A budapesti székhelyű Rákóczi Szövetség (RSZ) Alternatív történelemórák címmel hirdet előadásokat Kárpát-medencei helyi és ifjúsági szervezetei számára a nemzeti összetartozás évének alkalmából. Több szlovákiai magyar értelmiségi és szervezet ugyanakkor kifogásolja egyes előadók személyét, írja az Új Szó.

A Rákóczi Szövetség (RSZ) által kiküldött felhívásban arra hivatkozik, hogy a magyar Országgyűlés 2020-at a nemzeti összetartozás évének minősítette, ebből az alkalomból pedig „a Szövetség szervezésében a korszakkal foglalkozó történészek vállalják, hogy egy-egy alkalommal ellátogatnak valamelyik Kárpát-medencei iskolába, helyi szervezethez, és ott előadást tartanak”.

Öt előadóról van szó, név szerint Babucs Zoltán, Raffay Ernő, Köő Artúr és Szerencsés Károly történész, valamint Takaró Mihály irodalomtörténész.

Az RSZ azt szeretné, ha a helyi közösségek az előadás köré programot, például tanulmányi versenyt, kiállítást, színi előadást szerveznének. Az Új Szónak nyilatkozó szlovákiai magyar értelmiségiek és intézményvezetők azonban különösen Raffay Ernő és Takaró Mihály személyét kifogásolják az előadók közül.

A lap megszólaltatta Andruskó Imrét, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatóját, aki elmondta, senki nem vitatja a Felvidéken magyarként, hogy Trianon a magyarság legnagyobb tragédiája. Ugyanakkor illúziónak nevezi azt, ha valaki abban hisz, hogy ezen változtatni lehet akár tárgyalás, akár háború útján.

„Ezért tartom rossz ötletnek például Raffay Ernőt meghívni előadni. Ő az a történész, aki egykori hadügyminiszteri államtitkárként nyíltan vállja, hogy a határok könnyen megváltoztathatóak, ehhez össze kell fogni az oroszokkalˮ – mondja Andruskó, aki egyébként elismeri a Rákóczi Szövetség tevékenységét, s külön kiemelte a magyar iskolaválasztás népszerűsítéséért folytatott programjukat.

Trianoni határrevíziót vizionál Raffay Ernő | 24.hu

A történész szerint Erdély nem veszett el, erős hadsereg, okos diplomácia és egy nagyhatalom kell.

Az alternatív történelemórák előadói viszont, leszámítva egy vagy két történészt, nem elfogadhatóak számára. Takaró Mihályt elsősorban az új magyarországi Nemzeti Alaptanterv kidolgozásában való részvétele miatt tartja kifogásolhatónak, amely ellen tömegesen tiltakoznak az ottani magyar nyelvet, irodalmat és történelem oktató tanárok.

„Nem tudom elfogadni azt, hogy valaki idejön mérgezni a légkört, aztán hazamegy, mi pedig itt magyarázkod-hatunkˮ – tette hozzá Andruskó.

Az Új Szó megkereste Simon Attilát is, a Történelemtanárok Társulásának elnökét, aki természetesnek tartja a világ és a vélemények sokszínűségét, ami azonban nem írhatja felül a tudományosság alapelveit:

„Nem tudom elfogadni, hogy az iskoláink magukat tudósembernek kiadó kurzuslovagok és sarlatánok játszóterévé váljanak.

Van pár dolog, ami nem való az iskolába. Az első ilyen a tudománytalan, a történettudomány esetében a hiteles forrásokra nem támaszkodó vagy azoknak ellentmondó koncepciók, összeesküvés-elméletek stb. terjesztése. A másik pedig a kirekesztő, intoleráns, vagy antiszemita nézetek propagálása. A Rákóczi Szövetség az elmúlt évtizedekben sokat tett a felvidéki magyar iskolákért. Ezzel a programmal azonban egyáltalán nem tesznek jó szolgálatot nekünk.

A politikai propaganda, az összeesküvés-elméletek és a sarlatánság nem lehetnek alternatívái a valós tényanyagra épülő tudományosságnak.

Remélem, ezt a történelmet oktató kollégák, az iskolaigazgatók és a szülők is tudják, és nemet mondanak erre a programra”.

Az Új Szó megkeresésére Németh Zoltán és N. Tóth Anikó, a Bázis irodalmi és művészeti egyesület vezetői is válaszoltak, elsősorban Takaró Mihály személye kapcsán.

Németh Zoltán emlékeztetett arra, hogy az irodalomtörténész a Nyugat című irodalmi folyóiratot „kis példányszámú zsidó lapocskának” nevezte, de hasonló stílusban minősítette már Spiró Györgyöt, Petri Györgyöt vagy Kertész Imrét is.

„Míg a szakma nem tartja őt számon, sőt elhatárolódik személyétől, addig a mai magyar kormány többször is díjazta munkásságát – ez is a mai magyarországi valóság egyik jellegzetes vonása” – fejtegeti Németh, aki szerint a köztudatban Takaró úgy van jelen, mint antiszemita, zsidózó személy, aki nácibarát írókat szeretne belerakni a magyar irodalomtörténetbe és a tankönyvekbe. Többek közt kiemelte azt is, hogy 2019-ben Takaró a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) meghívására Komáromban arról beszélt, hogy Esterházy Péter kultúraromboló, tehát nem kell tanítani.

N. Tóth Anikó felettébb aggályosnak tartja az RSZ kezdeményezését, amennyiben kirekesztő, nyíltan antiszemita, a demokráciát megkérdőjelező, revizionizmust közvetítő előadók jóvoltából bővítenék a középiskolások és tanáraik ismereteit az adott korszakról. „A szélsőséges nézeteknek kortárs viszonylatban is nagymértékben kitett érzékeny fiatal generáció könnyen manipuláció áldozata lehet.

Tanárként semmiképpen nem támogatnám, hogy diákjaim azt a Takaró Mihályt hallgassák, aki nem esztétikai, hanem ideológiai alapon hajt végre erőszakos kánonátrendezést a magyar irodalomban, aki magánkánonját politikai hátszéllel »nemzeti« érvényre kényszeríti.

Íróként és a Bázis irodalmi egyesület képviselőjeként elfogadhatatlannak tartom a kortárs magyar irodalom – nemzetközi viszonylatban is megméretett – fontos műveire, szerzőire tett becsmérlő megjegyzéseit” – közölte, majd hozzátette, csak bízni tud abban, hogy a Rákóczi Szövetség által közvetített történelemórák iránt nem lesz nagy érdeklődés.

A lap megkeresésére az RSZ azt a tájékoztatást adta, mely szerint 2019 decemberében a szövetség több mint 300 Kárpát-medencei középiskolai szervezetének tanárvezetői találkoztak Hajdúszoboszlón, ahol megfogalmazódott az alternatív történelemórákra való igény. Az RSZ települési és középiskolai szervezetei élhetnek azzal a pályázati lehetőséggel, amely az idei nemzeti összetartozás évéhez kapcsolódik, s amely keretébe tartozó események arra hívják fel a figyelmet, hogy „mi itt megmaradtunk 100 év után is, nem tűntünk el, optimistán tekintünk a jövőbe és meg akarunk maradni”.

Az RSZ az igényekhez igazodva olyan előadókat szólított meg, akiket maguk a tanárok kértek.

„Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezeket az előadókat minden iskolának hívnia kell, sőt azt sem jelenti, hogy csak őket lehet meghívni”

– szögezték le, hozzátéve, hogy az előadók több magyarországi egyetem korábbi és jelenlegi oktatói, Takaró Mihály pedig József Attila-díjas irodalomtörténész.