Orbán Viktor miniszterelnök ugyan már kedden hivatalosan megnyitotta a Szépművészeti Múzeumot Budapesten, a nagyközönség számára azonban csak szerda délben nyíltak meg a három éve bezárt kapuk, amelyek mögött felújítási munkálatok és a gyűjtemények újrarendezése folyt.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök megnyitja a felújított Szépművészeti Múzeumot. Budapest, 2018. október 30.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök megnyitja a felújított Szépművészeti Múzeumot. Budapest, 2018. október 30. (Fotó: MTI)

„Az európai kultúrharc örvénylésében most kell megvédenünk kulturális mivoltunkat, identitásunkat és szuverenitásunkat” – mondta a kormányfő a felújított Szépművészeti Múzeum átadásán. Arról is beszélt, hogy a magyar nép évszázadokon át harcokban védte Európát és gyarapította közös értékeit, kultúrájával hozzájárult az európai sokszínűséghez.

„Békében élünk saját kultúránkkal és történelmünkkel, és ez nagy ajándék a világban, becsüljük meg! Ugyanakkor nem lehetünk restek megvédeni a kultúránkat” – jelentette ki a kormányfő a zárt körű ünnepségen, ahová ismét csak a kormánysajtót engedték be. Végtére is kultúrharc folyik.

A mai – igazi – megnyitót követő sajtóbejáráson Baán László főigazgató, a gyűjteményvezetőkkel és kurátorokkal együtt bemutatta a múzeum újdonságait, gyűjteményeit, az állandó kiállításokat, időszaki gyűjteményeket, valamint a „trófeaként” felújított és 70 év után újranyitott Román Csarnokot.

A Szépművészeti különlegessége a több évtizede elhanyagolt állapotban sínylődő Román Csarnok, mely mostantól eredeti pompájában várja a látogatókat. A múzeum földszinti csarnokait eredetileg úgy alakították ki, hogy azok az antik, középkori és reneszánsz másolatok gyűjteményét és építészeti stílusait mutassák be. Az 1904-ben elkészült Román Csarnok Reismann Károly Miksa és Glaser János munkája volt. Csakhogy a Román Csarnok a II. világháborúban megsérült és 1945 után végleg zárva maradt a látogatók előtt. Eddig raktárként használták.

A helyszín a megnyitó napján annyira meghatotta az egyik fiatal turista párt, hogy a fiú térdenállva, a csarnok közepén kérte meg kedvesét.

Lánykérés az újra megnyitott Román Csarnokban (Fotó: Szappanos Veronika)

Boldog külföldi látogatók: Lánykérés az újra megnyitott Román Csarnokban (Fotó: Szappanos Veronika)

A Szépművészetinek mindig különlegessége volt az egyiptomi és antik kiállítás is, amely most úgy nyílt újra, hogy sokkal több műtárggyal, múmiákkal és interaktív „játszótérrel” várja a látogatókat.

A vezetés úgy gondolta, ideje visszaköltöztetni a magyar művészetet a Szépművészetibe, így most az egyetemes és magyar művészet történetét a 18. század végéig együttesen lehet élvezni a múzeumban.

Az időszakos kiállítások közül Leonardo viszi a pálmát, Magyarországon először látható remekművek között szerepel például a Lovas, amely a mester halálának ötszázadik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezés-sorozat egyik darabjaként kerül kiállításra és 2019. január 6-ig látható Budapesten.


Fotógalériánk képei (a kormányfő kivételével) a szerző munkája:

  1. A budapesti Szépművészeti Múzeum homlokzata a megnyitó napján
  2. Ókori istenek és templomok
  3. Szarkofágok és múmiák
  4. Az ókori egyiptomi gűjtemény kisebb darabjai
  5. A budapesti Szépművészeti Múzeum Román Csarnoka: a II. világháborútól mostanáig raktárnak használták
  6. A Román Csarnok egyik sarka
  7. A Román Csarnok díszes menyezete
  8. A Román Csarnok pávái
  9. A Márvány Csarnok
  10. Megújuló kiállítások
  11. Boldog külföldi látogatók: Lánykérés a Román Csarnok első napján