Ha augusztus huszadika akkor az ünnepi programok egymást érik, és idén négynapos az ünnep, így aztán több helyszínen már hétvégén várják a látogatókat. Budapesten a Várban a Mesterségek Ünnepe nyitott először szombaton. A díszvendég Japán, ezért láthatjuk, hallhatjuk többször is a taiko, a japándob mestereit. A másik „díszvendég” a lábbeli, azon belül is a szegedi papucs.

A Mesterségek Ünnepét Nagy István agrárminiszter nyitotta meg, beszédében kiemelte, hogy a munkának, mesterségeknek újra rangot és elismerést kell szerezni. Elmondta, hogy több, mint 800 magyar és 150 külföldi mester, alkotóművész mutatkozik be az idei Mesterségek Ünnepén, amely az egész Kárpát-medence népművészetét élteti immár 33. alkalommal.

A miniszter arról is beszélt, hogy a fesztivál remek alkalom arra, hogy ne csak felfrissítsük ismereteinket, hanem át is éljük hagyományainkat. Felhívta a figyelmet a hungarikum törvényre, amelyet 2012-ben alkottak meg. Mára a hungarikum gyűjteménybe 70, a magyar értéktárba pedig 163 elem tartozik. A program nem titkolt célja a nemzeti tudat újraépítése, a magyarság egészének összefogása.

Takamizu Hidero, a magyarországi japán nagykövetség tanácsosa köszöntőjében elmondta: nagy megtiszteltetés számukra, hogy díszvendégként vehetnek részt a több mint 30 éves múltra visszatekintő Mesterségek Ünnepén, amikor a Japán és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 150. évfordulóját ünnepeljük.

Emlékeztetett, hogy idén májusban új császár lépett a japán trónra, és ezzel új korszak vette kezdetét. A korszak neve Reiva, ami gyönyörű harmóniát jelent és amely egy 1200 évvel ezelőtti versgyűjteményből származik.

Az új korszak neve azt a kívánságot foglalja magában, hogy Japán olyan ország legyen, ahol az emberek álmai kibontakozhatnak, mint ahogyan a virágok bontják szirmaikat. A diplomata reményét fejezte ki, hogy a japánok és magyarok kapcsolatai a jövőben még inkább virágozni fognak, a két ország közötti kölcsönös megértés még tovább mélyül.

A Mesterségek Ünnepének másik főszereplője a lábbeli és a cipészmesterség. A szegedi papucs külön figyelmet élvez, kiállításokon mutatnak be pályázati díjnyertes papucsokat és divatbemutatókon is láthatók hagyományos és modern darabok.

A látogatók megtanulhatják, hogy a szegedi papucs mindig kézi varrással készül és a legrégebbi, fekete-zöld, hímzett törökpapucsot szerb mesterek készítették. A magasabb sarokkal készített magyar papucsok jellegzetessége az volt, hogy ugyanazon a kaptafán készült a jobbos és balos papucs is, így egyformák voltak és csak a viselés során dőlt el, hogy melyik lett a jobb és ballábas. Innen származik az a mondás, hogy a szegedi papucsnak nincs párja.

A Mesterségek Ünnepe után vasárnap megnyílt az Ízek Utcája is a budai Várkert Bazár előtti szakaszon. Hagyományosan itt kóstolható először Magyarország tortája, amely idén a Boldogasszony csipkéje nevet viseli és a dunaföldvári Tóth cukrászdából került ki. A cukormentes kategória nyertese idén egy szegedi cukrászat lett, a Kicsi Gesztenye tortát Gyuris László alkotta meg az A Cappellában.

Több nagyváros is saját ünnepi programmal készült, Székesfehérváron három napon át tart a Koronázási Szertartásjáték, ahol IV. Béla koronázása elevenedik meg. A debreceni Virágkarnevál köré egész hetes programsorozatot szerveztek, ahol ugyancsak Japán a díszvendég diplomáciai kapcsolataink fennállásának 150. évfordulója alkalmából.

Bugacon a Kurultaj, Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye várja a látogatókat. A magyarok törzsi gyűlése és az ősök napja a hun-türk tudatú keleti rokonnépeket látja vendégül. A lovas seregszemlére többek között olyan nemzetek érkeztek, mint Kirgizisztán, Kazahsztán, Türkmenisztán és a programokon ujgur, tatár, baskír, jakut rokonainkkal is találkozhatunk.

Az ünnepi programok között Budapesten augusztus 20-án lesz még légiparádé, tisztavatás, ingyenes Országház látogatás, szentmise és Szent Jobb körmenet, katonazenekari parádé, majd este a hagyományos tűzijáték zárja az ünnepet.


Képriportunk fotóinak szerzője Szappanos Veronika, Szabad Magyar Szó, Budapest