A Szabad Magyar Szó 2018. december 9-én Kérdezzük meg Pásztor Istvánt címmel megjelentette Kajári Ferenc vendégszerző által írt valamit. Nem vagyok újságíró, ezért nem tudom eldönteni, hogy interjúvolni akart-e engem a szerző a Szabad Magyar Szót, mint közvetítő csatornát használva fel, vagy véleményt írt.

Mivel azonban politikusként, pártelnökként arról eléggé ismert vagyok, hogy a nekem feltett kérdéseket igyekszem megválaszolni, most sem teszek másként. Megjegyzem, jobban szeretném, ha ebből sem a Szabad Magyar Szó, sem a Magyar Mozgalom nem csinálna rendszert. Úgy tűnik, hogy ezen igyekeznek.

Én ezen az egy alkalmon túl nem fogok igyekezni mindenre válaszolni, de mivel úgy gondolom, Kajári Ferenc méltánytalanul fogalmazott olyan újságírókkal kapcsolatban, akik velem interjút készítettek, azt sugallva, hogy azok alákérdezősek, most kivételt teszek és bizonyítandó, hogy nincs igaza, nincs olyan téma, amiről nem lehet kérdést feltenni, válaszolok.

Különben az igaz, hogy nem minden sajtóorgánumnak nyilatkozok. Abban viszont nincs igaza Kajári úrnak, hogy nem mernek tőlem kérdezni. Kérem, nézze meg például a 2018. november 26-ai Fókuszban című műsort: http://media.rtv.rs/sr_ci/fokuszban/42176.

Itt csak annyit jegyeznék meg, hogy a kérdezéshez felkészültnek is kell lenni. Ilyen szempontból is kivételt teszek most, mert Kajári Ferenc nem felkészült.

Első válasz: 2015-ben, a migránsinvázió kezdetén elsőként és megjegyzem, egyetlen vajdasági magyar politikusként vállaltam, hogy a Kažiprst című műsorban elmondjam a véleményem, nyíltan vállaljam a nagyon nem alákérdezős interjúban azt, hogy mit gondolok. Ha érdekli, talán nézze meg: https://www.b92.net/video/kaziprst.php?yyyy=2015&mm=07&dd=08&nav_id=1013348 Nem hiszem, hogy Önt bármi meggyőzhetné arról, hogy nincsenek alákérdezős interjúk, de ebből talán tájékozódhat és edzheti magát, hogy amikor Önt, mint a Magyar Mozgalom egyik alapítóját megkérdezik, mi volt 2015-ben a véleménye a migránsválságról, akkor tudjon valamit mondani. Például azt, hogy Ön akkor nem mondott semmit. Meg sem nyikkant. Önök, a Magyar Mozgalomban később sem vitézkedtek a migránskérdésben.

Annál inkább vitézkedett a kérdésben egy korábban tekintélynek örvendő újságíró, aki pár nappal az említett interjút követően seggnyalónak nevezett engem, Orbán seggnyalójának, aki támogatja a magyar kerítésépítést és bevándorláspolitikát.

A szóhasználat nem engem minősít, hanem az egykor tekintélyes újságírót, aki A határon átnyúló seggnyalás bajnoka címmel írta meg véleményét rólam.

Azt gondolom, tőle tanulták a Magyar Mozgalomban az erős szavak használatát.

Így lettem seggnyalóból nemzetáruló, de ez megint csak nem engem minősít, hanem azokat, akik így fogalmaznak és magukat újságírónak, értelmiséginek, politikusnak, szakértőnek tartják.

Ön most azt írja nekem, hogy a vajdasági magyarok ismerik Orbán Viktor bevándorláspolitikáját, amiben igaza van, ismerik. Emellett ismerik a VMSZ bevándorláspolitikával kapcsolatos nézeteit is, ugyanis a VMSZ beleállt a kvótareferendumba és elkötelezett, nyílt, többhetes kampányt folytatott, aminek sikerességéről nyilatkoztam is: ezt is nyugodtan megnézheti.

És nézze meg mellette a Magyar Mozgalom közleményét, amivel bizonyára Ön is azonosul mint alapító, és ami arról szól, hogy akik itt élnek, azoknak a Magyar Mozgalom a lelkiismeretére bízza, hogy szavaznak-e és hogyan: https://pannonrtv.com/rovatok/politika/magyar-mozgalom-allasfoglalasa-kvotareferendumrol.

