Száz éve indult az amatőr színjátszás a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központban. Ebből az alkalomból nyílt kiállítás, melyen a korabeli fotók és plakátok mellett jelmezek és egyéb kellékek is láthatók.

A kiállítást Káich Katalin nyugalmazott egyetemi tanár nyitotta meg, aki emlékeztetett a száz évvel ezelőtti körülményekre, melyek között indult útjára a vajdasági magyar amatőr színjátszás:

– Száz év a mi viszonylatunkban egy tisztességes kor, ha tudjuk, hogy térségünk gyakran volt a geopolitikai változások okán népvándorlási terület, ami, valljuk be, nem kedvezett és nem kedvez az időtálló állandóságnak, legyen szó társadalmi, vagy művelődési történésekről. Pontosan egy ilyen, egy geopolitikai változás, egy sorsfordító pillanat bekövetkezése indította útjára, tette lehetővé a vajdasági magyar amatőr színjátszás meghatározó jelenlétét kulturális életünkben. Hiszen az első világháborút követő változások révén térségünk magyar államalkotó státusból nemzetiségi alapú kisebbségként kellett, hogy megállja helyét az új államalakulat meghatározta keretek között. Az akkori több mint százéves vándorszínházi hagyomány átörökítését vállalta fel a magyar nyelvű amatőr színjátszás, miután egyértelművé vált, hogy hivatásos magyar színház megnyitásához nem járul hozzá az SZHSZ Királyság adminisztrációja – mutatott rá Káich Katalin.

Kiállítás a Népkör körgalériájában

A tárlat szerzője Dévavári Beszédes Valéria néprajzkutató azt a tévhitet cáfolta, miszerint a Népkörnek ne maradt volna meg a dokumentációja:

– Ha megnézzük ezt a kiállítást, akkor bizony kiderül, hogy a Népkör vezetői mindig fontosnak tartották, hogy ami lényeges, az megmaradjon. Nagyon jó fénykép- és plakátanyaggal rendelkezik az intézmény. Nekem ez külön örömöt okozott, hogy nyolcvan, kilencven éves fényképek között lehetett turkálni. Másrészt a Garay Béla könyvében leírt történet alapján válogattunk a Népkör munkatársaival. Szerintem jó, hogy nem egy népkörös készítette a tárlatot – én nem vagyok az intézmény tagja – hiszen kívülállóként sokkal jobban lehet tájékozódni. A koncepció az volt, hogy a száz év súlypontjait emeljük ki. Nagyon komoly művelődési intézményről van szó, nagy dolog ennyi időn keresztül egy tevékenységet életben tartani. Háborúk voltak. Az első világháború után spanyolnátha-járvány volt. Itt alakult meg a Híd, nagy csatározások voltak… 1942-ben egy csomó embert kivégeztek, aztán 44-ben megint sokakat kivégeztek azok közül, akik a Népkör körül tevékenykedtek. 1945-ben a Népkör újra tudott indulni, és az, hogy nálunk a színház egyáltalán meg tudott alakulni, hogy a Népszínház 1945 végén elkezdett tevékenykedni, az a Népkörnek volt köszönhető – mutatott rá Dévavári Beszédes Valéria.

Káich Katalin (balról) és Dévavári Beszédes Valéria

A Fabula Rasa Színjátszó Grund valamivel több, mint tíz éve alakult meg a Népkörben. Azok a gyerekek közül, akik annak idején itt kezdték színészi pályafutásukat, ma már többen is hivatásos színészként dolgoznak, és csak az idei évben nagy számban iratkoztak a színiakadémiára, illetve a budapesti Bábképző- Rendező Főiskolára, vagy a Kaposvári Egyetemre, mutatott rá G. Erdélyi Hermina színművésznő, a színjátszó csoport vezetője, a Népkör elnökségi tagja:

– Számomra nagyon nagy érték, hogy a hivatásos útra tudjuk vezetni ezeket a gyerekeket. Létszámuk évről évre változik. A kicsiknél tizenegyen, tizenketten vannak, még most is jelentkeztek néhányan. A nagy csoportba két új tag érkezett és tizenketten vannak – nyilatkozta G. Erdélyi Hermina.

A Népkör ünneplő közönsége

A tárlatmegnyitót követően a közönség a bácskertesi Petőfi Sándor ME Sturcz József színjátszó csoportjának előadását (a borítóképen) láthatta. Az ünnepségsorozat ma este a Vajdasági Népek és Nemzetiségek Hagyományápoló Klubjának 19:30-kor kezdődő vendégjátékával folytatódik, mely a Szigligeti Ede: Liliomfi című előadással mutatkozik be. Október 31-én a Műkedvelők lehetőségei az új évezredben címmel kerekasztal-beszélgetést tartanak, melynek moderátora Ágoston Pribilla Valéria nyugalmazott magyar nyelv és irodalomtanár lesz.