A nemzeti kisebbségi nyelveken megjelenő médiumok többsége a saját nemzeti közösségén belüli uralkodó párt befolyása alatt áll. A nagyobb médiumok munkáját a politikai elit vagy befolyásolja, vagy közvetlen ellenőrzése alatt tartja, a kritikus hangokat száműzték, érvekkel alátámasztott és moderált viták nem léteznek. A csekély számú szabad médium túlélési gondokkal küzd, a legnagyobb kihívás számukra az emberi és anyagi erőforrások biztosítása. A helyi politikusok és a közvállalatok ezeket a médiumokat gyakran ignorálják, még a közérdekű információkra vonatkozó újságírói kérdésekre sem válaszolnak. Nehéz a túlélés egy kisebbségi piacon, amely szinte naponta zsugorodik, mert a fogyasztói külföldre vándorolnak.

Sinkovics Norbert, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének (NDNV) elnöke szerint a kisebbségi tájékoztatás Szerbiában rendkívül nehéz helyzetben van. Mint mondja, jelentős számú, kisebbségi nyelven tájékoztató médium a sikertelen privatizáció következményeként szűnt meg, a „túlélők” döntő többségét pedig a nemzeti tanácsok kebelezték be.

Sinkovics Norbert: Jelentős számú, kisebbségi nyelven tájékoztató médium a sikertelen privatizáció következményeként szűnt meg, a „túlélők” döntő többségét pedig a nemzeti tanácsok kebelezték be

– Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az adott nemzeti közösségen belüli legerősebb párt(ok) befolyása alatt állnak. Sajnos, egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy az egyes nemzeti tanácsok készek biztosítani ezeknek a médiumoknak a szerkesztéspolitikai autonómiáját, és tiszteletben tartani a sajtó szabadságát. Épp ezért, azok a független médiumok, amelyek ebben a beszűkült médiatérben is megpróbálnak túlélni, megérdemlik a polgárok és az NDNV minden támogatását – mondja Sinkovics.

Az egyesület elnöke szerint a szabad médiumok, akár szerb, akár valamelyik kisebbségi nyelven tájékoztatnak, ugyanazokkal a gondokkal küszködnek. A különbség csak annyi, hogy a kisebbségi médiumok esetében ezek a gondok hangsúlyosabban jelennek meg.

– Mindenekelőtt azért van ez így, mert a kisebbségi nyelven történő tájékoztatás problémájával szinte senki sem foglalkozik. Ez a téma teljesen háttérbe szorult, sőt, gyakran politikai alkudozás és poénszerzés tárgyává válik. A minőséges munkaerő hiánya, a kis létszámú közösségek, amelyek nem képesek finanszírozni a szabad médiumok, vagy a civil társadalom médiumainak működését, csak még nehezebbé teszik ezeknek az újságíróknak a helyzetét – véli Sinkovics.

Pressburger Csaba, az NDNV által 2015-ben alapított hu.autonomija.info nevű magyar portál szerkesztője úgy látja, a vajdasági magyar közösségben mára már gyakorlatilag megszűnt a pluralizmus.

Pressburger Csaba: A szerzőink jelentős része is kötődik valamilyen módon ehhez a közösséghez, ismerik a helyi viszonyokat, szabad gondolkodásúak, saját véleményük van, és kritikusak a hatalommal szemben

– A nagyobb médiumok munkáját a politikai elit vagy befolyásolja, vagy közvetlen ellenőrzése alatt tartja, a kritikus hangokat száműzték, érvekkel alátámasztott és moderált viták nem léteznek. A csekély számú szabad médium túlélési gondokkal küzd, a legnagyobb kihívás számukra az emberi és anyagi erőforrások biztosítása. A jól képzett munkatársak (újságírók, szerkesztők, műszaki munkatársak) hiánya egyébként valamennyi médium közös problémája, a különbség talán csak annyi, hogy a propagandaeszközök és pártszócsövek erre nem is úgy tekintenek, mint problémára, hanem úgy, mint lehetőségre. De ez már egy másik történet – mondja Pressburger.