Ugorjunk az időben. 2017-ben Szabadkán felmerült egy ötlet, ami szerint migránslakásokat építettek volna a város Sétaerdő helyi közösségének területén. Akkor a VMSZ Szabadkai Városi Szervezete nyíltan odaállt a polgárok mellé, felhívta a szabadkaiakat, hogy írják alá a tiltakozó petíciót. Akkor Maglai Jenő nem a Magyar, hanem a Polgári Mozgalom nevében megkésve, a polgárokkal mit sem törődve gyorsan levelet írt a VMSZ-es VKT elnöknek, hogy hívjon össze rendkívüli ülést. Miközben a VMSZ nyilvánosan mindenkit felkért, hogy aláírásával támogassa a tiltakozó polgárokat. A Magyar Mozgalomban Önnek Maglai Jenő alapítótársa, kérdezze meg tőle, hogyan történhetett, hogy a petíció aláírásába nem állt bele, a polgárok nem izgatták. Győződjön meg a történtekről a saját szemével és fülével, hogy felidézhesse a VMSZ bevándorláspolitikával kapcsolatos álláspontját: https://pannonrtv.com/rovatok/politika/kenyes-tema-migranslakasok-szabadkan-videok.

És most ugorjuk az időben egészen 2018. december 9-ig, amikor Ön megírta nekem a kérdést, hogy mi a VMSZ álláspontja a bevándorlással kapcsolatban?

Ugyanaz, mint 2015-ben. A VMSZ nem változtatott az álláspontján. Ahogyan akkor is kiálltam a vajdasági magyarok mellett, keresse elő a sajtóban a fényképeket, Magyarkanizsán, Királyhalmán, Horgoson többször jártam a szerbiai illetékesekkel, hogy megoldjuk a helyzetet, úgy erre bármikor kész vagyok.

A kérdést elsősorban Önmagának és a Magyar Mozgalomnak kell feltennie.

Vagy éppenséggel az államelnöknek, mert, ha jól értem, amit Ön írt, akkor rajtam keresztül az Államelnököt akarná kérdezni. Kérdezze, erre biztatom. Önnek ehhez, mint polgárnak és civil vagy politikával és közélettel foglalkozó magyar mozgalmi alapító tagnak minden joga megvan.

Természetesen ahhoz is megvan a joga, hogy engem kérdezzen arról, mit gondol az államelnök és mit fog tenni 2020-ban, de emberként jóslással nem foglalkozom, beosztásomra nézve az államelnök szóvivője nem vagyok, politikusként pedig ahhoz tartom magam, hogy amikor egy kérdés aktuálissá válik, akkor arról a párt kialakítja az álláspontját és az elnök aszerint jár el. A VMSZ-ben így szokás. Azt gondolom, ezen a jövőben sem fog változtatni a párt.

Második válasz: részben már megválaszoltam az előzőekben. Ehhez csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy a vajdaságiak, és ez nem csak a magyarokat érintette érzékenyen, a történelemben többször éltek meg betelepítéseket.

Ma már nem olyan időket élünk, amikor tömeges betelepítéseket lehetne végrehajtani, akár uniós nyomásra. Vajdaság egy soknemzetiségű, multikonfesszionális terület, érzékeny egyensúllyal, amit évszázadok alatt alakítottak ki az ittélők.

A VMSZ ennek megtartásáért politizál és nem ennek megbontásáért.

Kérem, gondolja át, hogy amikor ezt a második kérdést megfogalmazta, akkor átgondolta-e, hogy amikor engem nemzetárulóztak olcsó politikai poénkodásból, akkor vajon szem elől tévesztették-e, hogy lehetnek helyzetek, amelyekben partnerként kell dolgozni a szülőföldünkért mindazokkal, akiknek ez ugyanúgy a szülőföldje?

Kétlem, hogy Ön ezt átgondolta volna. Politikai rövidlátásról nem csak az Ön kérdései árulkodnak, hanem a Magyar Mozgalom teljes tevékenysége.

Viszont, ha a kérdése olcsó provokáció, akkor tevékenysége szánalmas.

Harmadik válasz: Ön úgy gondolja, hogy egy közleménnyel el lehet intézni ezt a kérdést? Nekem nem ez a véleményem. Kérdése egyébként nem szakmai, hanem politikai. Abba a helyzetbe kerülök politikusként, hogy nekem kell felhívnom a figyelmét arra, hogy a kérdésnek sikeres szakmai megoldása született. Javaslom, nézze meg figyelmesen: https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/vizlecsapolasi-illetek-nem-kell-kifizetni-korabbi-idoszakra-vonatkozo-tartozast.

Bízom abban, hogy a Magyar Mozgalom jogi szakértői elismerésüket fejezik ki és gratulálnak ehhez a szakmai megoldáshoz. De ha nem így lesz, az sem baj.

Önök a közleményekben és levélírásban az erősek, mi az ügyek megoldásában. A választók pedig értékelik, hogy melyik fontosabb.

