Ördögh Tibor Balkán-szakértő szerint az államépítés újabb eleme, szimbolikus lépés Koszovó hadseregszervezése. A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a szakértő azt mondta: a koszovói kormány lépéseinek belső erőfitogtatás a célja. Többi között száz százalékra növelték a Szerbiából érkező termékek vámját, most pedig hadsereget szerveznek.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait megosztotta a hadseregszervezés híre, a megszokott módon Oroszország és Kína Szerbia oldalára állt, míg az Egyesült Államok Koszovót védte – fűzte hozzá. Megjegyezte: a koszovói háború után többszázezer fegyver és kézigránát maradt a lakosságnál, amelyeket a következő fél évben büntetetlenül bejelenthetnek, és ezzel a kormány a fegyverek legalizálására törekszik. A NATO vezette koszovói nemzetközi erő, a KFOR 2013-ban közölt adatai szerint a koszovói lakosság mintegy 500 ezer puskát, 500 ezer pisztolyt, valamint több százezer kézigránátot és más robbanóeszközt birtokol.

A koszovói parlament múlt pénteken fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztonsági erőket hadsereggé alakítsák. Ehhez alkotmánymódosításra lett volna szükség, a kisebbségi szerb politikusok azonban ezt határozottan ellenezték, ezért a kormány azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át a kontingenst.

Így a testületet továbbra is biztonsági erőknek nevezik majd, ám az eddigi 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhás helyett ezentúl ötezer hivatásos fegyveres, valamint háromezer tartalékos képezi majd a keretet.

A hatáskörök bővítése után a biztonsági erőknek nehézfegyverzetük is lehet.  A módosítások értelmében a koszovói biztonsági erők feladata Koszovó függetlenségének és területi egységének védelme, a többnemzetiségű professzionális és fegyveres katonai erő belföldön és külföldön is szolgálhat.