Szerbiából évente átlagosan mintegy harmincezer ember költözik Németországba. Ők havonta 1500 és 4000 euró közötti fizetést kapnak, a legtöbben lakást bérelnek, egy bizonyos szinten beszélnek németül, és nem áll szándékukban visszatérni Szerbiába – nagyjából így néz ki egy átlagos szerbiai profilja, aki a gazdaságilag legerősebb európai országban, Németországban próbálja meg feltalálni magát. Természetesen vannak egyéni esetek és kivételek is, de a nagy többségre ez a jellemző – olvasható a Blic napilapban megjelent cikkben.
A német külügyminisztérium adatai szerint 2015-ben Szerbiából 24 616 polgár költözött Németországba, egy évvel később pedig 33 000. Ez a szám minden bizonnyal még magasabb, mivel a cikk szerint sok szerbiai polgárnak van horvát útlevele. Horvátországból évente mintegy 50 000 ember teszi át lakhelyét életvitelszerűen Németországba. A Blic cikke nem tér ki arra, hogy nemcsak horvát, hanem nagyon sok magyar állampolgársággal rendelkező szerbiai polgár költözik Németországba.
Jól tudjuk, hogy a vajdasági magyarok esetében rengetegen csak arra vártak, hogy megkapják a magyar állampolgárságot, és utána azonnal összepakoltak, s meg sem álltak Németországig. Egyes számítások szerint 2000 óta Szerbiából több mint kétszázezer személy ment Németországba.
A tények azt bizonyítják, hogy a szerbiaiak Németországban az erős iparral rendelkező tartományokban – Észak-Rajna-Vesztfáliában, Bajoroszágban, Baden-Württembergben, Hessenben, Berlinben, Hamburgban – találták meg a helyüket. A Szerbiából érkezett személyeket a németek könnyen beilleszkedőnek tartják, hiszen a gyerekeik rendszeresen járnak iskolába, a családok nem szociális segélyből élnek. A család anyagi biztonságát a legtöbben a kisebb cégekben való elhelyezkedéssel oldják meg a vendéglátóiparban, a termelésben, az egészségügyben, a fémmegmunkálásban, az építőiparban, a mezőgazdaságban, a takarítószolgálatban… Ezeken a területeket a munkák munkák nagyobb része nem igényel nyelvtudást, viszont ajánlatos. Ez alól az egészségügy kivétel, mivel ott kötelező.
Örök szabály, hogy minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, és minél jobban beszéli a nyelvet, annál könnyebb munkát találnia, s azt hosszú távon meg is tartania. A Szerbiából érkező polgárok nagy része azonban a gyengébben megfizetett munkákat vállalja el, amelyekhez elég a középiskolai végzettség és felületes nyelvtudás. Így minden harmadik szerbiai a futószalag mellett áll, vagy a mezőgazdaságban, illetve az építőiparban dolgozik. Minden negyedik a vendéglátóiparban találja meg a helyét, minden ötödik pedig a fémmegmunkálás területén vállal munkát.
A fizetéseik 1400 és 4000 euró között mozognak, ez utóbbi a sofőrökre érvényes.
Nemcsak a felnőttek dolgoznak, hanem az egyetemisták is. A 26 éves Tomislav Đurić Nürnberg mellett él, s gazdasági menedzsmentet tanul, mellette pedig egy kozmetikai termékeket csomagol. Mivel egyetemista, így egy évben maximum 120 napot dolgozhat: az órabére 9,5 euró, ami a németországi minimálbérnek felel meg. Szerinte az ilyen és ehhez hasonló munkák bárki számára elérhetőek, mivel az alacsony bérezés miatt nem kapkodnak érte az emberek.
| Munka | Nettó bér euróban | Kedvezmények | Nyelvtudás |
|---|---|---|---|
| Gyümölcsválogatás | 1800 (havonta) | Szállás és utazási költségek | Nem kötelező |
| Kőművesek | 8-9 euró órabér | Szállás és utazási költségek | Ajánlatos |
| Egészségügyi nővérek | 2300 (havonta) | Sok esetben fizetik a nyelvtanfolyamot | Középszintű |
| Idősek gondozása | 1800 (havonta) | Sok esetben fizetik a nyelvtanfolyamot | Kell |
| Biztonsági őr | 1800 (havonta) | Szállás és utazási költségek | Nem kell |
| Sofőr | 16,5 euró órabér | Nincs | Ajánlatos |
| Ács | 15 euró órabér | Nincs | Ajánlatos |
| Fodrász | 1500-2000 (havonta) | Nincs | Nem szükséges |
| Sofőr (városi közlekedés) | 3700 (havonta) | Nincs | Kötelező |
| Hentes | 1300-2000 (havonta) | Nincs | Minimális |
| Takarító | 30 euró (3 órára) | Nincs | Ajánlatos |
A szerbiaiak közül a legjobban a sofőrök keresnek, legyen szó teherautó sofőrről vagy a városi közlekedésben dolgozóról. Ők négy hét alatt mintegy 3700 eurót keresnek, de szükséges, hogy elvégezzék azt a tanfolyamot, ami hat hónapig tart.
Jól keresnek még az egészségügyi nővérek is, akik egyre nagyobb számban hagyják el Szerbiát, ugyanis Németországban mintegy 2300 euró üti a markukat havonta.
Németországban azok a szerbiai állampolgárok kaphatnak munkát, akiknek van tartózkodási és munkavállalási engedélyük. A munkahelykeresésre nagyon sok honlap szakosodott, így az rajtuk keresztül is megoldható, de a legtöbb esetben a már Németországban kint élő rokon vagy ismerős segít munkát találni az újonnan érkezőknek.
A Szerbiába való visszatérésről a kint élők nagy része nem is gondolkodik, annak ellenére, hogy a költözéskor még úgy tervezik és mondják, hogy csak egy rövid időt töltenek majd Németországban, amíg megspórolnak pár ezer eurót, aztán pedig visszatérnek. Olyanból, aki viszont így is tesz, nagyon kevés van. Az okok egyértelműek: ugyanazért a munkáért sokkal nagyobb fizetés, kényelmesebb, gondtalanabb élet, kevesebb stressz és idegeskedés, hogy sikerül-e a családnak biztosítani a megélhetéshez szükséges alapvető javakat.
Ami az elkövetkező időszakot illeti, Vladimir Gligorov, a Bécsi Közgazdasági Intézet munkatársa szerint az, hogy az elmúlt évben a gazdasági növekedés csak 1,5 százalékos volt Németországban, azt jelenti, hogy az elkövetkező időszakban a németországi fizetések nem fognak jelentősen nőni.
– A német iparnak nemsokára újabb emberekre lesz szüksége, különösen akkor, ha folytatódik azt a folyamat, amely szerint a termelésből az emberek a szolgáltatást végző cégekbe mennek át. Az éremnek azonban van egy másik oldala is, hiszen Németország vészelte át legjobban a gazdasági válságot, ami elsősorban a jelentős importjának köszönhető. A fizetések emiatt nőttek, és szinte mindenki dolgozik” – mondta Gligorov.
