Szerbia lakosainak egynegyede a 15 400 dináros havi jövedelmével relatív szegénységben él, és ezzel országunk Európában az első az ilyen típusú szegénységet illetően – jelentette ki Mihail Arandarenko, a belgrádi Közgazdasági Kar tanára.

Az egyetemi tanár a szerbiai szociális helyzetet figyelemmel kísérő szakfolyóirat, a MONS új számának bemutatásakor azt mondta: a szegénységet még mindig a 15 évvel ezelőtt kidolgozott stratégián alapuló feltételezések szerint mérik.

„A szegénység csökkentéséhez nem csak gazdasági növekedésre van szükség, hanem a bérek közti egyenlőtlenséget is mérsékelni kellene, hogy minél több ember hozzájárulhasson az ország gazdasági, szociális és kulturális életéhez” – tette hozzá a professzor.

„Ha az Európai Unió országai mellett Törökországot is vizsgáljuk, Szerbia akkor is az első helyen van a relatív szegénységet illetően. Hazánkat Bulgária, Portugália és Macedónia követi” – mondta Arandarenko.

Az abszolút szegénység mértéke a lakosság körében 2016-ban 7,3 százalékos volt. Ebbe a kategóriába azok a polgárok tartoznak, akiknek 11 700 dinártól kevesebb a havi jövedelmük. Mélyszegénységben pedig a lakosság másfél százaléka él.

A közgazdász rámutatott: az abszolút szegénység nemcsak a fejletlen országokra jellemző, mert például az Egyesült Államokban – ahol a fogyasztói kosár sokkal gazdagabb – ez 12,7 százalékot tesz ki.

„A szociálpolitikát alárendelték a gazdaságnak, ugyanúgy, mint ahogyan az korábban, a már érvényét vesztett szegénységet csökkentő stratégiában is elő volt irányozva, de ez nem váltotta be azokat a hozzá fűzött reményeket, melyek szerint a gazdasági növekedés majd a szegények helyzetén is javít ” – mutatott rá Danilo Vuković, a belgrádi jogi kar docense.

„A szociálpolitika ma sem foglalkozik a szegénység kiváltó okaival, sem a képzetlenséggel, sem pedig az okok megszüntetésével. Ugyanazt a megoldást kínálják, mint 15 évvel ezelőtt, ez pedig azt jelenti, hogy ennek a kormánynak sincs víziója a hatékony szociálpolitikát illetően” – tette hozzá Vuković.

„A szegénység csökkentését célzó stratégia egy elmúlt kor terméke. Most inkább egy párbeszédet kellene lefolytatni és elhárítani a politikai akadályokat annak érdekében, hogy csökkenjen a társadalmi egyenlőtlenség. Például, hogy az oktatás a szegény sorsú gyermekek számára is hozzáférhető legyen” szögezte le Danilo Vuković.

(Beta)