A Szerbiára pénteken lesújtó viharról szóló vajdasági magyar médiumok tudósításai alapján igyekezett lemérni azok szakmaiságát, pontosabban a szakmaiság hiányaira rámutatni Stephen Bozhen, a Második Nyilvánosság Facebook oldal adminisztrátora villám(lap)szemléjében. Jegyzetét, melyben portálunkat is említi, teljes terjedelmében, változtatások nélkül közöljük:

Röpke 19 órás késéssel ugyan, de valahogy mégiscsak elért a Magyar Szó szerkesztőségébe is a pénteken (június 29-én) este 6 óra körül az országunkra lecsapó, komoly károkat okozó vihar híre. A MaSzó káderiátusának fiatalítása helyett inkább a bölcs (muhaha!) öregítést választó vezetőség nyilván bőven elégedett ezzel a tempóval is, egyébként talán tenne valamit, hogy kicsit gatyába rázza a kommunista közvállalatok irodáit idéző munkamorált. Persze ehhez minimum az kéne, hogy a vezetőség ne a komcsi időkből származzon. Csak hát.

No, de az akolmeleg biztonsága által indukált elkényelmesedésen túl érdemes azt is figyelembe venni, hogy a VMSZ-nyalonc napilapban az ímmel-ámmal dolgozgatásnak nulla következménye van: a pénz továbbra is dől (északról is meg délről is), annak ellenére, hogy az olvasottság folyamatosan csökken. Ez utóbbi siralmas tény ugyanis a hatalmat kiszolgáló médiumok támogatása során egész egyszerűen nem szempont! A biztos bevételért csak nyalni kell, a többi (szakmaiság, teljesítmény, stb.) senkit nem érdekel.

Amúgy az igazság kedvéért el kell mondani, hogy péntek este 9-kor végülis megjelent egy nyúlfarknyi (két soros) hír a MaSzón, ami arról szólt, hogy Szabadkára csapott le az a vihar, ami addigra már a fél országot végigverte, de ezt a „cikket” jegyző (néhány éve a Népszínház Magyar Társulatának lejáratásában ill. az ellenük indított politikai támadásban jeleskedő, majd csodák csodájára szinte azonnal (MaSzó) Év újságírója-díjjal kitüntettett) Mihályi Katalin nem láthatta az ablakából, így természetesen beszámolni sem tudott róla.

Puszta kíváncsiságból ránéztem a VajMA oldalára is – elvégre az utóbbi 1-2 évben látványos elfideszesedés ill. elvéemeszesedés zajlott le az egykor legolvasottabb és minőségben is komoly szintet képviselő, meglehetősen naprakész vajdasági magyar hírportálnál: a részrehajló, propagandisztikus, hatalomhoz dörgölőző politikai beszámolók sűrű erdejében mostanság elvétve akad csupán egy-egy ellenzéki megszólalást közlő vadhajtás. De nem csak ebben lett hasonló a VMSZ közpénzen fenntartott pártlapjához, hanem a hirtelen megugró támogatások összegét és az olvasottság látványos zuhanását tekintve is.

Amióta kitömték a VajMA zsebeit, azóta ők is szarnak bele a munkába, az MTI meg a Pannon híreit veszegetik át (jó nagy késéssel), bár a MaSzóhoz képest ők még így is a száguldó riporter megtestesítői: a vihar híre csaknem csupán 14 óra késéssel jelent meg a honlapjukon – az is a Pannon két órával korábbi hírének átvétele, egy az egyben.

Tehát Pásztorék házi tévéje (ill. annak honlapja) sem kapkodta el különösebben a dolgot, és akkor még finoman fejeztem ki magam. Pedig a péntek esti híradóba igazán belefért volna egy ilyen egész országot sújtó katasztrófa (rövid)híre (nem is kellett volna érte messzire menni, elég lett volna kinyitni az ablakot és lekamerázni az utcaképet), csak hát…

Csak hát akkor meg kellett volna húzni a 3 és fél perces Pásztor-interjút vagy a 7 perces(!) Hajnal-interjút. A véres húson tartott MaSzó-Pannon „közszolgálatiságán” edződött vajdasági magyar hírfogyasztók tuti nem kapják fel a fejüket eme tény olvastán, de akinek akárcsak érintőleges köze is van vagy volt valaha a professzionális újságíráshoz (akár úgy, hogy egy ismerősének az ismerőse látott már valakit, aki…), az tisztában van vele, hogy ez lényegében putyini-erdogani-észak-koreai (és persze orbáni) modell.

Hogy ehhez képest a Szabad Magyar Szó – ahova ugye egy megverekedett meszes ill. fideszes fitying se érkezik, sőt, velük kapcsolatban nyilatkozta nem is olyan rég az okos Pásztor Bálint a 168 órának, hogy „Miféle Szabad Magyar Szó? Nincs ilyen.” – több hírben is, szinte percről-percre számolt be az újabb, országos fejleményekről…

Mindenki szépen eldönti magában, hogy ebből mi következik.

Stephen Bozhen, 2018. június 30., Királyhalom