Hosszú halogatás után a szabadkai kataszteri hivatal is elkezdte alkalmazni azt a központi utasítást, hogy amennyiben valamelyik ügyfél idegen nyelven nyújt be szerződést tulajdonjog átírása céljából valamelyik területi kataszteri hivatalhoz, akkor az adott kataszteri hivatalnak azt le kell küldenie Belgrádba. A kataszteri hivatalok központja kiadja a hivatalos fordításra, majd miután az elkészül, akkor kerül vissza eljárásba az ingatlan-átruházásról szóló szerződés.

Ez az eljárás nyilvánvalóan hosszú ideig tart, és közvetlenül sért több törvényt és az alkotmányt is – mondja Józsa László szabadkai ügyvéd, a Magyar Mozgalom elnökségének, illetve a Magyar Nemzeti Tanács nyelvhasználati bizottságának a tagja:

– Konkrét tudomásom van egy ügyvéd kollégától, hogy egy a magyarkanizsai kataszterbe benyújtott magyar nyelvű szerződés lassan nyolc-kilenc hónapja nem került átírásra. Az igazi jogi probléma akkor derül ki, ha tudjuk, hogy a szerbiai jogrend értelmében a tulajdonjogot a szerződő fél akkor szerzi meg, hogyha megtörténik annak kataszteri beírása. Magyarán: nem elég megkötni a szerződést, nem elég elvégezni a közjegyzői megerősítést, a tulajdonjog jogi értelemben nem száll át a vevőre/megajándékozottra/eltartóra mindaddig, amíg a kataszter is nem hoz róla végzést. – mutatott rá Józsa.

Ez tehát azt jelenti, hogy aki él azon alkotmányos és törvényben rögzített jogával, hogy kisebbségi nyelven okiratokat nyújtson be közigazgatási hatósághoz, mint amilyen a kataszteri hivatal is, az azt a következményt vonja magára, hogy az ő ügye mellékvágányra kerül, és mindaddig nem fejeződik be, amíg a magyar, vagy más kisebbségi nyelven benyújtott szerződés szerbre történő hivatalos fordítása el nem készül, ez pedig hosszú hónapokig is eltarthat

– mondta Józsa és kiemelte, hogy ez számos joghátrányt eredményezhet az ügyfél részére, hiszen visszaélés révén akár el is úszhat neki az az ingatlanja, amit a kataszter az említett eljárási rend szerint hosszú hónapokon keresztül elmulaszt beírni.

Az ügyvéd a magyarkanizsai esetről tudomást szerezve beadvánnyal fordult a Magyar Nemzeti Tanács nyelvhasználati bizottságához – melynek maga is tagja – és kérte a bizottság sürgős összehívását és a következő intézkedések foganatosítását:

  • panasz megtétele a Köztársasági Földmérési Intézet központjánál,
  • a tartomány összes földhivatalában és
  • a földhivatalokat felügyelő minisztériumnál,
  • a Köztársasági és a Tartományi Ombudsman tájékoztatása,
  • alkotmányossági panasz beterjesztése,
  • közbenjárás a végrehajtó hatalom egyéb szintjein,
  • egyebek.

Amennyiben az MNT nyelvhasználati bizottsága az ügyben állást foglal és javaslatokat terjeszt a tanács elé, erről tájékoztatni fogjuk olvasóinkat.

[democracy id=”2″]

Hallgassák meg a témával kapcsolatos podcastunkat a Szabad Magyar Szó Rádióban: