A regionális hulladékgazdálkodási rendszer hét önkormányzatot ölel fel: Szabadkát, Topolyát, Zentát, Magyarkanizsát, Csókát, Kishegyest és Törökkanizsát. Az itt keletkezett háztartási szemét nagy része a békovai hulladékkezelőbe kerül, egyelőre vegyes hulladékként.

Csókán, Kishegyesen és Törökkanizsán úgynevezett hulladékudvarok épültek ki, amelyek azt a célt szolgálják majd, hogy azok a polgárok, akik önszántukból szeretnék biztonságos helyre elvinni a veszélyes háztartási hulladékot – például az olajat, elemeket, gumiabroncsokat, szerves hulladékot –, azt ott ingyen átadhatják. Ezt a Regionális Hulladéklerakó egy évig tárolhatja, majd át kell adnia olyan operátornak, amelynek van engedélye a veszélyes hulladékot vagy feldolgozni, vagy lerakni a veszélyeshulladék-depóra. Ezek az udvarok a tervek szerint jövőre kezdenek üzemelni. Zentán, Topolyán és Magyarkanizsán átrakóállomások épültek, melyekhez ugyanúgy tartozik egy-egy hulladékudvar. A magyarkanizsai átrakóállomásra Magyarkanizsa és Törökkanizsa, a zentaira Zenta és Csóka, a topolyaira Topolya és Kishegyes község szállítja a hulladékot. Amennyiben az adott település köztisztasági vállalatai meg tudják oldani a napi logisztikát, és át tudják adni, akkor a Regionális Hulladéklerakó Kft. kész átvenni az összes hulladékot, és azt Békovára szállítani, magyarázta Góli Csilla, a Regionális Hulladéklerakó Kft. igazgatónője.

Új szemetesautókra van szükség

–  A szabadkai hulladékgazdálkodási központ egyik része a szanitáris hulladéklerakó. Kétszer háromhektárnyi kazetta, azaz két nagy gödör épült ki, amelyeket vizet át nem eresztő fóliákkal és különböző szigetelő rétegekkel védtünk le, hogy óvjuk a talajt és a talajvizeket. Most még nincs akkora hulladékmennyiség, így veszély sincs. Amikor majd több tízezer tonna szemét gyűlik össze, akkor oda kell figyelnünk a csurgalékvíz-képződésre, persze ezt már most is figyelemmel kísérjük. Van csurgalékvíz-tisztító berendezésünk, ami a folyamat végén olyan minőségű vizet generál, olyan technikai paraméterekkel, amit ki lehet engedni a legközelebbi kanálisba. A szerves anyagok bomlása során keletkező metánképződést is figyeljük. Rendelkezünk egy gyűjtőberendezéssel, és egyelőre egy fáklyával is, amelyben elégetjük a keletkezett gázt. Létezik sok innovatív módszer, amivel a metánból energiát lehet nyerni, de mivel most a szemét mennyisége nem nagy, így metán sem képződik még akkora mennyiségben. A regionális hulladékgazdálkodási központban van a válogatóüzem, mely a projekt szerint úgy működne, hogy a már előszelektált és a vegyes hulladék is ide kerül. Az előszelektált hulladékot majd itt válogatjuk szét tiszta típusokra, amelyeket a piacon másodlagos nyersanyagként értékesítenénk. A vegyes háztartási hulladékot is átválogatjuk, ha az gazdag műanyagokban vagy újrahasznosítható anyagokban. A hét önkormányzat egyikében sem megoldott a szelektív hulladékgyűjtés. Erre sem a lehetőség, sem a feltétel eddig nem volt adott, és pillanatnyilag hiányzik az ehhez szükséges logisztika.

Góli Csilla: A szelektív hulladékgyűjtés indulásánál fontos lesz a vizuális ábrázolás

Miért nem megoldott a szelektív hulladékgyűjtés, és várhatóan mikor indul be?

