Ó ifjúság, te kedves kisgyerek.
Időnek multával kötöd be szívemet,
s öregíted bennem a halandó életet.
S ha erősebben fognám a kezed,
tán hamarabb intené búcsút énnekem.
Mégis! Mondd el, merre szállsz.
Ó ifjúság, te lángoló fergeteg,
merre az utad visz
én is mennék veled.
De állj! Csak legbelül éget a vágy,
hisz kívülről már közel a halál.
