A Vatikánban a 15. századig nem volt hivatalos katonai szolgálat. IV. Szixtusz pápának jutott eszébe először, hogy katonákat alkalmazzon a pápai államban. II. Gyula pápa kimondottan saját katonaság felállítását kezdeményezte és azért fordult Svájchoz, mert a 16. században a svájci zsoldosok voltak a legkeresettebb, jól képzett katonák. A toborzásban 150 zsoldost sikerült összehozni, akik gyalogosan indultak Luzernből Rómába, ahol 1506. január 22-én bevonultak a Vatikánba. A pápa a Szent Péter-bazilika erkélyén várta őket.

Nem is kellett sokat várni az első bevetésre, 1527-ben, mikor V. Károly megtámadta Rómát, a harcokban a 189 svájci gárdista is részt vett. Közülük csak 42 maradtak életben, akik megmentették a pápa életét. Ez volt a legnagyobb áldozatot követelő hadi eseménye a Gárda történetének. Később is előfordultak harcokban, V. Piusz például a törökök elleni harcokba küldte őket, de feladatuk jobbára a pápa körüli teendőkben merült ki. A 17. században a létszámukat is lecsökkentették 120 főre.

A Svájci Gárdát egy ezredesi rangú parancsnok irányítja. A tisztek között van egy lelkész is, aki naponta szentmisét celebrál a tagoknak és lelkigyakorlatokat, toborzást szervez. A gárdisták legtöbbje francia anyanyelvű, a vezényleti nyelv azonban német.

Csak svájci állampolgárok jelentkezhetnek, 19-30 éves korig. Felsőfokú végzettséggel kell rendelkezni, nőtlennek, római katolikusnak lenni és legalább 174 centi magasra nőni. Tíz évvel ezelőtt az akkori parancsnok javasolta, hogy nők is beléphessenek a Gárdába, de a Vatikán nem rajongott az ötletért.

Az új tagokat minimum két évre szerződtetik. Mindegyikük személyre szabott egyenruhát kap és nagyjából 1500 eurónyi fizetést. A rendkívül díszes egyenruhát száz évvel ezelőtt tervezte egy Jules Repond nevű ezredes, Raffaello freskói ihlették és csak különleges alkalmakkor viselik a gárdisták. Hétköznapokon egy egyszerűbb egyenruhában dolgoznak. A szolgálati idő végén a díszegyenruhát külön szertartás keretében meg kell semmisíteni.

Fegyverzetük az alabárd és a kard, amit ma már modern lőfegyverek egészítenek ki. A szabály szerint a Vatikán területén csak azokat a gárdistákat szabad megszólítani, akiknél nincs fegyver, a díszőrségben lévő, fegyvert viselő tagokat nem. A gárdisták komoly kiképzést is kapnak, főleg az 1981-es, II. János Pál elleni merényletkísérlet óta.

A Vatikán néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy saját sportcsapatot hozott létre. A hatvan fős csapat célja, hogy nemzetközi játékokon indulhasson a miniállam, akár az olimpián is. Tagjaik többsége gárdista, de vannak köztük papok és apácák is.


Nyitóképünkön: Svájci gárdisták esketése a Vatikánban, 2013-ban (Fotó: Wikipedia)