lényed világit
és a tóparti szürkeségben
lényed lágyan feléled
mert a tavirózsa éled szívedben
éled a lényed
és a távoli idő összeszűkül
betemetnek az emlékek
és a láva rózsája rejti a titkot
mert örvények fognak körül
és minden hiába
ha látom
hogy te mindig és sosem változol
rebben a lényed
és világodban a fényed örökké ég
mert szeretlek
mint folyó a virágokat
és Léthe mézédes vizével álmodom
míg te valahol vándorolsz
alszom
éledsz
fényed éled
és a szerelem jegyében a világ
mint megannyi mécses
zenél a fény
életed éled
és megannyi remény
mikor a fénypalást körülölel
lágyan villan a fény
és mindent betölt a világosság
mert szép
