Hetven évvel ezelőtt ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre Mindszenty József esztergomi érseket, Magyarország hercegprímását, bíborost. Az 1949. február 3-8. között lezajló koncepciós perben a kommunista népbíróság február 8-án mondta ki az ítéletet.
Mindszenty bíborost 1948. december 26-án tartóztatta le az Államvédelmi Hatóság, majd kegyetlen kínzásokkal és kábítószerekkel kényszerítették vallomásra, gondosan ügyelve arra, hogy az eljárásba ne haljon bele. A vádak hűtlenséget, kémkedést, valutaüzérkedést foglaltak magukba kiegészítve a köztársaság megdöntésének kísérletével.
A bíboros a kommunizmus fő ellenségének számított, akit az akkori hatalom minden eszközzel igyekezett eltávolítani, mert az ideológia hadviselés útjában volt. Bírálta a politikai rendőrséget, védelmébe vette a kereszténységet, nemzeti értékeket, elítélte a német lakosságot érintő kollektív eljárásokat. Amikor 1948 áprilisában az egyházi iskolákat államosították, a kormányzat szerette volna megtartani a szerzeteseket tanárnak, ennek propaganda és gyakorlati okai is voltak, a szerzetestanárok magasan képzett, jó oktatók voltak. Mindszenty azonban nem tűrhette , hogy az ateista, magyarellenes felfogással működő iskolákban papok szolgáljanak, így aztán elérte, hogy az amúgy sem felhőtlen viszonya a kormánnyal végképp elmérgesedjen.
Mindszenty korábban is raboskodott, 1944. novemberében tartóztatták le a nyilasok, a zsidóság melletti kiállás volt a fő bűne. Mire kiszabadult, a háborúnak már vége volt, de a kommunista diktatúra közelített. XII. Piusz pápa arra törekedett, hogy Közép-Európába olyan főpásztorokat jelöljön ki, akik a nemzetiszocializmussal szemben már ellenállást tanúsítottak, így arra számított, hogy a kommunizmussal és az egyházüldözéssel szemben is fel fognak lépni. A cseh és a lengyel bíboros mellett így került kinevezésre Mindszenty is.
A pápa először érseki, majd 1946-ban bíborosi rangra emelte. Amikor a bíborosi kalapot megkapta, a pápa figyelmeztette sorsára, azt mondta neki: „A 32 közül te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot”.
Elítélése után nyolc évet börtönben raboskodott, majd házi őrizetbe került. 1956. október 30-án kiszabadult, majd néhány nap múlva az amerikai nagykövetségen kért és kapott menedéket. Tizenöt évet töltött félrabságban a követségen, az amerikaiak nem korlátozták mozgását és maga Kennedy elnök biztosította arról, szívesen látott vendégük. Mindszenty 1971-ben hagyta el Magyarországot, először VI. Pál pápa hívására Rómába utazott, majd a bécsi Pázmáneumban telepedett le.
A pápa 1974-ben az „érseki szék megüresítéséről” döntött, azért fogalmazott így, hogy jelezze Mindszenty nem megfutamodott vagy elmozdították, hanem kényszerítő körülmények hatására cselekedett.
Mindszenty lelkipásztori körutakra indult a világba, mellyel a szétszóródott magyar közösségeket akarta megerősíteni.1974-ben jelent meg emlékirata, ebben nem vádaskodott senki ellen, őszinte reménnyel és bizalommal tekintett a jövőbe.
1975-ben bekövetkezett halála után Máriazellben temették el, kívánsága szerint csak akkor kerülhet vissza hazájába, ha Magyarország egéről lehullott a moszkvai hitetlenség csillaga és az utolsó megszálló katona is elhagyta az országot. Újratemetésére 1991-ben került sor az Esztergomi Bazilika érseki sírboltjában.
A Mindszenty elleni eljárások óriási nemzetközi felháborodást keltettek, a Vatikán többszöri tiltakozásának és az ENSZ közbenjárásának nem volt eredménye. Az ENSZ nemzetközi jogi sérelemnek nyilvánította Mindszenty elítélését.
Szenttéavatási eljárása folyamatban van, ennek kezdeményezője az amerikai New Brunswick magyar plébánosa, Füzér Julián ferences atya volt.