Tőke János, az 1990-ben alapított Családi Kör főszerkesztője szerint az általa szerkesztett újság az egész családnak szól, annak legfiatalabb tagjától a legidősebbig mindenkinek nyújt valami érdekeset, és igyekszenek minél többet foglalkozni a vajdasági emberekkel.

Tőke János: Lehet, vannak olyan tájékoztatási eszközök, amelyeknek nincs is szükségük jó újságírókra, elég nekik a mikrofonállvány szerepét betöltő munkatárs, de mi nem így vagyunk ezzel

A főszerkesztő emlékeztet, hogy a lap alapítói jogait 2017. júliusában a Szabad Magyar Szó című portált működtető Sajtószabadság Alapítvány vette át. A koncepció változatlan maradt, de a szerkesztőséget felfiatalították.

A szerkesztőség létrehozta a Slobodna Reč nevű portált is, valamint annak Facebook-profilját, ahol a legérdekesebb írásokat jelentetik meg szerb nyelven.

A Családi Kör politikai nyomásnak nem enged, mondja a főszerkesztő, annak ellenére sem, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyes tisztségviselői nem nyilatkoznak az újságnak és nem adnak interjút.

– A mi főnökeink az olvasók, és nem a politikai szervezetek, vagy Magyar Nemzeti Tanács. Általában véve nehéz a túlélés egy olyan kisebbségi piacon, amelyik napról napra zsugorodik, mert nagyon sokan költöznek ki külföldre – mondja Tőke.

A főszerkesztő szerint más médiumoknak is gondot okoz a minőséges munkaerő, elsősorban az újságírók hiánya.

– Lehet, vannak olyan tájékoztatási eszközök, amelyeknek nincs is szükségük jó újságírókra, elég nekik a mikrofonállvány szerepét betöltő munkatárs, de mi nem így vagyunk ezzel. Tudósítóink vannak, de jó újságírókra nagy szükségünk lenne – mondja Tőke.

Kilépni a kisebbségi tájékoztatás zárt dobozából

Vladimira Dorčova Valtner a szerb-szlovák nyelven megjelenő maglići Storyteller portál alapítója és főszerkesztője. A portál 2017 végén indult útjára, főszerkesztője szerint pedig több ok is kihatott arra, hogy felmondjon abban a kisebbségi médiumban, ahol addig szerkesztőként dolgozott: a külső és a belső nyomásgyakorlás egyaránt.

Vladimira Dorčova Valtner: A szerkesztőséget konkrét nyomásgyakorlás nem éri, az viszont előfordul, hogy a hatalmi politikai (és kisebbségi) struktúrák nem támogatják a projektumainkat, vagy hogy a helyi önkormányzat nem válaszol a kérdéseinkre.

– A külső nyomás a Szlovák Nemzeti Tanács akkori ellenzéki oldala irányából nyilvánult meg, a belső, a szerkesztőségi pedig abból az értetlenségből, amit az én vízióm váltott ki a többiekből arra vonatkozóan, hogy hogyan is kellene kinéznie egy modern kisebbségi lapnak. Ezenkívül voltak személyes okok is, például az az állandó igényem, hogy mindig új újságírói kihívásokat találjak, és hogy kilépjek a kisebbségi tájékoztatás zárt dobozából – mondja Dorčova Valtner.

A főszerkesztő asszony szerint a szerkesztőséget konkrét nyomásgyakorlás nem éri, az viszont előfordul, hogy a hatalmi politikai (és kisebbségi) struktúrák nem támogatják a projektumaikat, vagy hogy a helyi önkormányzat nem válaszol a kérdéseikre.

– Amivel az utóbbi hónapokban szembesülünk, az a szerkesztőségünk teljes ignorálása a helyi politikai vezetők és helyi közvállalatok vezetőinek részéről. Az újságírói kérdéseinkre egyáltalán nem válaszolnak, még akkor sem, ha a téma közérdekű, tudomást sem vesznek rólunk – mondja Dorčova Valtner.

