Változik az egészségügyi biztosítás teljes rendszere; a szerb képviselőház napirendjén szerepel az egészségügyi biztosításra vonatkozó törvény módosítása, emellett egy egész sor, egészségügyet érintő jogszabály változtatása is várható a közeljövőben.

Az egyik nagy újdonság a kötelező szűrővizsgálatok bevezetése lesz; ha a jogszabályt a képviselők elfogadják, azok a polgárok, akik nem mennek el szűrővizsgálatra, büntetésre számíthatnak.

Az egészségügyi tárca vezetője szerint az állam így akar fellépni határozottabban a rosszindulatú daganatos megbetegedések megelőzése, illetve korai felismerése érdekében.

Szerbiában évente mintegy 36 000 rosszindulatú daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, több mint 20 000 ember valamilyen rákbetegség miatt hal meg. A hivatalos adatok szerint a férfiak esetében a leggyakoribb a tüdőrák, a vastagbélrák és a prosztata rosszindulatú daganata, míg a nők esetében az emlőrák, a vastagbélrák, a tüdőrák mellett a méhnyakrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés. A statisztika szerint Szerbia a közép-európai államok átlagában van az új megbetegedések diagnosztizálásában, azonban a daganatos betegség miatti halálozások terén vezető helyünk van, sajnálatos módon.

A szerbiai polgárok szinte egyáltalán nem vesznek részt ingyenes szűrővizsgálatokon. Emiatt döntött a kormány úgy, hogy ezeket a vizsgálatokat kötelezővé teszi. Ha a jogszabályt elfogadja a parlament, akkor azok a polgárok, akik nem tesznek eleget a szűrővizsgálatra való behívónak, kénytelenek lesznek fizetni gyógykezelésük költségeinek egy részét, amennyiben rákbetegek lesznek. „A törvény úgy rendelkezik, hogy ha a polgár olyan daganatos betegségben szenved, amelynek korai felismerését szűrővizsgálat biztosíthatta volna, ő azonban a szűrésen nem jelent meg, akkor a beteg kezelésének költségeit részben – legfeljebb 35 százalékban – kénytelen lesz önmaga pénzelni” – olvasható a törvénytervezetben, tudatja az N1.

Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter a parlamentben elmondta: a szűrővizsgálatokat hároméves ciklusokban szervezik meg, a kezelési költségek egy részének áthárítása a betegre pedig nem büntetési célzatú, hanem a szűrések fontosságára igyekszik felhívni a polgárok figyelmét.

Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy az új szabályozás sérti-e a páciensek jogait. A HELP, a páciensek jogaiért küzdő egyesület szerint nincs jogsértés, azonban az Orvosok a Korrupció Ellen nemkormányzati szervezetnek egészen más a véleménye.

„Korrekt és jó az új szabályozás. A polgár írásbeli értesítést kap a lakcímére, időpontot kap, amikor meg kell jelennie a szűrésen. A polgár egyetlen dolga, hogy az adott időpontban elmenjen a vizsgálatra” – mondja Sonja Hadži-Borjanović, a HELP képviselője.

„Nem volt vita, nem ütköztettek szakvéleményeket. Egy olyan szegény országban, mint Szerbia, a szűrésnek vannak jó oldalai, de ez a büntetőintézkedés nemcsak etikai jelentőségű, hanem a társadalom működéséről is bizonyítványt állít ki” – mondja Draško Karađinović, az Orvosok a Korrupció Ellen képviselője.