Ugyanaz a bolt, ugyanaz a termék, csak az ország és az ár változik, és szinte már törvényszerű, hogy Szerbiában a magasabb ez az ár, írja a Kamatica portál, amely összehasonlítást végzett a Szerbiában és Németországban is kapható termékeknél. Németországban az átlagfizetés a szerbiai háromszorosa, Szerbiában pedig vannak olyan termékek, amelyek háromszor annyiba kerülnek, mint ebben a nyugati államban.
A különbség a leginkább a babáknak és gyermekeknek szánt termékeknél vehető észre, mégpedig a négy hónaposnál idősebb gyermekek számára gyártott babaételek esetében. Míg nálunk ugyanannak a gyártónak a terméke, összetételtől függően, 219 dinárba is belekerül, Németországban ugyanaz az étel 0,75 cent vagyis 90 dinár. Ugyanennyit fizetnek a németországi szülők az üdítőkért is, míg Szerbiában a rendes ára ezeknek eléri a 179 dinárt.
A Kamatica portal példával szolgál nem csak az ételek, de a bútorüzletek, illetve a háztartási kellékek ára kapcsán is. Így például egy kerti padlólapért négyzetméterenként a szerbiai boltban 3.085 dinárt kérnek, míg ugyanez Németországban 19,99 euróba kerül, vagyis 2.399 dinárba.
— A nagyon erős import lobbi, a magas árrés és az állam, ami semmit sem tesz. Ez a három alap ok, ami miatt ugyanabban az áruházláncban nálunk többe kerül egy adott termék, mint a gazdagabb országokban. A kereskedők pedig itt csak kihasználják a helyzetet, mert látják, hogy akármekkora árat szabnak meg, az emberek megveszik a terméket – magyarázza a Szerbiai Fogyasztók Nemzeti Szervezete elnöke, Goran Papović.
Ennek a szervezetnek az adatai szerint a kereskedők akár 40-től 140 százalékos haszonnal is dolgoznak és nincs egészséges konkurencia.
Papović szerint mindaddig, amíg a Szerbiai Gazdasági Kamarában az az álláspont, hogy a kereskedők még mindig alacsony haszonnal dolgoznak és a nagy kereskedelmi láncok Szerbiába érkezése nem javítana a helyzeten, nincs mint várnunk.
Szerbiában az átlagfizetés 416, míg Németországban 2.000 euró.
A szakember szerint gazdasági magyarázat nincs arra, miért kerül a szegényebb országban többe az áru, de ez megfelel az államnak is, mert így ő is magasabb adót fizettet meg és ezáltal tölti a költségvetést. A fogyasztók tehetnének is valamit, amennyiben összefognának, de efféle összefogás nem tapasztalható, és vannak olyan fogyasztóvédelmi szervezetek, amelyek szorosan az állammal együttműködve tevékenykednek.
Fotó: Pixabay