A többi médiumhoz hasonlóan számukra is az emberi erőforrás biztosítása jelenti az egyik legnagyobb gondot, mert a szerkesztőség csak egy-egy projektum erejéig tud alkalmazni újságírókat, vagy fotóriportereket.

– Nincsenek munkaviszonyban levő újságíróink, ami ismét csak az anyagi erőforrások hiányának a következménye. Egy-egy projektum csak korlátozott ideig tart, a pénzügyi stabilitáshoz és fenntarthatósághoz viszont nem elég – állítja beszélgetőtársunk.

Dorčova Valtner elmondta, hogy a Storyteller portált még három évvel ezelőtt indította, blog formájában, amikor még a Hlas ljudu újságban dolgozott főszerkesztőként, de már akkor bejelentette távozását az újság éléről, és elkezdte építeni a saját olvasói közönségét. Mint mondja, három dolgot határozott el már a kezdet kezdetén: hogy kipróbálja magát a vállalkozói újságírás területén, hogy a portál kétnyelvű lesz, és hogy a történeteit különböző formákban tálalja olvasói elé, amelyek változásra ösztökélnek, és a digitális történetmesélésre helyezik a hangsúlyt. Műfaji szempontból a cikkek elemző írások, rövidebb riportok és hírek. Ugyanakkor igyekszik követni a modern újságírás trendjeit is, ilyen például a digitális történetmesélés, vagy a podcast.

Az újságírók vállaljanak felelősséget a saját karrierjükért

Sinkovics szerint a kisebbségi médiumok közötti együttműködés több, mint szükséges lenne, az NDNV pedig ehhez igyekszik segítséget nyújtani: az újságírók közötti kapcsolatteremtés, illetve az együttműködés lehetőségét.

– Az Autonomija.info magyar oldala egyike ezeknek a lehetőségeknek. Szerintem az együttműködés a túlélés kulcsa, de az is nagyon fontos, hogy az újságírók felelősséget vállaljanak a saját szakmai karrierjükért. Azaz, ha az őket alkalmazó szerkesztőségekben nem adatik meg nekik a vélemény szabadsága, akkor hozzák létre a saját médiumaikat, akár civil médiumként. Mi mindig itt vagyunk, hogy segítsünk ebben – mondja az újságíró szervezet elnöke.

Sinkovics hozzáteszi, az NDNV az idei évben kiemelten foglalkozik majd a helyi, kistérségi újságírókkal, hogy feltérképezzék, mire van szükségük, és hogy támogatást és megoldásokat nyújtsanak nekik.

– Épp a napokban fejeződött be annak a húsz fiatal gyakornoknak a kiválogatása, akik az NDNV különböző platformjain, de a partnermédiumokban is a tapasztaltabb kollégákkal együtt dolgozva tehetnek majd szert új tudásra. Azt szeretnénk, ha ezek a szerkesztőségek később alkalmazni is tudnák őket. Az a tény, hogy erre a lehetőségre több, mint ötven gyakornok jelentkezett, akiknek a többsége beszéli valamelyik kisebbségi nyelvet, arról tanúskodik, hogy a cseppet sem rózsás helyzet ellenére még mindig vannak fiatalok, akik készek dolgozni és tanulni. Ez derűlátásra ad okot – mondja Sinkovics.

Pressburger szerint az ő elsődleges olvasói célcsoportjuk a vajdasági magyar közösség, de írásaik mindazokhoz szólnak, akiket érdekel a vajdasági magyarok sorsa és történései.

– A szerzőink jelentős része is kötődik valamilyen módon ehhez a közösséghez, ismerik a helyi viszonyokat, szabad gondolkodásúak, saját véleményük van, és kritikusak a hatalommal szemben. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy mindegyikük a saját nevével és vezetéknevével írja alá az írásait, vagyis nem rejtőznek álnév mögé, amikor kommentárt írnak. Témáink mindig közérdekűek, a vajdasági politikai helyzettel és a vajdasági magyar közösséggel foglalkoznak – magyarázza Pressburger.