– A hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésében többen vállaltak finanszírozási szerepet. Az EU az előcsatlakozási alapokból a költségek nyolcvanöt százalékát biztosította. Tizenöt százalékot kellett a szerb államnak biztosítania, amelyben a hét önkormányzat is részt vállalt. Ebben a tizenöt százalékban vállalta magára a Környezetvédelmi Minisztérium azt a lokális logisztikai kapacitásfejlesztést, amely a szelektív hulladékgyűjtés feltétele. A hét önkormányzat számára már beszerezték a kukákat és a konténereket, viszont a szemetesautók miatt sajnos két alkalommal is óvást adtak be. Lassan több mint egy éve várjuk a minisztertől az új instrukciókat, hogy újra kiírják a közbeszerzést, és végre kapjanak az önkormányzatok új szemetesautókat, hogy a háztartások számára ne legyen probléma a szelektív hulladékgyűjtés. A minisztérium tavaly júliusban állította le az eljárást. Ennyi várakozás után nem tudni, mikor jön el a pillanat, amikor a miniszter úr aláírja a pályázat kiírásához szükséges új utasítást. Mi ezt nagyon várjuk, mert nekünk is könnyebb lenne, ha a polgárok szelektíven gyűjtenék a hulladékot, maguknak a polgároknak is jobb lenne, de a köztisztasági közvállalatok is jól járnának, ha rendelkeznének olyan eszközökkel, amelyekkel szelektíven gyűjthetnék a szemetet.

Ha majd beindul a szelektív hulladékgyűjtés, honnan fogják tudni a polgárok, hogy mit melyik kukába tegyenek?

– Különböző aktivitásokat, edukatív programokat tervezünk. Viszont nagyon célszerűnek tartanánk, és ezt szeretnénk az érintett közvállalatoknak is javasolni, akik a kék kukákat majd kiosztják, hogy azokra ragasszák rá, mi megy bele – például a műanyag, a papír, a karton stb. Az üvegnek pedig ezután sem szabadna a kukákba kerülnie. Azokat külön gyűjtőpontokra kellene elvinni – ha lennének –, mert abban a pillanatban, ahogy az üveg a szemetesautóba kerül, az már törmelék, és nem lehet újrahasznosítani. Ezért kellene biztonságos helyen gyűjteni, ez szintén tervezett, viszont előbb a logisztikát kell biztosítani. Természetesen már vannak tőlünk független kezdeményezések. Nap mint nap hallok pozitív történeteket, hogy óvodákban, iskolákban gyűjtik a műanyagot vagy a pillepalackot, és az árából például képzőművészeti felszerelést vásárolnak. Léteznek operatőrök, magáncégek, akik felvásárolják a hulladékot. Sok függ attól, hogy a polgár eléggé tudatos-e, és akar-e foglalkozni a szemetével, hogy különválogassa. Például néhányan komposztálnak. Egyébként is sokkal jobb lenne, ha a szerves hulladék nem jutna el hozzánk, hanem azt a hulladék képződésének helyén kezelnék az emberek, és hasznos anyagot nyernének belőle. A komposztálást azért hangoztatom, mert a szerves hulladék a mi rendszerünknek nem tesz jót. Azt a nyugati országokban már külön gyűjtik. Nem is kell messzire menni, például Szegeden, ha a polgár nem komposztál, akkor köteles a hulladékudvarba elvinni a lekaszált füvet vagy a lemetszett ágakat. Terveink között szerepel, hogy amennyiben sikerül pénzekre pályázni, akkor egy egész régiót lefedő edukatív programot szervezünk, és ennek keretein belül promóciós céllal komposztládákat is szereznénk, hogy szokásként honosodjon meg a komposztálás.

Mit csináljanak a polgárok a szeméttel, gyűjtsék-e már most szelektíven?

– Ha nem adják át senkinek, mert például nem gyűjtik otthon a műanyag palackot, hogy valakinek eladják, vagy nincs erre lehetőségük, akkor marad a zöld kuka, amibe belemegy minden. Nem lehetnek a polgárok felé elvárásaink, amíg nem adott a feltétel a szelektív szemétgyűjtéshez. Ha majd biztosítjuk a feltételeket, akkor kapnak nyomtatott tájékoztató anyagokat, és vizuálisan is rajta lesz a kukákon, hogy mi az, amit bele lehet dobni – karton, PET, stb –, a többi pedig mehet a zöld kukába. Amikor a kukákat kiosztják, akkor kell majd odafigyelni, hogy például a csirkecsont vagy a nem hasznosítható vegyes hulladék ne kerüljön a kék kukába.

