Teljes konszenzussal fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XVII. plenáris ülése a zárónyilatkozatot. A magyar belpolitikában szokatlan egyetértés van a reális erőt képviselő politikai pártok és a határon túli magyar szervezetek között – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón pénteken, Budapesten.

Semjén Zsolt kiemelte: egyetlen kivétel van, a Demokratikus Koalíció, Gyurcsány Ferenc pártja, amely nem jelent meg az ülésen a meghívás ellenére.
A Máért történetében egyedüli, hogy ilyen történt, és ez nem a kormánnyal, hanem a határon túli magyarsággal szembeni udvariatlanság – mondta.
Kifejtette: rajtuk kívül valamennyi parlamenti párt és a határon túli magyarság képviselői között egyetértés van abban, hogy jár a magyar állampolgárság, a szavazati jog, az autonómia.
Az identitásmegőrző programokra jutó forrásokat 2010 óta megtízszerezték, és óriási siker a gazdaságfejlesztés, amire ötvenmilliárdot költöttek – tette hozzá Semjén Zsolt.
A magyar kormány 33 ezer külhoni magyar vállalkozás fejlesztésében vett részt – mondta, azt hangsúlyozta, hogy ezzel mindenki nyer, a külhoni magyarság, az ott élő többségi nemzet és a magyar gazdaság, mert a magyar GPD is bővül.
Beszámolt arról, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények száma 270, ezekről a Máért dönt.
A Szülőföldön magyarul program keretében 230 ezer, magyar iskolába járó gyereket támogatnak. A juttatás összege évi 22 400 forint, amelyet a Rákóczi Szövetség 10 ezer forinttal egészít ki – mondta Semjén Zsolt. Jelezte: arról folyik diskurzus, hogy az oktatási-nevelési támogatás esetében érvényesítsék-e a rászorultsági elvet.
Az óvodafejlesztési program részeként több mint 700 óvoda épül, illetve újul meg – mondta a politikus.
Semjén Zsolt kiemelte: az összes kutatás azt mutatja, ha egy gyerek magyar óvodába jár, akkor könnyebben megmarad az iskolarendszeren belül. Kitért arra is, hogy a Kőrösi Csoma Sándor-programon keresztül 140 ösztöndíjast küldenek a diaszpórába, a szórványt támogató Petőfi Sándor-program keretében pedig 73 ösztöndíjas utazik ki.
A Határtalanul programra 6 milliárd forintot biztosítanak, az a cél, hogy ne legyen olyan magyar diák, aki úgy végzi el az iskoláit, hogy nem járt külhoni magyar területen.
Azt is finanszírozzák, ha külhoniak érkeznek Magyarországra – mondta.
Kárpátaljáról elmondta, hogy a magyar diplomácia minden, Ukrajnát érintő NATO- és uniós eseményt megakadályoz, amíg a jogsértések folytatódnak.
Az ottani magyar orvosok, ápolók, tanárok, lelkészek támogatását ugyanakkor megduplázzák, az éves összeg 500 ezer forint lesz, ami lehetővé teszi a szülőföldön maradásukat.
Potápi Árpád János közölte: 2019 a külhoni magyar gyerekek éve lesz a Magyar Állandó Értekezlet döntése alapján.
A nemzetpolitikai államtitkár az MTI kérdésére elmondta: a programokra egymilliárd forint áll rendelkezésre, a forrás nagy része pályázati keret lesz, mintegy 20 százalékából táborokat, iskolai rendezvényeket támogatnak várhatóan.
Az egyes programelemeket decemberben dolgozzák ki, a tematikus év január 1-jén indul – mondta.
A zárónyilatkozatban első helyen szerepel Kárpátalja helyzete, az ottani magyarság mellett Magyarország, a magyar kormány és az összes külhoni régió kiáll – közölte Potápi Árpád János.

Fotó: MTI