A Családi Kört elsősorban nyugdíjasok vásárolják, mondja Tőke János főszerkesztő, az utóbbi időben azonban egyre több fiatal is kézbe veszi az újságot. Az újságban minden generáció talál olvasnivalót, írásaik elsősorban vajdasági témákkal foglalkoznak, de a világra is kitekintenek.

– A bevételeink 85-90%-a a lapeladásból származik, a többi pedig pályázati forrásokból. A szerkesztőségünk mindössze öt tagú. Nemrég árat emeltünk, de ez szerencsére nem hatott ki negatív módon a példányszámra – mondja Tőke.

A Családi Kör szorosan együttműködik a Szabad Magyar Szóval, a Magločistač internetes portállal, de más médiumokkal is.

A Családi Kör egy hagyományos sajtótermék, a főszerkesztő meglátása szerint pedig a nyomtatott újság hamarosan luxustermékké válik, egy minőséges papíron megjelenő árucikké, amelyben oknyomozó és más, igényesebb műfajú írásokat lehet majd olvasni. Ezért a Családi Kör is az internetes kiadásban látja a jövőt.

– Ezért hoztuk létre a Családi Kör új honlapját, és dolgoztuk ki az újság pdf-változatának előfizetési rendszerét. Így bárki, bármelyik országban olvashatja a legfrissebb számunkat, például előfizethet rá Magyarországon, vagy Németországban, és megkapja az újság digitális változatát, sőt, kérésére a hagyományos, nyomtatott újságot is eljuttatjuk egy általa kiválasztott szerbiai postacímre – magyarázza Tőke.

Dorčova Valtner szerint a Storyteller a lokális közösségből merít inspirációt, mert az áll az érdeklődésük középpontjában. Gyakran foglalkoznak kulturális témákkal, így az ellenállás kultúrájával is, amelyről egész cikksorozatot készítettek. Ezenkívül foglalkoznak még környezetvédelmi, társadalmi kérdésekkel, az emberi és kisebbségi jogokkal, és más témákkal is.

– Szeretjük magát az embert, és a történeteiket bemutatni. Ilyenek például a lányok és nők, akik organikus kertészettel foglalkoznak, vagy természetes alapanyagokból készítenek preparátumokat, érdeklődésünk középpontjában tehát elsősorban a nő áll. Összegezve: közérdekű témák és történetek – mondja Dorčova Valtner.

Hosszú távon a portál elsősorban a pénzügyi stabilitás megteremtését és a szakmai színvonal növelését szeretné elérni, azaz azt, hogy fenntartható legyen, hogy közérdekű témákkal foglalkozzon, és kiépüljön a saját olvasói közönsége.

– Nagy kihívást jelent a reális és fenntartható üzleti modell elkészítése, és ez bizonyára eredményez is majd némi változást a szerkesztőség életében és magán a portálon is. Mindez azonban szükséges ahhoz, hogy a Storyteller egy szlovák-szerb nyelvű, független helyi portállá váljon, amelyik objektív, és amelyik online tudósításaival és offline eseményeivel arra ösztönzi a közösségünk tagjait, hogy aktívan vegyék ki részüket egy jobb társadalom megteremtésében – vázolta vízióit Dorčova Valtner.

A politikai nyomásgyakorlás szinte állandó jelenség

Annak lehetőségét, hogy a nemzeti tanácsok ellenőrzése alatt álló kisebbségi médiumok helyzete megváltozzon, a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete még két évvel ezelőtt a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításaiban látta, amely módosítások törvényben rögzítették volna ezeknek a médiumoknak a helyzetét. Ekkor született meg a szervezet Tájékoztatás a kisebbségi nyelveken – mellékvágányon című kézikönyve.