A regionális hulladékgazdálkodás kihívást jelent az önkormányzatoknak

Milyen az együttműködés a helyi köztisztasági közvállalatokkal?

– Jó. Most annak az időszakát éljük, amikor a meglévő mechanikai kapacitást próbáljuk az újjal összehangolni. Egyik-másik köztisztasági vállalatnál sajnos az a napi valóság, hogy 30-40 éves szemetesautókkal dolgoznak, és nem tudják a prés előtti fogadógaratba kiüríteni a szemetet. Erre keressük közösen a megoldást. Nincs semmilyen problémás partnerség, de mi most kihívást jelentünk ezeknek a vállalatoknak. Azokat a nem szanitáris lerakókat, melyek a Krivaja, a Tisza vagy a Palicsi-tó vizét, a mezőgazdasági földeket, felszíni vagy talajvizeket szennyezik, be kell zárni és rekultiválni. A törvény is kimondja, hogy abban a pillanatban, amikor egy önkormányzat rendelkezik szanitáris hulladéklerakóval, be kell zárnia azt, amelyik nem szanitáris. Ez pillanatnyilag több önkormányzatnak is kihívást jelent. A regionális lerakó messzebb van, mint ahol a szemetet eddig lerakták. Akadnak a régióban olyan falvak, helyi közösségek, melyek begyűjtött hulladékát hulladéklerakó hiányában a település határán kiborították, mivel más választásuk nincs. Viszont most már a hét önkormányzatnak van szanitáris hulladéklerakója, így a jövőben nem használhatják többé az évek során kialakult szeméttelepeket. Igaz, Kishegyesnek Topolyára, Csókának Zentára, Törökkanizsának Kanizsára kell elvinnie a szemetet, nekik ez messzebb van, de Szabadka például a sándori mocsár helyett Békovára viszi, ami húsz kilométerrel több, emiatt a vállalatok napi rutinja felborul, mert a plusz kilométereket, üzemanyagot, munkaórákat be kell kalkulálni. Mindehhez majd még hozzájön egyszer a szelektív hulladékgyűjtés.

Ezekből az önkormányzatokból már minden hulladék a regionális központba kerül?

– Nem tudnak minden hulladékot átadni, mert mindenhol használják még a régi szemetesautókat is. Ezek nélkül nem tudnák az egész területet lefedni. Azzal a járművel, amellyel tudnak nálunk üríteni, azt átadják, amivel nem, abból a hulladék sajnos továbbra is a régi szeméttelepekre kerül. Nincs lehetőség ezt máshogy megoldani, mert a szemetet el kell vinni. Viszont Békován napi szinten növekszik a hulladék mennyisége. Most már ott tartunk, hogy naponta hatvan és száz tonna között jön be itt a mázsán, ami jelentős mennyiség.

Lesznek-e további hulladékudvarok?

– Tervezzük. Minden önkormányzat elfogadta a tízéves regionális hulladékgazdálkodási tervet. Szabadka például a helyi hulladékgazdálkodási tervét már össze is hangolta ezzel a regionális tervvel. Abban szerepel, hogy szükség van további hulladékudvarokra olyan frekventált pontokon, ahol kifizetődő ilyet kiépíteni.

A helyi határozatokat még össze kell hangolni

–  Lépésről lépésre haladnak az önkormányzatok. Helyi szinten módosítaniuk kell a hulladékgazdálkodási határozataikat, hiszen létezik olyan önkormányzat, ahol a hatvanas évek óta ugyanaz a határozat van életben. Ez a dokumentum definiálja, hogy egy köztisztasági közvállalat begyűjti a szemetet, továbbá meghatározza, hogy a hulladékot milyen típusú edényekbe gyűjtik, és hol rakják le. De mára már változott a dolog, mert egyrészt a közvállalatok begyűjtik, de egy másik vállalat kezeli és rakja le a hulladékot. A szakszolgálatok felé továbbítottuk a javaslatunkat, hogy az új határozatnak hogyan kellene kinéznie, ehhez az illetékes felek hozzáteszik a saját részüket, és remélem, hogy jövőre már a helyi jogszabályok is felismernek minket, vagyis a Regionális Hulladéktároló Kft.-t.