Szerbia ugyanolyan mértékű lépéseket léptet életbe Horvátország ellen, mint amilyeneket Zágráb tett, amikor nemkívánatos személlyé nyilvánította Aleksandar Vulin szerb védelmi minisztert, és nem engedte be az országba egy megemlékezésre – jelentette be Ivica Dačić szerb külügyminiszter. A szerb védelmi miniszter vasárnap szeretett volna résztvenni a horvátországi szerb ortodox egyház liturgiáján, amelyet a jasenovaci koncentrációs tábor felszabadításának évfordulójára szerveztek. Egy nappal korábban azonban azt mondta: horvátországi látogatásáról, valamint részvételéről a mlakai megemlékezésen csak ő maga, valamint a szerb hadsereg parancsnoka, Aleksandar Vučić államfő dönthet.
Vulin kijelentésére válaszolva a horvát külügyminisztérium nemkívánatos személlyé nyilvánította őt, mondván, hogy Horvátország egy szuverén állam, amely az Európai Unió és a NATO tagja, és a horvát törvényekkel összhangban a horvát intézmények döntik el, hogy ki lépheti át az államhatárt. A horvát lépés felháborodást keltett Szerbiában, és több politikus is válaszlépéseket követelt. Ivica Dačić közölte: A szerb válaszlépések pontosan ugyanolyan mértékűek lesznek, mint amilyeneket a horvátok tettek, de azt egyelőre nem közölte, hogy ki lehet az, akit Szerbia nemkívánatos személlyé nyilvánítana. Mint mondta: a szerb kormány csütörtöki ülésén dönt a kérdésről.
„Ha annak a logikának a mentén gondolkodnánk, mint Horvátország, akkor Szerbiába nagyon kevesen léphetnének be a világ vezető politikusai közül, hiszen az utóbbi húsz-harminc évben mindenfélét beszéltek rólunk” – fogalmazott a szerb diplomácia vezetője. Hozzátette, sokkal fontosabb lenne, hogy mindkét fél inkább a kapcsolatok előmozdításán dolgozna, ne pedig azon, hogy tovább rontsa az egyébként is bonyolult helyzetet.
Szerbia és Horvátország viszonyában továbbra is problémát jelentett a háborús múlt megítélése, a gazdasági kapcsolatok alakulása, valamint a Szerbiában élő horvát kisebbség és a Horvátországban élő szerb kisebbség helyzete.
