A sikeres nemzetpolitikához rendszerszerű és innovatív munkára van szükség – jelentette ki a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója hétfőn Szegeden.

Kántor Zoltán a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) konferenciáján azt mondta, a nemzetpolitika a külhoni közösségek gyarapodását szolgálja annak érdekében, hogy hosszú távon megmaradhassanak. A külhoni magyarságnak intézményekre van szüksége, ezt a közösségek és a magyar állam közösen valósíthatják meg. „Jó irányban haladunk, de nagyon lassan ahhoz képest, milyen gyorsan fogynak a külhoni magyar közösségek”0000 – fogalmazott. A népszámlálási adatok szerint évtizedenként tízszázalékos csökkenés figyelhető meg, a legnagyobb veszélyben a szórvány van – hívta fel a figyelmet.

A kisebbségvédelem alapvetően az adott állam feladata. Szlovákiában, Romániában és Szerbiában a magyar a legnagyobb kisebbség, így az adott állam kisebbségpolitikája is alapvetően velük foglalkozik – mondta Kántor Zoltán.

A Magyar Állandó Értekezlet által 2011-ben elfogadott nemzetpolitikai stratégia a számbeli, szellemi, gazdasági és jogi gyarapodást tűzte ki célul. A nemzetpolitika négy pillére a magyar-magyar kötelékek erősítése, az oktatási, a kulturális és a demográfiai támogatások rendszere, a 2014-ben elindult gazdaságfejlesztési programok, valamint a kisebbségi jogok kiterjesztése.

Gyémánt Richárd, az SZTE demográfiai tanszékének adjunktusa előadásában kifejtette, a négy nagy határon túli magyar közösség közül a Délvidéken a legrosszabb a helyzet. A 2002-es népszámláláson 293 ezren vallották magyarnak magukat, ez a teljes szerbiai népesség 3,9 százalék volt. Arányuk 2011-re 253 ezerre 3,5 százalékra csökkent.

A népességfogyás okai közül a kutató kiemelte az elvándorlást, amelyet a délszláv háború időszaka után ma már elsősorban gazdasági szempontok motiválják. A legszembeötlőbb a migrációs veszteség Nyugat-Bácska falvaiban és a Bánátban.

A szerb statisztikai hivatal hivatalosan nem publikálta a 2011-es népszámlálás települési adatsorait. Az adatokat elemezve azonban kiderült, a Délvidék 466 önálló településből 78 (54 bácskai, 22 bánáti és két szerémségi) helységben van magyar többség – közölte.

Gyémánt Richárd elmondta: bár a nyelvszigetek vannak a legnagyobb veszélyben, a régi magyar mezőváros, Óbecse is szerb többségűvé vált, a délvidéki magyarság központjában, Szabadkán pedig még éppen többségben voltak a magyarok 2011-ben, tudatta az MTI.