„Donald Trump Kína elleni vámháborújával Amerika nemcsak pénzt veszíthet, hanem európai partnereinek bizalmát is” – értékelte Mechthild Leutner, a Berlini Szabad Egyetem Kelet-ázsiai Intézetének professzora. Az amerikai politika Leutner szerint „különösen a Trump-kormányzat alatt, mindenkivel el akarja hitetni, hogy kizárólag saját előnyöket akar élvezni. Az európai szövetségeseket váratlanul érintette a konfliktus, mert megbíztak Amerikában, de a mai valóság mást mutat, és most inkább Kína felé fordulnak, mert Peking szabad kereskedelmet és globalizációt hirdet.”
Joseph S. Nye harvardi professzor szerint az amerikai „egoista politika” veszélyes Washingtonra nézve. „A tekintély mindig fontos szerepet játszott a világpolitikában, de a szavahihetőség és a bizalom még fontosabb forrásai az összetartásnak” – tette hozzá.
A müncheni Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában Angela Merkel német kancellár „globális konkurenciának” nevezte Amerikát, mert messze eltávolodott szövetségeseitől, noha Európa számára az Egyesült Államok mindeddig „védőernyőt” jelentett.
Hasonló véleményen van Stefano Silvestri, volt olasz honvédelmi miniszterhelyettes is, aki szerint „a transzatlanti szövetség ma mélypontra jutott”, mert az USA állandóan az európaiakat, de különösen Németországot vádolja az igen magas amerikai kereskedelmi hiány miatt. „Merkel erőteljesen védi azt a multilaterális rendszert, amit Trump megvet. Az amerikai elnök meg van győződve arról, hogy ha Németországot ellenőrzése alatt tudja tartani, akkor egész Európát is” – mondta Silvestri a Hszinhua kínai hírügynökségnek.
De nemcsak elemzők és politikusok szerint veszélyes az amerikai–kínai vámháború, hanem gazdasági vezetők szerint is. Joachim Lang, a Német Iparegyesületek Szövetségének (Bundesverband der Deutschen Industrie, BDI) vezetője szerint az amerikaiak által kezdeményezett gazdasági összecsapás közvetlen hatással lesz különösen olyan európai vállalatokra, amelyek Amerikában is és Kínában is gyártanak. Lang emlékeztet arra, hogy Európának is van „saját harca Amerikával”, miután Trump február közepén azzal fenyegetőzőtt, hogy megemeli a vámokat az EU-ból érkező gépkocsikra, ha a két félnek nem sikerül megegyeznie.
Múlt szombaton Trump megerősítette fenyegetéseit „olyan gépkocsikkal szemben, amelyek biztonsági veszélyt jelentenek” Amerikának. Trump minden bizonnyal az 5G-s mobilhálózati alkalmazásokra utalt a német gépkocsikban, mert azokhoz fűződik a Huawei is. De az 5G-vel kapcsolatban Markus Taube, a német Duisburg-Essen Egyetem Kelet-Ázsia Tanszékének professzora azt mondja, hogy „a német gazdaság nagyon pragmatikus és hisz a tényekben meg bizonyítékokban”. Így tehát Langnak igaza lehet, hogy Trump intézkedései elsősorban az amerikai gazdaságot sérthetik súlyosabban, mint az európait.
„Normális körülmények között, ha két ország viszályba keveredik, akkor a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) mechanizmusát követve próbál egyezségre jutni”, mondta Bernard Dewit, a Belga–Kínai Gazdasági Kamara elnöke a Hszinhuának adott interjújában. „De a jelen körülmények között félünk az amerikai politikától, mert egyoldalú” – tette hozzá.
Liam Fox angol külkereskedelmi miniszter, a Global Trade Review idei konferenciájának egyik vezető előadója kijelentette, hogy „évtizedek óta először fordult elő, hogy a szabad jogalapon létező nemzetközi kereskedelemet, amely globális jólétünk alapja, valaki megpróbálja aláaknázni”.
Trump erre egyelőre nem válaszolt.
Nyitóképünk illusztráció (Wharton Magazine)
