Sokkal régebben használjuk őket, mégis csak 1979 óta emlékezünk meg róluk. Ma van a kísérleti állatok világnapja.

Már a 19. században felismerték, hogy nem létezik tudományos fejlődés állatkísérletek nélkül. Hamarosan az állatkínzások elleni mozgalmak is megjelentek. 1875-ben alakult meg az első olyan szervezet Londonban, amelynek célja a kísérleti állatok védelme volt. Elsősorban az élveboncolás ellen léptek fel (ami akkoriban elfogadott volt) és próbálták felhívni a figyelmet minden kegyetlen eljárásra, amit az állatok elszenvedtek.

Míg a 19. század végén a britek néhány száz állatot „használtak el” évente, ez a szám 1945-ben már egymillió volt, az 1970-es évekre pedig hatmillióra emelkedett.

Az élveboncolás elleni mozgalom nagy támogatója volt Lord Hugh Caswall Tremenheere Dowding, a brit légierő híres vezérezredese (Air Chief  Marshal), akinek komoly szerep jutott az 1940-es Angliai csatában. A világháború után Lord Dowding befolyása elég nagy volt ahhoz, hogy a legfelsőbb körökben járjon el az állatkísérletek ellen. Az ő tiszteletére tűzték ki a kísérleti állatok világnapját április 24-re, ugyanis az volt a lord születésnapja.

Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy az állatkísérleteket nem lehet teljesen megszüntetni, azonban a tudomány fejlődésével egyre több kísérlet megoldható más módon, s így törekednünk kell arra, hogy a szükségtelen kísérletek betiltásra kerüljenek. A világon évente több mint 115 millió állat esik áldozatul a laboratóriumi kísérleteknek. Az Egyesült Államokban másodpercenként elpusztul egy kísérleti állat, Japánban minden második másodpercben, az Egyesült Királyságban ez 12 másodpercenként történik. Az Európai Unióban 10 millió kísérleti állat leli halálát évente.

Szerencsére az állatkísérletek száma évről évre csökken. Magyarországon tíz évvel ezelőtt még 200 000 fölött volt ez a szám, 2016-ban már csak 170 000.

Pavlov kutyája (kutyái), Lajka kutya, Dolly birka vagy Koko gorilla csak néhány azon szerencsések és szerencsétlenek közül, akik nevet is kaptak. A többség ismeretlenül lesz a gyógyszeripar, kozmetikai ipar, agrárkutatások, vagy ipari kutatások eszköze. Az űrkutatás és a hadiipar is kiveszi a részét.

Az orvostudományban elért nagy eredmények mögött szinte minden esetben állt valamilyen állatkísérlet. Vélhetőleg ez a jövőben sem változik. Ezen a napon legalább gondoljunk arra, hány állatáldozatba kerül az emberek érdekében folyó kísérleti munka!

Lajka emlékmű Moszkvában, Kísérleti egér szobra Novoszibirszkben, Emlékmű a barna kutyának (az élveboncolások áldozatainak) Londonban