelnök viszont teljes mértékben támogatta a központi kormány tervét a nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatban. A hongkongi kormányfő ugyanakkor elutasította az abbéli félelmeket, hogy a törvény korlátozhatja az autonóm kormányzás alatt álló város polgárainak jogait és szabadságát, mivel ezek a feltevések „teljesen alaptalanok”. Szerinte az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállamiság megmarad, és a város nemzetközi pénzügyi központként betöltött szerepét szintén nem fenyegeti semmiféle veszély. „Nem kell aggódni” – mondta Lam heti sajtótájékoztatóján.

A kormányfő szerint a nemzetbiztonsági törvény „a hongkongi emberek elenyésző kisebbsége ellen irányul, akik terrortevékenységet szerveznek és részt vesznek az államhatalom aláásásában”.

Hongkong híres város, Kínával határos…

A hatezer éves, 7,4 milliós város a világ egyik legsűrűbben lakott települése. Ebben a városban a kínaiak mellett többek között fülöp-szigetiek, indonézek, indiaiak és nepáliak is élnek. Kína mongol megszállása alatt, a XIII. században, a Déli Szung-dinasztia (960-1279) idején, a császárság fővárosa volt. Azután, a Csing-dinasztia (1644-1912) alatt Hongkong – mint Kína többi része is – el volt zárva a külföldiek elől, míg végül Kanhszi, a Csing-dinasztia negyedik császára 1684-ben engedélyezte az „idegenek” belépését a kínai kikötőkbe.

Az 1. ópiumháborút követő nankingi béketárgyalás (1842) diktátumaként  a Hongkong környéki szigetek angol gyarmattá lettek és a britek 1898-ban száz évre bérbe vették a hongkongi Kaulung-félszigetet.

Hongkong visszakerül kínai kézbe

Száz év eltelte után az Egyesült Királyság 1997-ben visszaadta Kínának a bérbe vett Kaulungot, és mert e félsziget nélkül lehetetlennek bizonyult a gyarmatosított szigetek megőrzése, Nagy-Britannia „nagylelkűen” azokat is visszaadta Kínának. Igaz, azzal a feltétellel, hogy Kína ötven évig nem változtatja meg az 1997-ben érvényben lévő jogszabályokat. Így jött létre a Hongkong Különleges Közigazgatási Terület (a másik ilyen Makaó), amelynek jogi helyzetét egy kínai alaptörvény határozza meg. Ezt az alaptörvényt a kínai ONGY 1990-ben hozta meg – tehát amikor Hongkong még brit gyarmat volt –, de 1997-ben lépett életbe, miután Hongkong visszakerült Kínához.

Az 1984-ből származó angol-kínai közös deklaráció előírta egy alaptörvény létrehozását, amelynek tartalmaznia kell az „egy ország, két rendszer” elvét, Hongkong kapitalista rendszerének további fenntartását, Kína és Hongkong kapcsolatait, valamint a hongkongi alapjogok betartását. A 160 cikkelyt tartalmazó alaptörvény így tehát az Egyesült Királysággal kötött megegyezés keretében jött lére.

Mit hozott a változás?

Az 1997. évi alaptörvény előírja, hogy a Különleges Közigazgatási Terület kormánya „saját kezdeményezésre hozhat olyan törvényeket”, amelyek tiltják a hazaárulást, a Hongkong elszakadására irányuló kísérleteket, zavargások szítását, illetve a kínai központi kormányzat hatalmának aláásását. Egy erre irányuló kísérlet azonban 2003-ban kudarcot vallott a tömegek ellenállása miatt.

Nem tudni pontosan, mikor döntött a pekingi pártvezetés arról, hogy ehelyett a pekingi ONGY fogadjon el egy hasonló törvényt, ami Hongkongra nézve kötelező lenne. A törvénytervezet hivatalos címe így szólt: „Javított igazságügyi rendszer és végrehajtási mechanizmus létrehozása a nemzetbiztonság megvédése érdekében”. Ezt a címet először az októberi pártvezetőségi ülést követően használták. Abban az időben azonban még nem volt magyarázat arra, hogy ez mit jelent és a törvényhozás milyen célt fog szolgálni.

Az Alaptörvény 18. cikkelye megengedi a kínai központi kormánynak, hogy az Alaptörvényhez csatolt törvényeket kiegészítse vagy törölje. Ez azokra a törvényekre korlátozódik, amelyek befolyásolják az ország biztonságát,  külpolitikáját és olyan más ügyeket, „amelyek a regionális autonómia határain kívül állnak”. Az ONGY azonban jogosult eldönteni, hogy egy törvény összeegyeztethető-e a hongkongi Alaptörvénnyel vagy sem. A most elfogadott törvény szerint büntetendő lesz minden, Hongkong Kínától való elszakadására tett kísérlet, az államhatalom aláásása, valamint az idegen erők beavatkozása Hongkong belügyeibe. A pekingi pártkörökből származó értesülések szerint e törvény elfogadásának fő oka a helyi demokratikus párterők befolyásának növekedése, ami kihatással lehet a szeptemberben megtartandó hongkongi választások eredményére.

Carrie Lam erre a törvényre azt mondta, hogy az „végre megteszi, amire a hongkongi parlament az elmúlt 23 év alatt nem volt képes”. A törvény támogatói közé tartozik Csen Daohsziang vezérőrnagy, a Hongkongban állomásozó kínai csapatok parancsnoka. Ő ritkán nyilatkozik, és ha igen, akkor elsősorban arra emlékezteti az embereket, hogy a kínai vezetés vészhelyzetben erőszakot alkalmazhat ellenfeleivel szemben. Az új törvény a „szeparatista erők és a külföldi intervenciós erők visszatartására szolgál” – mondta Csen Daohsziang az állami televíziónak Pekingben, ahol az ONGY képviselőjeként tartózkodik.

LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT:

Donald Trump amerikai elnök pénteken bejelentette, hogy az új hongkongi nemzetbiztonsági törvény elfogadása miatt az Egyesült Államok visszavon mindenféle kereskedelmi, pénzügyi és utazási kedvezményt, ami eddig Hongkongra vonatkozott Kínával szemben. Nem világos, hogy ez az eszkaláció mit fog pontosan eredményezni, de az kétségtelen, hogy megnehezítheti a kínai tőke külföldi felhasználását, valamint hogy újabb pekingi ellenlépéseket válthat ki.


„Elenyésző kisebbség” tüntet Hongkongban a kínai erőszak ellen, ahogy számosságukat a helyi Peking-barát kormányfő beállítja (Fotó: Tyrone Siu/Reuters)