A hatályos szerbiai törvények szerint, ha valaki tizenöt munkaévnél kevesebbel rendelkezik, hiába fizette a Nyugdíjbiztosítási Alapnak a kötelező járulékot, nyugdíjat nem kap, a befizetett összeg pedig számára elvész és az állam tulajdonába kerül – írja a 021.rs.

Ezek a bizonyos személyek hiába érik el a nyugdíjkorhatárt, nem kapnak időskori juttatást és más nyugdíjas kedvezményekkel sem rendelkezhetnek.

„A törvény szerint, akinek nincs meg a 15 munkaéve, nem kérelmezheti a nyugdíjaztatását és az addig befizetett járulék összegéből egyetlen dinárt sem kaphat” – mondta Gordana Matković a Szociálpolitikai Központ igazgatója, aki hozzátette, hogy Szerbiában a Nyugdíjbiztosítási Alap egyszerűen “így funkcionál”.

Arra a kérdésre, hogy ki kapja ezt a pénzt, azt mondta, hogy ezeket az összegeket másra használják, például azoknak a nyugdíját fizetik ebből, akik több mint húsz évet dolgoztak, mert ennek a biztosítási rendszernek ők a „nyertesei”, akik meg tizenöt évnél kevesebbet voltak munkaviszonyban, ők a “vesztesek”.

„Szinte minden országban ilyen jellegű az állami nyugdíjbiztosítási rendszer. Megvan a minimum 15-20 munkaév, amit teljesíteni kell ( Portugália, Ausztria, Szlovénia, Magyarország, Litvánia, Szlovákia), Franciaországban és az USA területén ez 10 év. Ezek az emberek az állam számításai szerint átlagban 15 évig kapják a nyugdíjat, ami jóval magasabb összeg az addig befizetettnél. Ugyenez a helyzet a régió országaiban is” – mondta Gordana Matković.

Néhány évvel korábbi számítások szerint a szerbiai körülmények között elképzelhetetlen, hogy a szociális juttatások közé bekerüljön egy öregségi modell az olyan háztartások számára, ahol csak idős személyek élnek.

„Ezek azok a háztartások, ahol az itt élők elérték az öregségi nyugdíj határát (jelenleg 65 év), de nem rendelkeznek bevételekkel, vagy a minimális nyugdíjnál is kevesebb a bevételük. A korhatárt 3-5 évvel a nyugdíjkorhatár fölé lehetne emelni és bizonyos szociális juttatásokban részesülhetnének ezek a személyek, amely kevesebb lenne, mint a minimális nyugdíj” – fejtette ki a szakértő, aki azt is elmondta, hogy ez a rendszer a skandináv országokra jellemző, illetve Ausztráliában van ilyenre példa. Ezekben az országokban azok az idősek kapják ezt a fajta szociális juttatást, akiknek nincs nyugdíjuk, vagy az nagyon alacsony.

Vannak olyan országok is, ahol nem ellenőrzik az idősek bevételeit, ha valaki eléri az adott kort, akkor jogosult a támogatásra. Hollandia, Új-Zéland és Izrael alkamazza ezt a módszert az idősek megsegítésére.