Belgrád mindent elkövet azért, hogy az Interpol ne vegye fel a Szerbiából 2008-ban kiszakadt albán többségű Koszovót – írta vasárnapi elemzésében a Hvg.hu portál. A cikk szerint a Koszovó államiságát elismerni nem hajlandó Szerbia attól tart – valószínűleg joggal –, hogy a prištinai vezetők első lépése a tagság elnyerése után az lenne, hogy a koszovói népirtásokban való részvétellel vádolt szerb politikusokat, köztük a kormány több tagját is, azonnal feltetetnék a körözési listára. Dubaiban Belgrádnak sikerült ugyan megtorpedóznia Koszovó felvételét, de a kérdés nem került le végleg a napirendről – írta Németh András, a portál szerzője.

A szerző értékelése szerint Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ismét felkerülhet az Interpol körözési listájára – erről döntött a nemzetközi rendőri szervezet végrehajtó bizottsága.

Erről már mi is írtunk a Szabad Magyar Szó oldalain:

Megújíthatják a Hernádi Zsolt elleni nemzetközi elfogatóparancsot

Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását – írta a horvát belügyminisztérium közleményére hivatkozva a 444.hu. Hernádi Zsolt korábban egyszer már lekerült a szervezet körözési listájáról, de Horvátország augusztusban újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést.

Hernádi Zsolt neve akkor merült fel legutóbb a magyarországi közvéleményben, amikor az Orbán-kormány befogadta a jogerős bírói ítélet és a börtönbüntetés elől menekülő Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnököt. Ekkor értékelték ugyanis úgy az elemzők az előállt helyzetet, hogy Magyarországon akkor szűnt meg létezni/működni a jogállam, a kabinet nem volt hajlandó kiadni a horvátoknak Hernádi Zsoltot, a Mol Nyrt. ugyancsak korrupcióval – setében vesztegetéssel – vádolt elnök-vezérigazgatóját. Hiszen mégiscsak egy állami cégről van szó, amelynek első embere gyakorlatilag egy lépést sem tehet, talán még levegőt sem vehet kormányzati jóváhagyás nélkül.

A délszláv helyzetet kiválóan ismerő Németh András most úgy fogalmazott, hogy Hernádi visszahelyezését a körözési listára Zágráb kérte (korábban a magyar hatóságok ügyes jogászkodással, csűrés-csavarással vetették le onnan), mert a gyanú szerint Hernádi egy évtizeddel ezelőtt tízmillió eurós vesztegetési pénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek, hogy a Mol megkaphassa az INA olajipari cég irányítási jogait. A vádakat tagadó magyar üzletember neve egyszer már szerepelt az úgynevezett vörös listán, ám 2016-ban – akkori közlés szerint véglegesen – kikerült a névsorból.

„A politika sokadszor jelenik meg az alapszabálya szerint teljesen politikamentes rendőri szervezet ügyeiben” – állította a Hvg.hu szerzője. Majd hozzátette még: „A novemberi rendkívüli elnökválasztás sem a jelöltek alkalmasságáról szólt, hanem arról, hogy a nyugati országok nem akartak orosz rendőr tábornokot az ellentmondásos módon lemondott, hazájában korrupcióval vádolt és őrizetbe vett kínai Meng Hung-vej helyére.” A sokáig esélyes, ötvenhét éves Alekszandr Prokopcsuk – az orosz nemzeti Interpol-iroda vezetője – ugyanis ellenfelei szerint „meghatározó szerepet játszott abban, hogy az utóbbi években Moszkva egyre gyakrabban használta arra az Interpol körözési listáját, hogy a Putyin-rendszer bírálóit zaklassa.”

Cikkében a szerző úgy fogalmazott: „A vörös listára nem csupán gazdasági bűncselekményekkel vádolt orosz ellenzéki aktivisták és újságírók kerültek fel, hanem az az amerikai Bill Browder is, aki a 2009-ben az egyik moszkvai börtönben gyanús körülmények között meghalt Szergej Magnyitszkijjal együtt azzal vádolta meg orosz állami vállalatok több vezetőjét, hogy dollármilliókat sikkasztottak el politikusok közreműködésével. Browdert már többször feltetették az oroszok a vörös listára – ezért legutóbb májusban, Spanyolországban vették őt őrizetbe –, és míg az első években csalással és sikkasztással vádolták, mostanra már a gyilkosság is előkerült. Moszkva szerint ugyanis Browder ölette meg a börtönben Magnyitszkijt, s még három embert is eltetetett láb alól, akik tudtak állítólagos pénzügyi machinációiról.”

Elemzése végén a Németh András arra a megállapításra jutott, hogy a viták „annak ellenére folytatódhatnak, hogy a nemzetközi rendőrségi együttműködésben nagyon fontos szerepet játszó Interpol az utóbbi években igyekezett tenni azért, hogy kiszűrje a vélhetően politikai megfontolásokból indított körözéseket. Egyebek mellett javított az adatvédelmen, és szigorúbban ellenőrzi a kérelmeket is.” Mint megjegyezte, jelenleg már harminc-negyven ember dolgozik abban a csoportban, amely megvizsgálja a körözési és egyéb beadványok jogosságát, és ha kell, hát néhány óra alatt dönt egy-egy ügyben. „Ennek ellenére még gyakran előfordul, hogy a vélhetően politikai megfontolásokból a vörös listára tett emberek hosszabb időt töltenek fogságban egy országban, mielőtt az elutasítja a kiadásukat” – írta a Hgv.hu szerzője.

Az eredeti cikket itt érhetik el olvasóink:

Moszkva meghekkeli az Interpolt és zaklatásra használja

Hitelességválsággal küzd az Interpol, amely bírálói szerint sokszor lehetővé teszi, hogy autoriter rezsimek az emigrációba szorult ellenzékiek zaklatására használják fel a rendőrségek együttműködési fórumát.