A beruházás megvalósítása kiemelkedően fontos közérdek a kormány szerint. Mostantól tíz évig titkos is, írja a hvg.hu.

A Budapest–Belgrád-vasútvonal magyar–kínai együttműködésben zajló újjáépítésével „összefüggésben megkötött szerződésekben és a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatok megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyezteti, azok megismerése iránti igény teljesítését annak keletkezésétől számított tíz évig meg kell tagadni” – ezt tartalmazza a beruházásról benyújtott törvényjavaslat, amit kedden el is fogadtak az Országgyűlés plenáris ülésén a Fidesz–KDNP, vagyis a kétharmad szavazataival.

Tíz évre titkosítanák a Budapest-Belgrád-vasútvonal felújításának részleteit

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes éjjel benyújtott egy salátatörvény-tervezetet, amely alapján számos jogszabály módosítását tervezi a kormány a veszélyhelyzetben. Ezzel egy időben beadásra került egy másik javaslat is, amely a Budapest-Belgrád-vasútvonal felújításával kapcsolatos, írja az index.hu. A vonalat kínai segítséggel újítja fel az állam, a beruházás összértéke 2,078 milliárd dollár – közel 590 milliárd forint -, amit a magyar állam és a kínai Eximbank közösen finanszíroz.

Az említett adatok „megismerése iránti igény teljesíthetőségéről – Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit mérlegelve – a külgazdasági ügyekért felelős miniszter dönt” – áll a javaslatban. A most elfogadott jogszabályt az alábbi bekezdés foglalja össze a leginkább:

a beruházás megvalósítása kiemelkedően fontos közérdek, a beruházás megvalósítása érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződésnek tekintendők, teljesítésükhöz kiemelkedően fontos közérdek fűződik.

Később kiderült, hogy Kína is beleszólhat abba, mi legyen nyilvános. Ugyanis az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a jövő keddi szavazás előtt azt javasolta, hogy „a Kínai Népköztársaság Kormányának álláspontját beszerezve dönthet a külgazdasági és külügyminiszter a Budapest–Belgrád-vasútvonal iratainak nyilvánosságáról.”

A nagyjából 700 milliárd forintos költségnél járó, nagyrészt kínai hitelből megvalósuló beruházáshoz nemrég újabb 82 milliárd forintot csoportosítottak át a Gazdaságvédelmi Alapból.

Április végén pedig a hitelszerződést is aláírták, akkor Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, a kínai Eximbankkal kötött megállapodás szerint a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam.

A beruházást kivitelező magyar–kínai konzorciummal tavaly tavasszal írták alá a vasútvonal korszerűsítésére vonatkozó szerződést. A szerbiai szakaszon már folyik a felújítás, amely a várakozások szerint 2022 végére készül el. A cél az, hogy 2025-re a teljes vasútvonal megépítése befejeződjön.