A szerbiai Pénzügyminisztérium még mindig nem határozta meg a kártalanítás kiszámításához szükséges szorzókat azon polgárok esetében, akiknek vagyonát a második világháború után kobozták el. Az államkötvények útján történő vagyon-visszaszármaztatás kifizetését idén decemberben kellene kezdeni, erre a költségvetésben 2 milliárd eurót irányoztak elő.
„Folyamatban van a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség által a Pénzügyminisztériumba megküldött adatok elemzése, ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy a szorzókat a reális értékek mentén állapítsuk meg” – közölte a minisztérium.
A vagyon-visszaszármaztatási törvény – azok esetében, akiknél nincs mód természetben kárpótolni – 2 milliárd euróban korlátozta a kibocsátható állampapírok összértékét. A kérelmezők 12 éves futamidejű állampapírokat kapnak, azaz 2030-ig lesznek kárpótolva, és éves szinten kettő százalék kamatra is számíthatnak. Egy tulajdonos legfeljebb 500.000 eurót kaphat, függetlenül az ingatlan piaci értékétől.
Uzelac: Még nagyobb igazságtalanság ér bennünket, mint amikor a vagyonunkat elkobozták
A szabadkai Vagyon-visszaszármaztatási Egyesület igazgató bizottságának elnöke szerint csak az Európai Unió követelései miatt bonyolítana le Szerbia egyre több vagyon-visszaszármaztatási ügyet, és nem a több évtizedes igazságtalanság helyreállítása végett, amit a második világháború után követtek el. Milan Uzelac a Vajdasági Televíziónak elmondta: a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási törvény a gyakorlatban rossznak minősült, a benne foglaltak végrehajtására pedig nincs meg a politikai akarat.
Mile Antić, a Vagyon-visszaszármaztatási Háló koordinátora a Beta hírügynökségnek azt mondta, hogy az állami költségvetésben nincs elegendő pénz, mert csak az idei évben 160 millió eurót kellett erre a célra elkülöníteni, de csak 16 milliót, azaz mintegy 2 milliárd dinárt irányoztak elő.
„A Vagyon-visszaszármaztatási Alapban sincs túl sok pénz. Tavaly decemberben az Államkincstár adatai szerint az alap számlájára a privatizációból 550 millió dinár, az építési telkek konverziójából pedig 565 millió folyt be, míg a devizaszámlán 95 millió euró és körülbelül 15 millió dollár volt” – ismertette Antić és hozzátette: a Vagyon-visszaszármaztatási Háló kifejezetten ellenzi azt, hogy a költségvetési pénzekből kárpótolják a polgárokat, miközben az állam elegendő ingatlannal rendelkezik, hogy a kérelmezőket természetben kárpótolják.
„Semmi kétség sincs afelől, hogy természetbeni vagyon-visszaszármaztatást kell alkalmazni, és abban az esetben, ha az elvett ingatlant nem lehet visszaadni, akkor helyette egy másik, azonos értékűt kell, hiszen ingatlanból van bőven, ráadásul azokkal egyébként is rosszul gazdálkodnak” – mondta Antić.
A Háló koordinátora szerint igazából nem arra várunk, hogy meghatározzák a szorzót, hanem, hogy a vagyon-visszaszármaztatási törvényt megváltoztassák, hogy az lehetővé tegye a természetbeni kárpótlást. „Erre még eggyel több okot ad az, hogy most pontatlan kataszteri adatok alapján próbálják meghatározni az ingatlanok értékét, így maga a szorzó is pontatlan lesz” – hangsúlyozta.
Bekerül-e a KMKF-zárónyilatkozatába a vagyon-visszaszármaztatási probléma?
A Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség, mint a Szerb Kormány közigazgatási szerve, sorra utasítja el a jogerős bírósági végzésekkel rehabilitált magyar igénylők kérelmeit, azokra a hét évtizeddel ezelőtti katonai közigazgatási és államvédelmi dokumentumokra hivatkozva, amelyek alapján a második világháborút követően megállapították a kérelmezők felmenőinek bűnösségét – olvasható a február 8-án megjelent Családi Körben.
A Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség becslése szerint a tulajdonosok által visszaigényelt vagyon összértéke meghaladja a 13 és fél milliárd eurót. Az ingatlan visszaszármaztatására és az értékpapírban történő kárpótlásra 86 ezer kérelmet nyújtottak be, de a kárpótlás kifizetéséről eddig csak ezer határozat született.
Nyitókép: N1