Negyedik válasz: Bizonyára Ön is értesült a híradásokból, olvasott arról, legutóbb éppen idén októberben, hogy milyen szigorításokat vezettek be az osztrákok, aminek következtében igen hosszú várakozási idővel szembesültek azok, akik Magyarországról Ausztriába ingáznak. Pedig az bizony a schengeni övezet része. Javaslom, olvassa el ezt a cikket: https://www.portfolio.hu/gazdasag/ausztria-meghosszabbitana-az-ellenorzest-a-magyar-hataron.301036.html.

A Magyar Mozgalommal szemben én nem gondolom azt, hogy politikusként ráhatásom lehet a vám- és határőrizeti szervek munkájára. Pontosan tudom, hogy semmilyen ráhatásom nincs és nem is lehet.

Mindenki pontosan tudja, hogy többórás idegőrlő várakozásnak vannak kitéve azok, akik útnak indulnak. Ugyanakkor ez biztonságpolitikai kérdés. Ahogyan azt a fent idézett cikkekből Ön is láthatja. Mivel nem engem kérdeztek, nyilván nem alákérdezős újságírók azok, akik a cikkeikben érintett intézkedésekről, mint biztonságpolitikai körülményről írnak.

Én a magam részéről az elmúlt években folyamatosan azon dolgoztam, és a jövőben is azon fogok dolgozni, hogy sokkal több határátkelő legyen Magyarország és Szerbia között. Azt természetesen nem gondolja Ön sem, hogy Magyarország Kormánya nincs tisztában ezzel az áldatlan helyzettel. De talán azt sem gondolja, hogy Szerbia Kormánya nincs tisztában ezzel az áldatlan helyzettel.

Ezért dolgoznak sokan azon, hogy minél több határátkelő legyen. Az elmúlt évtizedekben vannak eredményeink ezen a téren. Csak azért idézem fel, nehogy azt higgye, ezek a dolgok önmaguktól valósulnak meg. Ezen nagyon sokan és sokat dolgoznak:

– 2006-ban megnyílt a Horgos–Röszke autópálya határátjáró.

– 2013-ban megnyílt a Királyhalom–Ásotthalom határátjáró. Először alkalmazták az elvet, miszerint a magyar oldalon folyik a határellenőrzés és a vámkezelés. Az infrastruktúrát teljes egészében a magyar állam fedezte. A közutak fejlesztése IPA, valamint a Szerbiai Utak eszközeiből valósultak meg. Most van folyamatban a kerékpárút kiépítése, szintén IPA CBC HUSRB forrásokból.

– 2015 nyarán nyílt meg a Horgos–Röszke 2 határátjáró a régi határátjáró helyén. Magyarország építette ki a határellenőrzésre és a vámkezelésre szolgáló infrastruktúrát. A szerb fél az utak felújítását végezte el az elmúlt három évben.

– 2018 tavaszán nyílt meg a Rasztina–Bácsszentgyögy határátjáró, hasonló rendszerben, mint a Horgos–Röszke 2 illetve a Királyhalom–Ásotthalom határátjáró.

– az 1992-ben megnyílt Bajmok–Bácsalmás határátjáró helyén épülő új határátjáró építése befejezés előtt áll.

A folyamatban lévő, határátkelőkhöz kapcsolódó fejlesztésekről és tervekről, amelyekkel a magyar–szerb gazdasági vegyesbizottság, a megfelelő minisztériumok és a közös kormányülések is foglalkoznak, olvashat a sajtóban. Megemlítem az 5 tonna feletti teherautóforgalmat, az ahhoz szükséges terminálok kiépítésének kérdését, az autóbuszforgalmat és a kapcsolódó menetrendeket, de a személygépkocsi forgalmat érintő kérdések is folyamatosan napirenden vannak, hogy a határátkelés egyszerűsödjék.

De felháborítónak tartom azt, hogy a Magyar Mozgalom ebből politikai ügyet csinált. Ha emlékezetem nem csal, akkor is levelet írtak: http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/atjarhato-hatarokat.

Hergelték az embereket, teljes mértékben figyelmen kívül hagyva, hogy ez nem politikai, hanem biztonságpolitikai kérdés. Ahogyan a magyar–osztrák határon is, és másutt is. Sajnos ez a realitás, ezek a mindennapok.

Ha a negyedik kérdésén elgondolkodik, akkor rá fog jönni, hogy az első két, provokációnak számító kérdéssel nem engem hozott kellemetlen helyzetbe, hanem saját tájékozatlanságáról, felkészületlenségéről és politikai vakságáról tett tanúbizonyságot. Annak örülök, hogy a harmadik kérdése vonatkozásában szakértői megoldásról tudtam Önt tájékoztatni.