Az Oxfam nemzetközi jótékonysági szervezet 2018-as jelentéséből, amit  nemrég a svájci Davosban megtartott Világgazdasági fórum megnyitása  alkalmából tett közzé, kitűnik, hogy a világ milliárdosai az elmúlt esztendőben továbbra is erőteljesen gazdagodtak, míg a mélyszegénység világszerte ismét drasztikusan növekedett.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint az Oxfam – legalább is látszólag – pontos adatokat tesz közzé: ezek szerint a világ leggazdagabbjainak vagyona 2018-ban tizenkét százalékkal növekedett, ami abszolút értékben 900 milliárd dollárt tesz ki, azaz 2,5 milliárd dollárt naponta. A mélyszegénységben élők viszont, akiknek száma világszerte 3,6 milliárd, naponta 500 millió dollárral lettek szegényebbek.

Mennyi a sok?

Az Oxfam-jelentésből, amit a Forbes folyóirat, valamint a svájci Crédit Suisse bank adataira alapoztak, kitűnik, hogy jelenleg a milliárdosok száma világszerte  2200-ra szökkent. Ezeknek a milliárdosoknak a vagyona az elmúlt évben 9060 milliárd dollárra rúgott, ami a vagyonuk megduplázását jelenti. A Crédit Suisse szerint ezenkívül 42 millió(!) milliomos él a világon. A legtöbb szupergazdag az Egyesült Államokban található, míg Kína a második helyet foglalja el. A leggazdagabb emberek csaknem 30 százaléka Észak-Amerikában él, egynegyedük Európában, közel egyhatoduk Kínában, egyhuszaduk pedig Indiában és Dél-Amerikában. Afrikában csupán 21 milliárdos él.

De ez az aránytalanság nemcsak földrajzi szempontból érdekes, hanem a nemek közötti megoszlás szempontjából is. Az Oxfam szerint ugyanis a férfiak vagyona globálisan ötven százalékkal magasabb, mint a nőké.

Igaz ez, vagy csak kamu?

A PR-profik szerint minél rosszabb egy hír, annál nagyobb figyelmet kelt. Az Oxfam ezt nyilvánvalóan tudja. Vagy ez is csak egy „Soros-terv” lenne?

Andreas Peichl müncheni közgazdász szerint ugyanis a statisztikai adatokat sokszor elővigyázatosan kell kezelni, mivel a világ legszegényebb lakosságának a fele főleg Ázsiában és Afrikában él, ahol nincsenek erre vonatkozó pontos adatok. A Világbank legújabb adatai szerint a mélyszegények száma – azaz azoké, akiknek naponta csupán 1 dollár 90 cent jut, 1990 óta (amikor a világ lakosságának 36 százalékát tették ki) –, alig 10 százalékra csökkent. „Az utóbbi huszonöt évben több mint egymilliárd ember került ki a mélyszegénységből, aminek következtében manapság a szegények száma legalacsonyabb a történelemben”, jelentette ki a tavaly ősszel Dzsim Jong Kim, a Világbank nemrég leköszönt elnöke.

Ezzel ellentétben az Oxfam azt állítja, hogy „manapság egyre kevesebb ember képes kikerülni a mélyszegénységből”. Persze Peichl is látja, hogy a legtöbb afrikai országban, valamint Közel-Keleten az emberek nagy többsége csak lassan lábal ki a szegénységből, de szerinte „nagyon sokan profitálnak a tartós szegénységről szóló hírekből”. Peichl ennek ellenére követeli a nagyvállalatok hatékonyabb megadóztatását, ami lehetelenné tenné azt, hogy kibújjanak az adóterhek alól. „Ha olyan világvállalatok, mint a Google, az Apple vagy az Amazon csak kevés adót fizetnek, akkor az elfogadhatatlan” – mondta Peichl.  Az Oxfam is ezt hangoztatja és követeli, hogy az iskoláztatás, az egészségügyi ellátás, valamint a szociális biztonság terén többet tegyenek az érintett országok, hogy ily módon is csökkentsék a társadalmi rétegek egyenlőtlenségét.

Ahol az Oxfam talán mégis téved

Több tény ellentmond az Oxfam állításának. Nem áll ugyanis feltétlenül az, hogy „a világ egyre igazságtalanabb és rosszabb”, hiszen azok száma, akik 1981-ben nagyon szegények voltak, ma 10 százalék alá süllyedt, mindannak ellenére, hogy ez idő alatt a világ lakossága csaknem kétharmaddal növekedett.

Ami az egészségügyi ellátást illeti, megjegyzendő, hogy a védőoltással való ellátás, amit a múlt század ötvenes éveiben a világ lakosságának alig néhány százaléka kapott csak meg, mára elérte a 86 százalékot. Továbbá, amíg kétszáz évvel ezelőtt a gyermekek 57 százaléka nem élte túl az ötödik születésnapját, addig ma ez az arány csupán 4 százalékot tesz ki.

Az Oxfam azt is állítja, hogy naponta két milliárdossal van több világszerte. Ez igaz, de Angus Deaton Nobel-díjas közgazdász szerint ez a globalizációra vezethető vissza és arra, hogy világszerte mind inkább megnyiltak a piacok. „A világnak összességében még sohasem ment jobban, mint manapság” – állítja Deaton, hozzátéve, hogy ez akkor is jelentős haladás, ha még ma is „elég nagy a rendetlenség”. A szegények nem azért szegények, mert Jeff Bezos rengeteg  Amazon csomagot küld világszerte, vagy mert Bill Gates kezéből csak úgy szétkapkodják a legújabb Microsoft-termékeket, hanem azért, mert a szegények többsége olyan országokban él, ahol háború vagy polgárháború zajlik (vagy zajlott), ahol az állam vezetői korruptak vagy rossz gazdaságpolitikát folytatnak.

A világ vezető közgazdászai szerint nem több adó, több államosítás vagy több szabályozás szükséges ahhoz, hogy az emberek kijussanak a mélyszegénységből, hanem több jogállamiság és még több globalizáció. De Franz Schellhorn, a bécsi Agenda Austria kutatóközpont vezetője szerint ezzel az „üzenettel” nem lehet semmilyen hírlap cmlapjra kerülni.