A szerbiai középiskolások a 2018-as PISA-teszten is átlagon aluli eredményeket értek el, s a tudásuk hasonló a 2012-es évben elérthez. Más összehasonlítási alap sajnos nincs, ugyanis Szerbia a 2018-as tesztelés előtt legutóbb hat évvel ezelőtt vett részt a PISA-teszten. Szerbia a 45. helyet foglalja el a PISA-felmérés szerint, amelyet 2018-ban végeztek, tette közzé az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A felmérés 79 országot foglalt magába, az első két helyet Kína és Szingapúr szerezte meg.

A fiatalok tudását felmérő PISA-tesztet három évenként végzik, Szerbia 2001-ben csatlakozott azon országok közé, ahol felmérik a gyerekek tudását. A tavalyi teszteket Szerbia szerte 222 iskolában közel 8.000 diák töltötte ki. Voltak olvasási feladatok, matematika példák, valamint tudományos és gazdasággal foglalkozó kérdések is.

2012-ben a szerbiai diákok 65 ország közül a 43. helyet foglalták el, 2015-ben viszont az ország anyagi eszközök hiánya miatt nem vett részt a felmérésben. Az OECD a felméréssel azt vizsgálja, hogy az iskoláztatás milyen valós tudás nyújt a diákoknak, a fő cél pedig az, hogy elősegítsék az oktatás fejlődését. Szerbia korábban 2003-ban, 2006-ban, 2009-ben, 2012-ben és 2018-ban vett részt a teszten.

– Statisztikailag ugyanolyan eredményt értünk el, mint hat évvel ezelőtt, nem mozdultunk el se fölfelé, se lefelé – mondta Marija Videnović a Pszichológiai Intézet képviselője az eredmények ismertetésekor, aki elmondta, az, hogy Szerbia két helyet csúszott vissza nem lehet úgy kezelni mint hanyatlást, mivel hat évvel ezelőtt hatvanöt ország vett részt a teszten, tavaly pedig hetvenkilenc.

A volt jugoszláv tagköztársaságok közül jóval Szerbia előtt jár Szlovénia (21. hely) és Horvátország (29.), viszont Montenegró (52.) és Bosznia-Hercegovina (62.) Szerbia mögött foglal helyet.

Ami ezúttal is aggodalomra adhat okot, hogy a szerbiai középiskolások átlageredménye matematikából 439, a természettudományis területen pedig 440, míg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országok esetében az átlag 500 pont. Ami a tanulók olvasását illeti, a szerbiai átlag negyvennyolc ponttal marad el az OECD országok átlagától, a matematika területén a lemaradás 41 pont, a természettudományok esetében pedig 49 pont. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy egy szerbiai tizenöt éves középiskolás tudása az OECD országokban egy tizenhárom éves ismereteinek felel meg. Hat évvel ezelőtt a szerbiai középiskolások eredményei az OECD országokban egy tizenkét éves diák tudásának felelt meg.

Szerbiában a lányok harminc ponttal többet teljesítettek az olvasás területén, míg matematikából és természettudományból a fiú és a lány diákok eredménye minimális eltérést mutatott. Szerbiában a középiskolások 38 százaléka nem éri el az alapszintet, ami az íráskészséget, a matematikát és a természettudományt illeti, vagyis minden harmadik középiskolás funkcionális analfabéta.

A hároméves szakközépiskolák tanulóinak nyolcvan százaléka nem éri el az alapvető íráskészség szintjét. A diákok nyolcvan százaléka elégedett az életével, azok, akik pedig kevésbé elégedettek, a legtöbb esetben erőszakos cselekedetnek vannak kitéve.

A magyarországi tanulók olvasásból a holtversenyes 30., matematikából a 33., természettudományos területen a 32. legmagasabb értéket érték el a 79 vizsgált ország, országrész között, ami összesítettben a 33. helyre volt elegendő, vagyis Szlovénia és Horvátország is Magyarország előtt van.