A hivatalos nyelvhasználatról szóló törvény javaslata, mely előirányozza a szerb nyelv és írásmód védelmét, két évvel a javaslattétel után hamarosan a parlamenti képviselők elé kerülhet elfogadásra, írja a Novosti.

A lap értesülései szerint a hatalmi koalíción belül befejeződött a törvényjavaslat elfogadására vonatkozó konzultáció. A sajtóban megjelent találgatások alapján a javaslat várhatóan a horvát és a bosnyák nemzeti közösség ellenállásába fog ütközni, míg a Vajdasági Magyar Szövetség bizonyos kozmetikázásokkal kész megszavazni a javaslatot.

A kétéves késést a nyilvánosságban az Ane Brnabić kormányfő és Vladan Vukosavljević a művelődési tárca vezetője közötti nézeteltéréssel magyarázták. A miniszter ugyanis azt szorgalmazta, hogy a művelődés-fejlesztési stratégia legyen a szerb kormány egyik prioritása, de a konkrét rendelkezések kapcsán nem sikerült megegyezni.

A törvényjavaslat a latin ábécét segéd-írásmódként definiálja, amely felett a cirill betűknek mindig elsőbbséggel kell rendelkezniük.

A javaslat szerint a jogi eljárásokban való kommunikáció során kötelezően a cirill betűs írásmódot kell majd alkalmazni, emellett a cégek elnevezéseiben, azok székhelyének és tevékenységének a megjelölésében, mint ahogyan a különböző deklarációkban, elismervényeken és számlákon is. Az iskolák, médiaházak, közvállalatok, hivatásos- és szakegyesületek, melyeknek az állam az alapítója, vagy állami tőkével is rendelkeznek, kizárólag a cirill betűket használhatják.

A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia bizottsága, mely a szerb nyelv szabványosításával van megbízva, támogatta a hivatalos nyelvhasználatról szóló törvény módosítását. A nyelvészek szerint ugyanis a jelenlegi törvény nincs összhangban Szerbia alkotmányával, mely hivatalos nyelvként a szerbet, írásmódként pedig a cirill betűket határozza meg.

Dragan Hamović, egykori minisztersegéd szerint a művelődés-fejlesztési stratégia határozza meg a nemzeti kultúrpolitikát, ezt pedig éveken keresztül igazságtalanul nem tűzték napirendre.

„Pedig ezen lépések megtétele nélkül nincs fenntarthatóság, sem fejlődés, csak további bolyongás és kulturális kolonizáció” – véli Hamović.