A koronavírus elleni küzdelem egyik legfontosabb, ugyanakkor a laikusok számára legkevésbé érthető és átlátható részét képezik azok a tudományos kutatások, amelyeket orvosok, járványtani szakértők, tudósok végeznek. Talán az már sokak számára egyértelmű, hogy a fertőződést megakadályozó védőoltás, ha lesz is, majd csak évek múlva lesz. A kutatók egy része ezért a már meglévő védőoltások és gyógyszerek felé fordul, azt vizsgálja, hogy a már ismert szerek bevethetők-e a koronavírus ellen.

Az egyik ilyen szer a BCG-védőoltás, amelyről napok óta olvashatjuk, hogy egyes orvosok úgy gondolják, vagy tünetmentessé teheti a megbetegedést, vagy csökkentheti a betegség lefolyásának súlyosságát. A témáról Cservenák Péter szülész-nőgyógyászt kérdeztük, hiszen éppen a szülészetek a helyszínei a BCG-védőoltások beadásának napjainkban is.

Van-e alapja a tudósok optimizmusának? Hátradőlhetnek-e megnyugodva azok, akik újszülöttként megkapták a BCG-védőoltást?

– Van alapja ennek az elképzelésnek. A BCG-vakcina működési elve nem az, hogy antitesteket képez az emberi szervezetben, amelyek célspecifikusak az adott kórokozóra – ezt nevezzük humorális immunitásnak –, hanem az úgynevezett granulomaválasz. Ez a nem specifikus immunitás része, amelynek fokozásával nő az ellenállás a kórokozókkal szemben az ember szervezetében. Ez az ellenállás nem egy adott, konkrét kórokozóval szemben erősödik meg a védőoltás után, hanem úgy általában, minden vírussal, baktériummal szemben. A vírusok, így a SARS-Cov-2 RNS-vírus is, amelynek az RNS az örökítőanyaga, az emberi sejtekben élősködve, annak sejtszerveit felhasználva építi fel magát. A fertőzött sejteket az úgynevezett NK-sejtvonal – vagyis a natural killer, magyarul természetes ölősejt – felismeri és kiiktatja. Ez még az egyes – nem mindegyik! – rákos elváltozásban szenvedő sejtek esetében is hatékony lehet. Ennek a mechanizmusnak a működését használják ki az orvosok a hólyagrák kezelésében, amikor a BCG oldatát a húgyhólyagba töltik. Valószínűleg a koronavírussal szemben fellépő NK-sejteket is serkenti az elpusztított bacilus sejtfalának anyaga, amit az NK-sejteket erősíti fel.

Mióta kötelező Szerbiában, illetve az egykori JSZSZK-ban a BGC-védőoltás? Honnan tudhatja valaki, hogy ő kapott-e ilyet?

– Az egykori Jugoszláviában a BCG-oltás 1946 óta kötelező védőoltás, a babák a születésük után negyvennyolc órával megkapják. Ugyanúgy, ahogyan a sárgaság elleni védőoltást is, amely viszont specifikus, az immunoglobulin-fehérjék termelését serkenti. Az újszülött körülbelül két hónapos koráig élvezi az anyai antitestek védelmét, és ezek eltűnése után fejleszti saját immunitását. Ez az oka annak is, hogy időben eltolva alkalmazzuk a védőoltásokat. Ismétlésük célja a memóriahatás elérése, vagyis az, hogy gyorsabban és erőteljesebben válaszoljanak az antigénre – az úgynevezett IgG-antitestek által. Ezért nevezzük ezeket az ismételt oltásokat emlékeztető oltásnak, s ezt fejlesztik jelenleg az új típusú koronavírus ellen is.

Ez azt jelenti, hogy aki ez után az időpont után született, valamilyen védettséggel bír?

– Ez csak abban az esetben igaz, ha az egyénnek erősebb, „spanoltabb” az immunrendszere a szándékos, ártalmatlan, élő bacilus révén végrehajtott „bolygatás” által.

Ha a BCG-védőoltás valóban ad immunitást, akkor hogyan lehetséges, hogy a megbetegedettek és a halottak között is vannak olyanok, akik 1946 után születtek?

– A jelenleg használt BCG-oltás nem ad specifikus immunitást. Azt majd a COVID–19-vakcina fogja reményeink szerint megtenni, és ehhez a magyarországi kutatók sikeresen izolálták a vírust. A jelenlegi BCG-védőoltás, amelyet a lakosság jó része megkapott, arra lehet jó, hogy „ügyesebb”, nem specifikus immunválaszt adjon a vírus támadására. De egy jó immunválaszhoz egyéb dolgok is kellenek: jó cirkuláció, hogy a fehérvérsejtek a helyszínre érkezzenek, képesek legyenek „járőrözni” a szervezetben. Az idősebbeknek, illetve azoknak, akiknek valamilyen krónikus betegségük van, az immunitásuk is csökken. Minél idősebbek, annál jobban. A cukorbetegeknek például nemcsak a kiserei mennek tönkre, hanem a cukor is lekötődik a fehérjékhez, glikolizálódik, ezáltal megváltoztatja alakjukat és egyben a funkciójukat. Kulcs-zár elven kapcsolódnak a receptor-ligand párok. Köznapi hasonlattal ezt úgy fogalmazhatnánk meg, hogy (cukor)por kerül a „motor” mechanizmusába. Így ezen polgárok esetében az az előny, amit az oltottságuk okozna, elenyészik. Vannak még immunkompromittáltak: ők azok az emberek, akiknél szándékosan, kezelés révén gyengítik valami miatt az eredeti immunitást. Közéjük tartoznak például az autoimmun betegségekben szenvedők, azok, akiknek valamely szervüket beültették, és a rákos betegek is. Immunkopromittáltak azok is, akik immunhiányos állapotokban szenvednek, mint például a HIV-pozitívak. De közéjük tartoznak az egyéb vírusos megbetegedésben szenvedők is. A végeredmény számít, nemcsak a bemenő érték. Magyarán: a jó állapotban lévő, más okok miatt nem gyengült immunrendszert képes tovább erősíteni a BCG-oltás.

Ha bebizonyosodik, hogy hatékony a szer, akkor újra kell oltani a lakosságot?

– Szerintem nem. Az immunrendszert több fontos hatás is alakítja: a testi-lelki egyensúly, a jó kedély, a sok nevetés, a helyes, kiegyensúlyozott táplálkozás, a D-vitamin, a mozgás, a torna, a káros szenvedélyek, köztük a cigaretta elhagyása… A BCG csak egy kis szelet a jól működő immunrendszernek nevezett tortából…

Amennyiben nem lesz szükség újraoltásra, akkor miért tartják a tudósok ennyire fontosnak a BCG-oltással folytatott kísérleteket?

– A világ számos országában nem kötelező az újszülötteknek BCG-védőoltást adni. Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban például ezt a vakcinát eddig nem adták be kötelezőként. Egyes kutatók úgy látják, hogy összefüggés lehet a rendkívül nagyszámú COVID–19-megbetegedés és az általános BCG-átoltottság hiánya között.

Mikor lehet majd pontosan tudni, hogy a most folyamatban lévő, a BCG-re koncentráló kísérletek hatékonyak, hogy a szer tényleg működik-e a koronavírus ellen?

– Csak akkor, ha ezt a hatást kellő számú kísérlet igazolja. Hogy ez mikor lesz, azt nem tudni, de az biztos, hogy a folyamatot siettetni nem lehet.

(mukk)