Az időközben elfogadott módosításoknak azonban már az első munkaváltozata sem nyújtott semmilyen érdemi új megoldást a tájékoztatás terén, amivel a már említett hiányosságok kiküszöbölhetőek lettek volna. Elsősorban a nemzeti tanácsok és alapítványok, mint alapítók felelősségének és kötelességeinek meghatározása, valamint a tájékoztatási eszközök mindeddig megoldatlan finanszírozása terén lett volna szükség ezekre az új megoldásokra.

„Ez a munkaváltozat, akárcsak a törvény korábbi változata, ezúttal is elszalasztotta azt a lehetőséget, hogy meghatározza és pontosítsa a nemzeti tanácsok alapítói jogain túl azok felelősségét is, úgy a közvetlen, mint a közvetett (intézmények, cégek és alapítványok általi) felelősségét”, értékelte akkor Szerencsés Zsuzsanna médiaszakértő.

Szerencsés Zsuzsanna: Aggasztó továbbá az a tény, hogy a nemzeti kisebbségek jogait biztosító akciótervnek a kisebbségi nyelveken történő tájékoztatással foglalkozó részében egyetlen szóval sem említik a sajtószabadság, a médiapluralizmus, és a szerkesztéspolitikai autonómia kérdését

A szakértő szerint a felkínált törvénymódosítások szembetűnő hiányossága, hogy nincsenek benne azok a mechanizmusok, amelyek biztosítanák a szerkesztéspolitikai autonómiát és a függetlenséget.

„Aggasztó továbbá az a tény, hogy a nemzeti kisebbségek jogait biztosító akciótervnek a kisebbségi nyelveken történő tájékoztatással foglalkozó részében egyetlen szóval sem említik a sajtószabadság, a médiapluralizmus, és a szerkesztéspolitikai autonómia kérdését. Mivel azoknak a médiumoknak a munkája, amelyeket a nemzeti tanácsok által létrehozott intézmények, cégek és alapítványok működtetnek közérdekű, illetve mivel ezeknek a médiumoknak úgy kellene tájékoztatniuk, hogy az az egész kisebbségi közösség érdekeit szolgálja, és ne csak egy részének érdekeit, létfontosságú lenne, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyértelműen definiálja a nemzeti tanácsok, mint alapítók abbéli felelősségét és kötelességét, hogy teremtsék meg a szükséges előfeltételeket annak érdekében, hogy a kisebbségi közösségek tájékoztatása terén is valósuljon meg a közérdek. Mindenekelőtt abban a tekintetben, hogy ezek a médiumok objektíven, időben, teljes mértékben, elfogulatlanul és professzionálisan tájékoztassák a saját nemzeti közösségük tagjait, hogy kielégítsék a közösség valamennyi tagjának tájékozódásra való igényét, hogy diszkrimináció nélkül lehetővé tegyék a szabad véleményalkotást és véleménynyilvánítást, hogy ösztönözzék a politikai, vallási és más eszmék pluralizmusát, és hogy lehetővé tegyék, hogy a kisebbségi közösség megismerhesse ezeket az eszméket, függetlenül az egyes politikai pártok, vallási közösségek, vagy más politikai, gazdasági, vallási erőközpontok véleményétől és érdekeitől”, összegzett Szerencsés Zsuzsanna.

Szerző: Natalija Jakovljević

Nyitókép forrása: shutterstock.com

A cikk szerb nyelvű változata:

MANJINSKO INFORMISANJE U SRBIJI U TEŠKOM POLOŽAJU: SLOBODNI MEDIJI JEDVA PREŽIVLJAVAJU – Magločistač

Najveći broj medija koji izveštavaju na jezicima nacionalnih manjina uglavnom su pod uticajem glavnih manjinskih stranaka u svojim zajednicama. „Mejnstrim” mediji su pod uticajem ili kontrolom političkih elita, kritički glasovi su proterani, a umerene i argumentovane debate ne postoje. Mala šaka slobodnih medija jedva preživljava, njihovi najveći izazovi su ljudski i finansijski resursi.